Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-51
4257 Az Országgyűlés 51. ülése, 1989. június 2-án, pénteken 4258 demében lebonyolíthatók, a veszteségforrások csökkenthetők legyenek. Kovács András konkrét javaslatokat tett, amelyeknek szellemével teljesen egyetértünk, ennek a lényege, hogy a következő időszakban és ez nem 1989, hanem már a 90-es esztendőre történő felkészülés, az élelmiszeripari árak fokozatosan piaci árakká alakuljanak át, ugyanakkor a bérek teljes körű liberalizálására kerüljön sor, a gazdálkodó szférában ne adminisztratív, fiskális eszközök korlátozzák a bérek növekedését. Ez azonban azzal jár együtt, amit oly régóta kívánunk és eddig nagyon szerény eredményeket hozott, hogy bizony a kapun belüli, ma még 15—20 százalékos mértékű munkanélküliség csökkentése elkerülhetetlenné válik. Azzal is egyetértek, hogy a TB-járulék csökkentése, a kötelezettségek csökkentésével együtt, a TB önállóságának növelése jegyében 1990-től napirendre tűzhető. Egyetértek Fekete János koncepciójával és szeretném megerősítni, hogy a reform bizottság és ezen belül az ad hoc adóügyi bizottság adóprogram-korszerűsítési tézisei teljes mértékben összhangban vannak a kormányzat törekvéseivel. Ennek szellemében fogják Önök a következő ülésszakon napirendre tűzendő adókorszerűsítési program koncepcióját tárgylalni, és szeretnénk következetesen már 90-től az első jelentős lépéseket megtenni. Fekete János javaslata, hogy az egyedi nagyberuházásokat tételesen vizsgálja fölül a kormány, szándékainkkal teljes mértékben összhangban van. Konkrét javaslatot is tett Paksra nézve, — egyébként a felülvizsgálat nemcsak Paksra vonatkozik. Azt kérem, fogadja el a tisztelt országgyűlés, hogy a 90-es népgazdasági terv keretében tételesen visszatérünk, milyen csökkentési vagy halasztási lehetőségek vannak a népgazdaság egyedi nagyberuházásainál. Varga Sándor a tőkés export-beruházásokat, illetve a világbanki hitelből finanszírozott beruházásokat terhelő általános forgalmi adó fizetési kötelezettség csökkentésére, illetve adómentes jövedelemből történő finanszírozására tett javaslatot. Azt ajánlom, miután nem lehet megkülönböztetni a világbanki hitelből, vagy más belső hitelből, vagy saját erőforrásból végzett beruházásokat, és ezen az alapon megítélni a kedvezményes adóelszámolást, a valóban érdekünkben álló tőkés exportfejlesztő beruházások általános forgalmi adóját pedig éppen a most beterjesztett törvénymódosító javaslat alapján azonnal az életbeléptetés időontjában visszalehet igényelni, az esetleges további módosításokra most ne improvizált megoldást válasszunk, hanem az őszi adótörvények felülvizsgálata kapcsán térjünk vissza. Másik javaslata Varga Sándornak a világbanki hitelekből finanszírozott beszerzések vámcsökkentésére vonatkozik. Itt sem tudok azonnali választ adni. Elvileg azt kell mondanom, hogy ilyen alapon a vámrendszert nem lehet kettő-három, vagy négy-öt részre választani, de folyamatban van a kereskedelmi vámtételek csökkentési programja. Ezért azt kérem, itt is a vámrendszer egészének korszerűsítésével egyidejűleg térjünk vissza erre a kérdésre. Befejezésül elhangzott néhány konkrét kérdés, amire kötelességem válaszolni. Az első Elek János: hol csökkentjük újabb 5 milliárd forinttal a kiadásokat? Nem tudok rá válaszolni. A következő parlamenti ülésszakkon fogunk elszámolni. Azt szeretném kérni a tisztelt képviselőktől és mindenekelőtt a bizottságoktól, adjanak segítséget a kormányzatnak ahhoz a munkához, hogy a mostani csomagterv vonalát megtartva, ezt az 5 milliárdos tartalékot is tisztességes és reális intézkedésekkel tudjuk megtenni. Lép Ferenc azt kérdezte, hol tervezzük a munkanélküliek támogatását? A foglalkoztatási alap az úgynevezett decentralizált alapok között került elhelyezésre, 2.4 milliárd forint áll 1989-ben erre a célra rendelkezésre. A szünetekben merült föl, hogy a rokkantak egy része, akik rokkant gépkocsival rendelkeznek, attól tartanak, hogy a benzináremelés többletköltségeit az eddigi kedvezmények csökkentésével a kormányzat rájuk kívánja hárítani. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, erről szó sincs, a jogosult rokkantgépkocsit használó honfitársaink az ingyenes kedvezményes üzemagyaghoz ugyanúgy hozzá fognak jutni, a hiányzó és a 2 forintos áremelés miatt bekövetkező 13—14 millió forintos többletköltséget a tanácsok támogatásnövelésével biztosítjuk, így a tanácsok teljes körűen finanszírozni fogják ezeket a többleteket. Végezetül és befejezve többen, így Vodila Barna, Tölgyes István, Devcsics Miklós és mások is kifejtették, hogy a jövő kulcsa a gazdaság teljesítményeinek növelése. Tökéletesen igazuk van. Stagnáló gazdaság és növekvő infláció viszonyai között nincs jó költségvetés. Nem lehet elfogadható jövedelemelosztási programot kidolgozni. A gazdaságban kell tehát a fordulatot elérni és akkor lesz jó költségvetésünk is. A magyar gazdaságban sokkal több teljesítmény van, mint amennyit e pillanatban képesek vagyunk felszínre hozni. Rajtunk a sor, hogy kiaknázzuk, hogy a feltételeket javítsuk. De ez rövid távon minden bizonnyal nem lesz látványos, eredményeket hozó akció. Az átalakulás nem lehet konfliktusmentes. Nem ígérhetünk tehát gyors javulást sem a gazdaságban, sem az életkörülmények tekintetében, csak következetes és kemény munkát. És itt engedjék meg, hogy Kemény Zsigmondra hivatkozzam: Ne kívánjatok csónakázni a délibáb tengerén és megenyhülni bűvös hullámaiban, ez lehetetlen. Mégis Vóna Ferenccel ellentétben én arról vagyok meggyűzűdve, hogy az ország hajója nem süllyedt el és jó irányban kormányozható. Bár kétségtelen, hogy sok zátony között és viharos vizén vezet az út, a szélirány poedig gyakorta kiszámíthatatlan. Hajózni viszont ilyen viszonyok között is kell. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm dr. Békési László miniszter válaszadását, most dr. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke következik szólásra. DR. PUSKÁS SÁNDOR: Tisztelt Ház! Békési miniszter úr megkönnyítette számomra a tájékoztatást, mert a képviselők javaslataira, észrevételeire szinte té-