Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-52
4323 Az Országgyűlés 52. ülése, 1989. június 27-én, kedden 4324 szüntetése, felszámolása, esetleg átszervezése úgy érezzük, a kormány kizárólagos joga és feladata, mivel ezek a szervek nem fognak idejönni felszámolásukat kérni. Ebben a kormány a múlt évben nem sok eredményt tudott letenni a tisztelt Ház elé. Bizottságunk foglalkozott az állami nagyberuházások kérdésével, valamint a KGST-kapcsolatokkal, azok költségvetésre történő hatásával. A nagyberuházások elviselhető terhet jelentenek a költségvetésnek, mivel egy részük, például Bős-Nagymaros és Jamburg nem közvetlen finanszírozású, hanem egy külön alapból történik. Továbbra is kérdéses a szociaUsta exporttámogatás mértéke, valamint a KGST-kapcsolatokból származó negatívumok is. Nem tudja bizottságunk, hogy e mérhetetlenül magas ,-43,9 milliárd forint, amely 14,7 milliárd forinttal több a tervezettnél, szocialista államközi elszámolások árkiegyenlítése felett még mekkora összeget képvisel a dollár-import a rubel viszonylatú exportban. Vagyis, hány dollárba kerül Magyarországnak a KGST? Autentikus források szerint a szociaUsta export 12 százalékának dollár-importhányada van. Ugy látjuk, van még itt keresnivalónk. Jó árpozíciókat kell érvényesíteni, kiharcolni partnereinknél, nem pedig a belső gazdaságot eltorzítani elvonásokkal és támogatásokkal. Az előterjesztésből és a vitából is kiderült, hogy a tanácsok jól sáfárkodtak a forrásaikkal, ehhez kedvező vállalati, szövetkezeti hozzáállás is segítségükre volt. A kiadásoknál viszont pont a feszítő területeken, az oktatás- és az egészségügyben a tervezettől elmaradt a teljesítésük, amely elmarasztalható, hisz mindkét területre ráfér a fejlesztés, a magasabb színvonalú ellátás. Az előzőekben felsorolt gondok, feszültségek költségvetési tételeinél egy, társadalom által is elfogadott ellenőrzés révén talán kedvezőbbé, barátságosabbá tette volna a múlt évi költségvetést, még ha a deficit 600 millió forinttal kevesebb is lett a tervezettnél. Sajnos, a kormány jelenlegi felépítettsége révén az ellenőrzést nem nagyon végzi, nem szigorú, túlzottan joviális. Bizottsági vitában ismételten felvetődött a Legfelsőbb Állami Számvevőszék felállításának a szükségessége. Ennek az elodázását nem lehet tovább engedni, hisz múlt év június 29-én a terv- és költségvetési bizottság előadója, majd ez év március 8-án Polgárdi József képviselőtársunk is sürgette a LÁSZ mielőbbi felállítását, törvény szerinti működésének szabályozását, annak kidolgozását. Az előbbi felvető, Fehérné Eke Katalin a bizottság nevében — a jegyzőkönyv szerint — már soron következő költségvetési zárszámadásra gondolt, ami ezek szerint nem következett be ez eddig. Akkor kérte továbbá a bizottság, hogy a Magyar Nemzeti Bank is tegyen jelentést a zárszámadással egyidejűleg a monetáris politika kérdéseiről, valamint a gazdaság devizahelyzetéről. Jelen ismereteim szerint itt sem történt érdemi változás, mivel előterjesztést még ezügyben sem kaptunk. A LÁSZ-szal kapcsolatos törvény kidolgozásáért nem a kormányt hibáztatjuk, mivel ez nem az ő kompetenciája, hisz az új alkotmány szellemében a LÁSZ az Országgyűlésnek van alárendelve. Itt kérdeznénk tehát parlamenti tisztségviselőktől, hogy a törvényalkotás milyen stádiumban van, hisz ez év őszén törvényt kell alkotnunk, hogy az állami vagyonkezelés és -ellenőrzés kérdéseit is rendezni tudjuk. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Mint az előzőekben mondtam, négy bizottság képviselte üléseinken szakirányú érdekeit. Kérem, engedjék meg, hogy ismertessem ezeket is. A kulturális bizottság elfogadta összességében a zárszámadó költségvetést, de a jövőt illetően tételes beszámolót kér a fegyveres testületek oktatási és kulturális kereteinek felhasználásáról, ami kétmilliárd forint volt, a társközségeknek biztosítandó, az alsótagozatos oktatási feltételrendszerhez szükséges pénzügyi fedezetekről, illetve a demográfiai hullám sajátosságait figyelembe vevő költségvetési gondoskodást kér a középfokú képzéshez, hogy az oktatási törvénynek eleget tudjunk tenni. Kritikusan emelték fel szavukat, hogy a televízió előfizetési díj 20 forintos emeléséből csak töredéke, nettó 3,3 százaléka növeli a Magyar Televízió forrását. A mezőgazdasági bizottság szintén elfogadta az 1988. évi költségvetést az alábbi kiegészítésekkel, amelyben igényli a kormány megértő együttgondolkodását és figyelmét. Az élelmiszergazdaság alacsony tőke-ellátottságú, a tőke kivonult az ágazatból, a bankköltségek rendkívül súlyosak, megnőttek a vállalatok követhetetlen bankhitelei. A gazdálkodó szervezetek erősen differenciáltak, körülbelül egyharmad részük bajban van. így nem lesz alapanyag-termelési többlet, így az exportárualapot csak lakossági fogyasztás visszafogásával lehet majd megteremtem. A három agrár világbanki program nehezen indul be, mivel a kemény feltételek mellett az ÁFA is sújtja a vállalkozókat. Itt ÁFA-kedvezmények átgondolása szükségeltetik, hogy ezek a programok beinduljanak. A mezőgazdasági állóalapok korszerűsítése időszerű, mert egyharmad részük amortizálódott. Felvetették egy gazdasági minisztérium szükségességét is, mivel a pénzügy sokszor nem a gazdasági kérdések, a gazdaságpolitika oldaláról, hanem egyfajta fiskális pénzügypolitikával uralja a gazdaságot. A mezőgazdasági bizottság észrevételeit több képviselő is helyeselte, főként a mezőgazdasági és élelmiszeripari támogatások reálértékének romlása miatt. Mivel a világ minden szegletében támogatott az ilyen tevékenység, nem lehet kivételt tenni Magyarországon sem. Szükségét látta több képviselő az agrárágazat tőketermelő képességének csökkenése, a felélési gondok, az ellátási követelmény szinten tartása és a támogatási rend és folyamat változásainak reálérték-vesztése miatt, hogy mielőbb, lehetőleg 1989-ben vitassa meg a Parlament az agrárpolitika megújításával kapcsolatos téziseket. Ezzel is nyomatékosítani kívánja a népgazdasági jelentőségét és létfontosságát.
