Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-48

3981 Az Országgyűlés 48. ülése, 1989. május 30-án, kedden 3982 Tisztelt Országgyűlés ! Ismételten hangsúlyozni sze­retném, hoy az átalakulási törvény nem valósít meg elhamarkodottan sem nyílt, sem burkolt tulajdonre­formot. Semmilyen tulajdonosi pozícióban nem ment át sem menedzseereket, sem másokat. Tévesen tartják ezt a törvényt repreivatizációs törvénynek is. A benyújtott törvényjavaslat annyit szabályoz, ami a címében van. Nevezetesen, hogyan lehet általános jogutódlással átmenni az egyik szervezeti formából a másikba, elsősorban pedig a gazdasági társaságba. Osztom azt a véleményt, hogy tulajdonreformot csak össz-társadalmi vita után, alapos alkotmányos alapokon, kiérlelt közgazdasági koncepció alapján le­het megvalósítani. Valamennyi képviselő megkapta például a szociáldemokrata, illetőleg a baloldali szer­vezetek részéről a népi részvény-szocializmusra vonat­kozó elképzelést. Az elképzeléshez mellékelt cikk sze­rint ezt a 90-es évek közepére tervezik kidolgozni. Ennyit azonban a jogalkotás nem várhat. De az átalakulási törvény nem is egy ilyen radikális tulajdoni elképzelés végrehajtására hivatott. Az átala­kulási problémákat kell technikailag jól megoldania. Ez viszont nem tulajdoni reform, ehhez nem kell össz­társadalmi vita. Természetesen az alapvetően technikai átalakulási szabályozásnak is vannak a tulajdonlási, vállalati struktúrát érintő hatásai. Megítélésem szerint ezek az átalakulási törvény esetében zömmel pozitívak, a gaz­dasági reform, a piacgazdaság kibontakozását segítik. Ezek közül szeretnék kimelni hármat. Először: a törvény megerősíti az állampolgári tu­lajdonon alapuló vállalkozásokat, megoldja azok nö­vekedésével összefüggő problémákat. Zökkenőmen­tessé teszi a gazdasági munkaközösségek és a kisszö­vetkezetek önkéntes átalakulsát korlátolt felelősségű társasággá, és a szakcsoportok rendezetlen helyzetén is jelentősen könnyít. Eddig egy gazdasági munkakö­zösségnek, ha nagyobb elkülönült vagyonnal rendel­kező vállalattá akart alakulni, előbb meg kellett szűn­nie, a vagyont szét kellett osztani a tagok között, adóztatták, vagyonátruházási illetéket kellett fizetnie, és ami maradt, abból lehetett a korlátolt felelősségű társaságot megalakítani. Ezt az anomáliát a kisvállal­kozók érdekében az átalakulási törvény most meg­szünteti, és ezért úgy gondolom, a vállalkozók álta­lános támogatására számíthat. Másodszor: a törvény feloldja a szövetkezeti tu­lajdon eddigi merev oszthatatlanságát és a vagyont a kis-, illetőleg nonprofit szövetkezeteknél 100 száza­lékban, a többi szövetkezetnél felerészben értékpa­pír, azaz szövetkezeti üzletrész formájában megoszt­ja a tagok között. Itt sem természetbeni megosztásról vagy felosztás­ról van szó. Nem a jól működő nagyüzemek meggon­dolatlan szétveréséről, hanem arról, hogy a szövetke­zeti tag tulajdonosi mivolta sajátos értékpapírban is megtestesüljön, érdekeltsége a kollektív tulajdonlásban megerősödjön. Ez a szövetkezeti értékpapír előfelté­tele egyébként a szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulásának is. Ehhez még két megjegyzést tennék. Az átalakulási törvény nem kívánja a szövetkezeteket társasággá át­alakítani. A lehetőséget természetszerűen megadja, mint mindenkinek, de ilyen döntésre csak a teljes taglétszám kétharmados igenlő szavazatával kerülhet sor. Beleértve a nyugdíjas tagokat is, akiknek érdek­védelméül a törvény egyébként kiemelten gondosko­dik. Várhatóan például a mezőgazdaságban a szövet­kezetek teljes átalakulása szélső kivétel lesz, annál több mezőgazdasági termelőszövetkezet fog élni a tár­sasági törvény biztosította a társaságokban való rész­vétel lehetőségével. Egyesek azt javasolják, hogy valamennyi szövetke­zetnél ne csak 50 százalékban, hanem 100 százalék­ban tegyük lehetővé a tagok közötti vagyonmeg­osztást. Ez esetben az átalakulásnál nincs szükség az egyébként a szövetkezet által önkéntesen választott, vagy választható vagyonkezelő intézmények igénybe­vételére sem. Ezt a véleményt Lakos, Nemes és Sas­vári képviselő urak a törvény vitájában is felvetették. A mezőgazdasági és jogi bizottság túlnyomó több­séggel elfogadott álláspontjának megfelelően kérem őket, lássák be, javaslatuk még idő előtti. Az érték­papír-felügyeleti törvény kibocsátása előtt ilyen mennyiségű értékpapír piacon való esetleges megjele­nése túlzott kockázatot jelentene. — Emellett a mai tagok közötti teljes felosztás a hagyományos szövet­kezeteknél igazságtalan is lenne a vagyont eredetileg bevivőkkel, illetve a szövetkezetben korábban dolgo­zókkal szemben. Akik már nem tagok. E probléma teljes értékű megoldására a jövő évben az egységes és új szövetkezeti törvénynél visszatérünk. Ügy gondolom azonban, hogy a törvényjavaslat az eddigiekhez képest a jelenlegi formájában is jelen­tős előrelépést jelent a szövetkezetek tagsága szá­mára, egyébként a törvény szövegébe képviselőcso­portokban, illetve bizottságokban elsősorban Kovács és Tallóssy képviselő urak által felvetetteket átvezettük. Harmadszor: reformkonform előlépésre kerül sor a mostani törvénycsomagban az állami szektorban is. így például a vállalati önállóságba való informális piacellenes beavatkozások egyik fő csatornája az utóbbi időben a minisztériumoknak és a tanácsoknak a vállalatokkal szembeni törvényességi felügyeleti jogköre volt. Ezt a vállalati törvény módosítása meg­szünteti és a jóval szűkebb tartalmú törvényességi felügyeletet a cégbírósághoz helyezi. Ezzel együtt megvalósul a vállalati mérlegek nyil­vánossága, amelyet Szabó Kálmán professzor, képvi­selő úr több ízben megalapozottan javasolt. Eleki, Lutz és Simon ózdi képviselő urak javaslatára az újabb trösztök létrehozásának lehetőségét a közüzemi szférára korlátoztuk és a tröszti vállalatok helyzetét, Sziráki András képviselő úr javaslata alapján az átala­kulással kapcsolatban is megerősítettük. A vállalati törvényt végrehajtó minisztertanácsi rendeletben Nagyiványi András és más képviselők ál­tal javasoltakat is figyelembe véve jobban elhatárol­tuk a vállalati tanács és az igazgató hatáskörét. Meg­erősítettük a vállalati tanácsok és vállalatok igazgatói­nak jogállását, gondoskodtunk a vállalati tanácstagok

Next

/
Thumbnails
Contents