Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-51

4221 Az Országgyűlés 51. ülése, 1989. június 2-án, pénteken 4222 ELNÖK: Magyar Pál képviselőtársunk felszólalása következik Békés megye 3. számú választókerületéből. MAGYAR PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására beterjesztett jelentéshez és javaslathoz kapcsolódva szóljak hozzá. Választókörzetemben, de tiszta lelkiismerettel mondhatom, hogy szűkebb hazámban, egész Békés megyében, mélységes aggodalom tölti el az állampoltárokat a kormány gazdaságpolitikájával szemben, jóllehet ezt a politikát gazdasági életünk szorító gondjai, a közelmúlt hibás döntései kényszerpályára szorítják. Érzékelve a feladat nehézségeit, a Békés megyében élő emberek — határozottan merem állítani — szorgalmukkal és becsületességükkel mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a kormány általjavasolt pénzügyi egyensúly javuljon, ezen keresztül saját maguk megélhetése, jövője is biztosabbá válhasson. Pontosan azért emelem fel szavamat a mai Országgyűlésen, mert választópolgáraim segítő közreműködése, áldozatvállalása hiábavaló, ha ehhez nem párosul következetes, határozott, reálisan végrehajtható kormányzati tevékenység. Az olyan döntések, amelyek az emberek számára egyszerűen felfogható, közvetlenül érzékelhető haszonnal nem járnak, csökkentik az állampolgári bizalmat. Nem értik, miért kell látástól vakulásig dolgozni, nem ritkán a főmunkaidő után még hat-nyolc órát, nem beszélve a hétvégekről! Főleg azt nem értik, hogy ennek ellenére mégis megélhetési gondjaik vannak. Felteszem a kérdést: ki a felelős a kialakult helyzetért? Az a Békés megyei munkás vagy paraszt, aki erejét meghaladó, egészségét veszélyeztető munkája eredményeként átlagosan megközelítőleg 6500 forintjövedelemre tesz szert, mintegy 15 százalékkal kevesebbet az országos átlaghoz képest? Vagy talán mégis a hibás gazdasági dönatéseket okoljuk gondjaink szaporodásáért? Azt hiszem, az utóbbival állunk szemben! Gazdaságirányítási rendszerünk ma még kevésbé tudja befolyásolni a gazdasági szerkezet átalakulását, a piacépítést, az egészséges versenyszellem kibontakozását. Kézzelfogható előrelépés helyett reformretorikára helyeződik a hangsú ly! Ezért mélységesen egyetértek a jelentésben olvasható olyan javaslatokkal, amelyek a hatékonyabb termelés feltételeinek megteremtését célozzák. Sürgős és határozott, komplex intézkedésekre van szükség a nehéz feltételek mellett megtermelt jövedelmeket elemésztő, ráfizetéssel működő gazdasági egységek folyamatos felszámolására. Telítődtek a dolgozó emberek azokkal a szóvirágokkal, hogy ,,az improduktív költségeket általában csökkenteni", ugyanakkor bizonyos költségvetési fejezetek hosszú idő után érintetlenek maradtak. Úgy gondolom, átcsoportosítással a lakosság életszükségleteit már korábban is jelentősen könnyíteni lehetett volna! Ehelyett mit tapasztalunk? Az utóbbi időben egyremásra láttak napvilágot az átgondolatlan intézkedések. Legutóbb az autópályadíj kudarcát követően emelték a benzin fogyasztói árát. Véleményünk, hogy a kormány megint a legegyszerűbb eszközt választotta a költségvetés csökkentése érdekében. Vajon gondolt-e arra valaki, hogy a mezőgazdasági termelés különféle fázisaiban hány munkagépet kell üzemeltetni a parasztnak, szerény haszon reményében? Ezért a benzin árának emelése elleni küzdelem engem a jobbágyharcokra emlékeztet, akik a megfizethetetlen tized miatt a harcuk során elérték, hogy kilencedet fizethetnek. Véleményem szerint az útalap fedezete más forrásokból is biztosítható. Ha a kormány következetesebb a gazdaságtalan, ráfizetéses, kizárólag veszteséget termelő tevékenységek visszaszorításában, a költségvetésből gazdálkodó állami és társadalmi szervezeteket takarékosabb gazdálkodásra kényszeríti, célját a lakossági terhek növelése nélkül is elérhetné. Ugyanezt mondhatnám a háztartási energia árának emelését illetően is. Viszont megítélésem szerint ugyanolyan probléma megyénkben a lakáskérdés megoldatlansága, alig orvosolható a feszültsége. A megyében az állami lakásépítés gyakorlati hiánya miatt a lakásigények kielégítésének kizárólagos módja a vásárlás, illetve a magánerős építkezés, amelynek terhei miatt, az eladósodást tekintve az elsők között vagyunk a megyék rangsorában. Ezt a hátrányt az elviselhetetlenségig fokozza a januárban hatályba lépett új támogatási rendszer, amelynek célja megítélésem szerint nem a lakáshoz jutási esélyek növelése, hanem a költségvetési támogatások drasztikus csökkentése. Ennek következtében a pénzintézetek az üzleti, piaci viszonyokra hárítják a szociális gondok megoldását, a kérelmezőket a tanácsokhoz irányítják, amelyek nem rendelkeznek semmilyen lehetőséggel a bajok orvoslására. További aggodalomra ad okot a korábban megállapított kamatterheknek az állam részéről történő esetleges növelése. A tíz évvel ezelőtt vállalt fizetési kötelezettségek az akkori jövedelmekhez viszonyítva alig vitatható tehertételt jelentettek. Abban, hogy az inflációs hatások miatt a helyzet változott, úgy vélem, az állampolgárok vétlenek. Ezért a kedvezőtlen hatások áthárítása méltánytalannak tűnik. Nem beszélve arról, hogy a jogállamiság kritériumával ellentétes ha az állampolgárok számára kedvezőtlen szabályok visszamenő hatállyal érvényesülhet. Félő, hogy a tervezett intézkedés egy esetleges alkotmánybírósági kontroll próbáját sem állná ki. Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Az eddigiekben arra szerettem volna a figyelmet irányítani, hogy a 4—5 ezer forintos jövedelemmel rendelkezők teherbíróképessége a teljesítőképesség határán van. Ezek több terhet elviselni már nem képesek. Ezért, ha a jelentős változások a bérkérdésben nem következnek be, hathatós szociálpolitikai intézkedésekkel kell elviselhetővé tenni életfeltételeiket. Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy az általam elmondottak szinte az ország valamennyi területére érvényesek lehetnek. Én azonban ismerem a Békés megyei valóságot, az ott élő embereket. Biztos vagyok abban, hogy a kormányra óriási felelősség és nehézség hárul a gazdasági helyzetünk javításában. Azonban választóimmal együtt abban bízunk, hogy a kormány átgondolt intézkedéseivel a kialakult bizalmatlanságot és erősödő bizalomvesztést ellensúlyozni fogja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)