Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-46

3817 Az Országgyűlés 46. ülése, 1989. május 11-én, csütörtökön 3818 (ELNÖK: Jakab Róbertné - 9.00 óra) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Jó reggelt kívánok! Tájékoztatásképpen elmondom, hogy a tegnap kapott Magyarország politikai évkönyve 1988. című könyvet ajándékképpen a kormánytól kaptuk. (Taps.) Rátérünk ötödik napirendi pontunk, a Polgári Törvénykönyv módosításáról benyújtott törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslatot a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megvitatta és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Külön bizottsági előadót a törvényjavaslathoz ezért nem állított. A bizottsághoz egy képviselő módosító javaslatot nyújtott be, de a bizottsági szavazás előtt ezt visszavonta. Bejelentem, hogy a vitához képviselőtársaim közül senki nem jelentkezett felszólalásra. Megkérdezem dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert, kíván-e szóbeli kiegészítést fűzni a törvényjavaslathoz? DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács nevében előterjesztem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés a Ptk kamatrendelkezéseinek a megváltoztatását kezdeményezi. A Polgári Törvénykönyv 232. §-a az ügyleti, 301. §-a a késedelmi kamatról tartalmaz előírásokat. A 232. § a törvényes ügyleti kamat mértékét —ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek alacsonyabb mértékben nem állapodtak meg — évi 8 %-ban, a 301. § a késedelmi kamat mértékét ugyancsak évi 8 %-ban határozza meg. A 8 %-os törvényes kamatmérték változó gazdasági körülményeink között ma már nem reális. Ezt évek óta meghaladja az árszínvonal emelkedésének üteme, a bankok által felvett vagy nyújtott hitelek kamatának mértéke. És bár a kamatnak nem az a rendeltetése, hogy az infláció mértékét kövesse, hanem hogy a pénz használatáért fizetendő díj meghatározásával a gazdasági élet részvevőit befolyásolja. Befektetésre vagy megtakarításra ösztönözzön. A kamat törvényes mértékének meghatározásánál, bár a kamat mértékét a változó gazdasági tényezők befolyásolják, arra kell törekednünk, hogy a Ptkba viszonylag időt álló szabályozás kerüljön. Ugyanakkor a változó gazdasági feltételekre tekintettel a jognak a rugalmas szabályozás lehetőségét is biztosítania kell. Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény ezért felhatalmazza a Magyar Nemzeti Bankot, hogy a hitelpolitikai irányelvek végrehajtása keretében az egyes, alkalmazandó kamatlábak mértékét szabályozza. Ezzel összhangban a Polgári Törvénykönyv változatlanul lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabály a kamat mértékét a törvényes mértéktől eltérően határozza meg. Ennek a ma is hatályos rendelkezésnek megfelelően a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter például az áruvásárlási kölcsön utáni kamatot évi 16 %-ban, a fiatal családok áruvásárlásánál pedig évi 8 %-ban határozta meg. A kamatnak a jogszabályban meghatározott mértéke a törvényes mértéket csak kivételesen haladja meg. Ugyanakkor a szerződő felek 20 %-ot meghaladó mértékű kamatban nem állapodhatnak meg. A 20 %-ot meghaladó mértékű kamatkikötés érvénytelen. Csak arra van lehetőségünk, hogy szerződésben a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamatban állapodjanak meg. Álláspontunk szerint nem lehet eltekinteni a késedelmi kamat mértékének változtatásától sem. Bár ennek törvényes mértéke jelenleg általában 8 %, a gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában a fizetési késedelem jogkövetkezménye évi 20 %-os késedelmi kamat. A gyakorlatban a pénzkövetelés jogosultja — a kötelezett nem, vagy késedelmes fizetése esetén - kénytelen „8 %-ra hitelt adni", mivel csak ennyi kamatot tud érvényesíteni a kötelezettel szemben. Javaslatunk szerint pénztartozás esetében a késedelembe esés időpontjától kezdve minden kötelezett — gazdálkodó szervezet és magán-személy — egységesen 20 % kamatot köteles fizetni akkor, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Abban az esetben pedig, ha a feleknek a kamat jogszabály, vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe eséstől ennek évi 8 %-os kamattal növelt összegét köteles megfizetni. Tehát összesen 28 % kamat megfizetésére köteles a késedelmesen teljesítő. Szeretném tájékoztatni a Tisztelt Országgyűlést arról, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalta az Országgyűlés kereskedelmi, terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is. A bizottságok ülésein a javaslat a képviselők többségének egyetértésére talált. Az ülésen volt olyan javaslat, amely a késedelmi kamat mértékének további emelésére vonatkozott. Álláspontunk szerint ez indokolatlan, hiszen továbbra is lehetőség van a jogszabályban meghatározott késedelmi kamatot meghaladó kár érvényesítésére. Felvetették továbbá azt is, hogy abban az esetben, amikor ügyleti kamatot a felek nem kötöttek ki, a 20 %-os késedelmi kamatnak nincs „büntető" jellege. Véleményünk szerint általában a kamat nélküli kölcsönök baráti szívességi kölcsönök. Ilyenkor nem életszerű a javasoltnál magasabb mértékű kamat követelésére lehetőséget adni, hiszen a felek szándéka eredetileg kamat nélküli kölcsönre irányult. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton szeretnék köszönetet mondani dr. Hellner Károly képviselőnek, aki az Országgyűlés 1988. novemberi ülésszakán kezdeményezte a Polgári Törvénykönyv idejét múlt kamatrendelkezéseinek felülvizsgálatát. A törvényjavaslatot igazolja, hogy a Minisztertanács a képviselői javaslattal egyetértett. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a Polgári Törvénykönyv előterjesztett módosítására irányuló törvényjavaslatot fogadja el.