Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-47

3943 Az Országgyűlés 4 7. ülése, 1989. május 12-én, pénteken 3944 tő munkában az egyes területek érintett megyei taná­csai, országgyűlési képviselői, az érintett tárcák kép­viselői, szakértők, a tudomány képviselői egyaránt részt vettek. Nem véletlen, hogy a térségbe bekerült települé­sek 36 százaléka Szabolcs-Szatmár megyéből szárma­zik. Az akkori viták során Fehérgyarmat konkrétan nem merült fel. A kormány ez év februárjában az elmaradott gaz­dasági térségek fejlődését áttekintette, és úgy dön­tött, hogy a kijelölt térségi települések körét ez év második felében ismét felül kell vizsgálni. Vannak te­lepülések, amelyekre már az elmaradott térségi jelző nem igaz, másokra pedig — elképzelhető, hogy Fehér­gyarmatra is — a megfelelő paraméterek alapján igen. Ezért az év második felében a kormány felülvizsgálja a térségi kijelölést, és 1990. január 1-től a jelenlegi besorolási kört megváltoztatja. Ha a paraméterek alapján Fehérgyarmat is ebbe a körbe kerül, úgy 1990. január 1-től ott is érvényesül­hetnek ezek a kedvezmények. Kérem, hogy ezt a felülvizsgálatot a tisztelt képvi­selő és az Országgyűlés várja meg, és ezért válaszomat fogadja el. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem Széles Lajos képvise­lőtársamat, elfogadja-e a választ. SZÉLES LAJOS: Köszönöm szépen. Elfogadom. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem az Orsszággyülést, el­fogadja-e a választ. Aki igen, kézfelemeléssel szavaz­zon. Látható többség. Ki van ellene? Nincs. Tartóz­kodott-e valaki? Nem. Kimondom a határozatot: a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Dr. Géczi István képviselőtársunk interpellál a köz­lekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez Buda­pest XV. kerületének önerős telefonfejlesztése tár­gyában. Dr. Géczi István képviselőtársamat illeti a szó, Budapest, 49. választókerület. Dr. GÉCZI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Tisz­telt Miniszter Úr! Mivel időközben az interpellációs témában a megoldást illetően jó hozzáállás és megálla­podás született, ezért az interpellációtól visszalépek és ezúttal köszönöm meg a gyors és korrekt hozzáállást. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. Vassné Nyéki Ilona képviselőtársunk interpellál a belügyminiszterhez a helyi önkormányzatok szakmai megerősítése, valamint a Belügyminisztérium Tartalé­kos Tisztképző Iskola kerepestarcsai testületének át­helyezése tárgyában. Vassné Nyéki Hona képviselőtársamat illeti a szó, Pest megye 1. választókerület. VASSNÉ NYÉKI ILONA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Két külön interpellációról van szó és én ezeket külön fogom előterjeszteni, mert a két téma teljesen különválik egymástól. Tisztelt Államtitkár Elvtárs! Ismert szándék, hogy napjainkban mind nagyobb szerepet és felelősséget kapnak a helyi önkormányzatok. Ezzel együtt alap­vető követelmény, éppen a lakosság érdekében a jól képzett szakemberek alkalmazása a helyi közigazga­tásban. Ennek fő alappillére a vb-titkári jogintézmény. Jelenleg azonban számos olyan jogszabályi és egyéb tényező jelentkezik, amely gátat szab — a szán­dékok és kinyilatkoztatások ellenére — az önkor­mányzatok szakmai megerősítésének. Ennek egyaránt oka, hogy a hatályos tanácstörvény nem tisztázza egy­értelműen a tanácselnök és a vb-titkár egymáshoz való viszonyát. Ugyan a törvény kimondja a mellérendeltséget, de a gyakorlatban mégis számos konfliktus keletkezik a jogi szabályozás nem egyértelmű volta miatt. E prob­léma mielőbbi megoldására nyilvánvalóan az új ön­kormányzati törvény megalkotása jelenthet orvoslást. Amíg az átfogó rendezés megtörténik, addig is úgy érzem nagy jelentőségű kérdéskör tekintetében te­szem meg interpellációmat. A hatályos tanácstörvény véleményem szerint azt tartalmazza, hogy a helyi ta­nácselnökök fizetését a megyei tanács elnökének ja­vaslatára a helyi tanács testülete állapítja meg, míg a vb-titkárét hatáskörében eljárva a megyei tanácselnök állapítja meg. Márpedig ha a vb-titkár a helyi önkor­mányzat szakembere, akit a helyi település tanácsa nevez ki, akkor feltétlenül indokoltnak tartom a sza­bályozás oly módon történő megváltoztatását, hogy a titkár járandóságát is a helyi testület állapítsa meg. Értem ezt akár negatív értelemben is, amennyiben a vb-titkár nem végzi jól munkáját, a helyi tanácsnak le­gyen meg az a joga — ha már egyszer ők nevezték ki—, hogy ne részesítse elismerésben. Tehát gyakorlatilag arról van szó, hogy a tanács testülete az általa kinevezett személy tekintetében gyakorolhasson munkáltatói jogokat. A megyei tanács elnöke ebben az esetben is csak véleményezési jogot gyakorolhasson. A sürgős változtatást a közigazgatásban évek óta uralkodó tarthatatlan helyzet indokolja, hogy a jól képzett vb-titkárok a rossz munka- és bérfeltételek miatt elhagyják a pályát. Országunkban vannak olyan tanácsok, ahol hónapokig, vagy akár egy évig sem tudják betölteni ezt a nagyon fontos állást, vagy kényszerből nem a legalkalmasabb személyt alkalmaz­zák. És mi a végeredmény? A szakszerűtlen ügyinté­zés, amely a közigazgatási munka erkölcsi kára, adott adott esetben az állampolgárok anyagi kára. Ez pedig újabb bizalomvesztés és konfliktus a lakossággal. Kérdem ezért az államtitkár elvtársat, hogy a felvá­zolt ellentmondás mielőbbi feloldása érdekében és az önkormányzatok szakmai megerősítése érdekében mi­lyen intézkedést kíván tenni? Köszönöm szépen. ELNÖK: Az interpellációra Földesi Jenő belügy­minisztériumi államtitkár válaszol. FÖLDESI JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vassné Nyéki Ilona Országgyűlési Képviselő Elvtársnő!

Next

/
Thumbnails
Contents