Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-51

4285 Az Országgyűlés 51. ülése, 1989. június 2-án, pénteken 4286 szét kitöltöttem azért, hogy ott felelős döntés szülessék. A mostani felfüggesztést arra tartom jónak, hogy a józanész, a szakmai hozzáértés, a tárgyilagos értékelés és a jó politikai szem időt kap, hogy kérdéseket tisztázzon. Tovább tisztázzon. Vannak-e valójában új tények, adatok és tudományos értékelések? Szentágothai professzor egy idézetet hozott a Massachuses-i Egyetem tanulmányából. Ne fogadjanak el idézeteket most már. Legyenek szívesek olvassák el az egészet. Mint ahogy tette mindenki más, tegyék le a parlament könyvtárába, tanulmányozzák. Meglátják, hogy a munka két elég elkülönült részből áll, de nem akarom prejudikálni. Tények, adatok, szakmaiság, hozzáértés, nem pedig feltételezés és előzetes prekoncepciónak tere legyen ez a pár hónap. Kérem, emlékezzenek múlt év októberére. Valamint ott tisztáztunk. Nincs megadva az a lehetőség, hogy arról elmélkedjünk, hogyha most kéne dönteni. Arra volt lehetőségünk, hogy egy már több mint felerészben kész műről alkossunk ítélet és nézzük azt meg, hogy mi a jobb, tovább vinni vagy leállítani, mindenféle szerelem, meg egyéb nélkül egy vizierőmű iránt; nagyon nagy felelősség alapján használ-e ez nekünk és melyik féle megoldás az, amelyik a népet jobban szolgálja. Kérem, emlékezzenek arra, hogy a kormány akkor váltott hansúlyt és azt mondta, az ökológiai igényeknek kell alárendelni, az egész további építkezést, majd pedig a működtetést. Ez is akkor volt. Ennek érdekében munkák indultak meg, elég nagy erővel komoly tudósok csatlakoztak be, az Akadémia főtitkárának a vezetésével a jelenlevő Cselőtei akadémikus és mások vállalták, hogy ennek a tudományos részét mégegyszer megnézik. Megindult, csak a tény miatt mondom, a szennyvíztisztításnak egy gyorsított programja magyar honban, előkészítettük a magyar-csehszlovák szerződést, ami csak azért szünetel e pillanatban, hogy a parlament döntését ezzel se befolyásoljuk. Amit nem csináltunk meg annakelőtte most az is végezzük, hogy társadalmunk figyelmét és kontrollját igyekeztünk megszervezni. A legkülönfélébb nagy felelősségű bizottságok működnek e területeken és a tudománynak a további bekapcsolódását várhatjuk. Miért mondom tisztelt Parlament? Azért, mert az emlékezet nagyon véges, a tudat néha nagyon szelektív. Hát kérem, hogy emlékezzenek erre a vonására is. Nem akarok hosszasan időzni, nem is az a szándékom. Elhangzott itt, hogy kinek a beszámolóját hallgattuk meg tájékoztatóul. Mindjárt előre szeretném mondani, legjobb meggyőződésem volt benne abban a beszámolóban, teljesen egyetértettem vele, de mégsem állíthatom azt, mert valótlan, hogy a tárcáé, vagy az enyém lett volna. A Minisztertanács tájékoztatóját hoztam elő a kormány megbízásából, amelynek a tartalmi hányada az érdekes, nem pedig az, hogy az előadó vállalja azt, ami rájár, amit természetszerűen vállalok is. Valamit még szeretnék mondani, hiszen mint mondtam, megszólíttattam. Tisztelt Parlament! Itt a szünetekben, miután nagyon sok kedves jó barátom van jelenlevők között mint képviselőnek, sokat diskurálunk, többet Bős—Nagymarosról, mint más fontosabb kérdésekről, ne felejtsük el ezeket az arányokat sem. De látom, hogy mai közállapotainkban nagytudású, nagy tapasztalatú, felelős emberek igen mérlegelik, hogy meddig vállalnak közfunkciót, nem akárkik, nem gyávák, nem gyengék, komolyak és megmérettettek. Az egyik azt mondja nekem, a legszörnyűbb az, hogy olyantól is támadást kell elszenvedni aki annakelőtte, ha cipőboltba ment, csak két ballábas cipőt vett, nehogy gyanúját keltse annak, hogy jobbra is tenne egy lépést. (Taps) Tisztelt Parlament! Bevallom, az én fejemben is megfordult ilyen alapon, nem gyávaként, nem a harcot nem vállalóként, hanem felelős szuverén politizálóként, hogy ezt a számvetést magamnál is elvégezzem. Nem most van itt az ideje. Végül erről a BősNagymaros ügyről, az októberi „félretájékoztatásról". Tisztelt Parlament! Én jól ismerem Südi képviselőtársat, jól ismerem Kőrös képviselőtársat, kértem, hogy állításuknak mondják el argumentációját is nekem. Eddig még nem mondták el. Nem baj. De végül is a félrevezetést, a félretájékoztatást nem lehet egyszerű kijelentésként hagyni. Nagyon súlyos szó. Önöknek akkor letettük tények és adatok dokumentációját. Ma is lehet forgatni. Ábrák vannak, leírások, számvetések, számok, nem változtak. Szóban elmondtuk azt, ami összeköti őket. Tisztelt Parlament! Nem azért mondtam, hogy a kormány beszámolóját mondtam el, hogy véletlenül is magamat mentsem. Akik ismernek, tudják, hogy nem ez a természetem. De a félretájékoztatásnak a vádja kötelez arra, hogy minisztertársaimat is mentsem ez alól és a legkategórikusabban visszautasítom a félrevezetésnek a vádját. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Dr. Bognár József országos listán megválasztott képviselőtársunk kér szót. Dr. BOGNÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Én elfogadom a Minisztertanács elnökének a javaslatát és azt gondolom, hogy az a mód, ahogy ő az építkezés-leállításnak kérdésével foglalkozott, példaszerű volt, mert nem ment bele személyeskedésekbe, nem indulatoktól volt fűtve a felszólalása, hanem azt gondolta végig, hogy voltaképpen először egy kis ország gazdaságában amely amúgy is súlyos gondokkal egyensúlyhiányokkal küzd, megengedhetünk-e magunknak egyetlen ötéves terv keretében három-négy akkora beruházást, mint amit annak idején beállítottak a tervbe. A kérdés részletei itt és most nem kívánom példázni. Bős—Nagymaros esetében mint az akadémiai szakbizottság tagja, én a közgazdasági problémakör vizsgálatával voltam megbízva, és én azt gondoltam akkor is, hogy nem elegendő csak azt vizsgálni, hogy a szóbanforgó beruházás gazdaságos-e, vagy sem, hanem azt kell ellenőrizni, hogy nem lehet-e a szóbanforgó anyagi eszközöket hasznosabb és jövedelmezőbb célokra fordítani? Mert ez két különböző kérdés. Az a probléma, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket hatékonyan használjuk fel annyit jelent, hogy amennyiben BősNagymarosnál jobb jövedelmezőbb is van, (pl. feldolgozóipar), úgy racionálisan azt a beruházást kell meg-