Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-47

3937 Az Országgyűlés 4 7. ülése, 1989. május 12-én, pénteken 3938 egyezéssel alakítsa ki egy jobb, egy korszerűbb formáját mindnyájunk megelégedésére. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszter válaszát elfogadja-e? Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm, ez látható többség. Ki van ellene? Kérem megszámolni. Ki tartózkodott a szavazástól? Kimondom a határozatot: a miniszteri választ az interpelláló képviselő tulajdonképpen fenntartással és az Országgyűlés pedig 13 ellenszavazattal és 12 tartózkodással elfogadta. Varga Miklós képviselőtársunk interpellál az ipari miniszterhez az Ajka II. bánya nyitása tárgyában. Varga Miklós képviselőtársamat illeti a szó. VARGA MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Elvtárs! Ismereteim szerint ebben az esztendőben a Világbank finanszírozásában külföldi független szakértői bizottság vizsgálja a dubicsányi bányaépítést, a LIAZ-program további beruházását. Az a kérdésem, hogy milyen lehetőséget lát az Ipari Minisztérium arra, hogy ebbe a vizsgálati programba bekerüljön az Ajka II. bányaépítés kérdése is? Továbbá: amennyiben ez a vizsgálat pozitív lesz, mikor kerülhet sorra és milyen eséllyel indulhat az Ajka II. bánya nyitása? Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Az interpellációra az ipari miniszter válaszol. HORVÁTH FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Varga Miklós! Valóban, összhangban a hosszú távú energiapolitikai koncepció, s erőműépítési program átdolgozásával, a világbanki szerkezetátalakító hitelek felvételével a szénbányászat területén megkezdtük azoknak a jelentősebb programoknak, amelyek most futnak, vagy pedig a jövőben kerülnek kialakításra, külföldi, pártatlan, a Világbank által is elfogadott szakértőkkel történő gazdasági értékelését. Nincsen semmi akadálya annak, hogy egyébként a szénbányászat fejlesztési programjában most nem szereplő Ajka II. bánya fejlesztési javaslata is ilyen módon értékelésre kerüljön. Támogatjuk ezt az értékelést, ennek az elvégzését és nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is szívesen. Ugyanakkor engedjék meg azt is, hogy elmondjam: a kidolgozás alatt álló koncepció a szénbányászatban egy olyan pályával, fejlődési úttal számol, amelyikben a szénbányavállalatok nem kalkulálhatnak termelési támogatással. így döntő kérdés az, hogy csak olyan fejlesztések kerüljenek megvalósításra, amelyek gazdaságosak, versenyképesek és a későbbiekben sem igényelnek támogatást. Tehát a vizsgálat eredményétői függően ezt a bányát versenybe tudjuk állítani a többi fejlesztéssel és ez a verseny fogja eldönteni azt, hogy lesz-e mód a bánya megnyitására, vagy nem, illetve milyen tempóban? Ennyi tulajdonképpen az interpellációra adandó válaszom. Engedjék meg azonban, hogy néhány dolgot megemlítsek, és talán nem is kellene az interpellációra adandó válasz szerves részének tekintem. Nem magyarázatként mondanám, de szükséges megjegyezni, hogy ez a bánya eddig azért nem szerepelt a hazai vizsgálatok, gazdaságossági vizsgálatok alapján az energetikai programban, mert a gazdaságosság határán van, talán annál valamivel rosszabb is, és látunk jobb lehetőségeket, gazdaságosabbakat a hazai szénigények kielégítésére. Tehát ez vetette fel tulajdonképpen az interpellációt is. Ugyanakkor hadd tegyem hozzá, hogy egyetértve az elvégzendő külföldi pártatlan szakértői vizsgálattal ez esetben is, ennek a bányának az esetében is, én itt javasolom kiterjeszteni — gondolom, a képviselő felfogásával, illetve a bányavállalattal egyetértésben — az elvégzendő vizsgálatot a környezeti hatásokra is. Ugyanis ennek a bányának a helye ugyanabban a térségben van, ahol a nyirádi bauxitbánya. A középdunántúli hegység nyugati végénél. Ez a bánya nagyon közel van Nyirádhoz és ugyanolyan közel van Hévízhez, mint amilyen közel van Nyirád. Hadd tegyem hozzá, hogy az előzetes fejlesztési koncepció kidolgozásában a Veszprémi Bányavállalat, amelyhez tartozna ez a megnyitandó bánya, rendkívül alapos, preventív jellegű technológiát dolgozott ki annak érdekében, hogy a lehető legtisztességesebben, környezetkímélőbb módon bánjon a karsztvízzel egyfelől, másfelől pedig elkerülje a vízbetöréseket. Ezzel együtt a térségben van óriási kockázat és a legambiciózusabban kidolgozott elképzelés is hordozhat magában környezeti kockázatokat. Tehát úgy vélem, hogy azt a vizsgálatot, amelyik külföldi szakértőkkel a gazdaságosságot, a hatékonyságot ítélheti meg, indokolt kiterjeszteni a környezeti hatásokra is, és ennek a finanszírozásában is szívesen részt veszünk. Másfelől engedjenek még egy további megjegyzést. A bánya nyitása kapcsán gyakran felmerül, hogy sürgető, mert többezer bányász foglalkoztatását érinti a bánya megnyitása, s ez gyakran önálló értékű szerepe. Elmondanám, hogy e bánya megnyitásának ma becsült előzetes költsége mintegy 10—11 milliárd forint. És kicsit emlékeztetve a tegnapi ifjúsági napirenddel kapcsolatosan megemlíteném, hogyha én ma nagyvonalúan, — ami nem engedhető meg persze — kalkulálok is, akkor is egy jól felszerelt feldolgozóipari munkahely egymillió forintért előállítható. Tehát ebből a pénzből mintegy 10—11 ezer feldolgozóipari munkahelyet lehetne jó piaci feltételek mellett, okos fejlesztéssel versenyképesen kialakítani. Ezt csak azért tettem hozzá, nem érvként, félreértés ne essék, csak illusztrációként, hogy milyen sokoldalú mérlegelés alapján kerülhet be egy ilyen, önmagában hosszú időre a bányastruktúrát determináló, nagy költségigényű fejlesztés az energetikai fejlesztések sorába. Ezért én azt kérem, hogy a döntést abban, hogy még melyik bánya fog szerepet játszani a szénigények kielégítésében, ilyen momentumok alapján is mérlegelni kell, a kiindulópont tehát mindenképpen a gazdaságosság, a szóbanforgó bánya esetében a környezeti hatás is, s ennek a konzekvenciái. Minden áron el kell kerülni, hogy olyan helyzetbe jussunk, mint amilyenbe például a nyirádi bánya esetében, és természetesen más egyéb foglalkoztatási problémákkal a