Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.
Ülésnapok - 1985-34
2795 Az Országgyűlés 34. ülése, 1988. december 20-án, kedden 2796 (ELNÖK: Stadinger István - 10.00 óra) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által Alkotmányunk 22. §-ának (2) bekezdése alapján összehívott országgyűlés ülésszakát megnyitom. Jónapot kívánok. Megállapítom, hogy képviselőtársaim határozatképes számban vannak jelen. Tisztelt Országgyűlés! A jó hagyományaink iránti tisztelet, a belőlük sugárzó egészséges szellemiség, az erőt adó és a követésre sarkalló példa megbecsülése vezet, amikor ez alkalommal élve szeretném emlékeztetni a tisztelt Országgyűlést: 1944. december 2l-e az új Magyarország, az új magyar államiság születésnapja. Negyvennégy évvel ezelőtt, amikor országunk földjén még kegyetlenül szántott a könyörtelen háború ekéje, ezen a napon ült össze Debrecenben Magyarország Ideiglenes Nemzetgyűlése. Emlékét híven őrizzük. A 40. évfordulóról országgyűlésünk Debrecenben emlékezett meg. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés, a magára talált nép okos gyülekezete, a szuverenitás jogos hordozója lerakta a jövő alapjait, kijelölte a fejlődés fő irányát a még vérző országban. Általa a nemzet nagyobbik, addig hallgatásra ítélt jobbik része lépett a színre. Azzal az elszántsággal, hogy mindannak hadat üzen, aminek eltakarítása történelmileg megérett és feltétele is volt annak, hogy legyen magyar újjászületés, ítélkezett a keserű, még kísértő múlt felett, összhangban cselekedett az akkori legfőbb követelményekkel. Figyelmét a szétesett állam újjászervezésére, az élet megindítására, a sebek gyógyítására, az újjáépítésre összpontosította. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a magát politikai nemzetté szervező nép önkifejezését, egészséges, életképes, progresszív, demokratikus erőinek népfrontos összefogását testesítette meg. Az összefogás alapja a közösen vállalt és az antifasiszta nagyhatalmak koalíciója által is jóindulatúan támogatott cél, az új, független, szabad és demokratikus Magyarország felépítése érdekében végzett együttes munkálkodás vállalása volt. Példát mutatott: a nemzet előtt álló nagy feladatok megoldása idején nemcsak szükséges, hanem lehetséges is, hogy egymásra találjon minden hazafias, konstruktív és cselekedni kész erő. Tanulságul szolgál a tekintetben is, hogy nagy tettek születnek, ha a nemzet legtudatosabb, legtávolabb látó része törekvéseiben találkozik a nép természetes, öntevékeny, alulról jövő kezdeményezéseivel. Hadd emlékeztessek a népi bizottságokra, e rendkívül életképes és operatív szervekre. A nép alkotó öntudatát, erejét és kezdeményező bátorságát, leleményességét, nem kevésbé pedig igazságérzetét testesítették meg. Hatalmi szervekként is működtek. Az új államiság csíráit hordozták magukban. Kereteik között a felszabadulás nyomán, és nem kis részben a már legálisan tevékenykedő kommunisták kezdeményezésére meginduló politikai élet pártviszonyainak sokszínűségét mutatja a legkülönbözőbb pártállású emberek, kommunisták, szociáldemokraták, kisgazdák, parasztpártiak és mások dolgoztak együtt eredményesen a közigazgatás újjáalakításán a termelés megindításán. A nemzeti bizottságok társadalmi bázisán szerveződtek újjá az Ideiglenes Nemzetgyűlést alkotó demokratikus pártok, ezek koalíciójából alakult meg az ideiglenes nemzeti kormány. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és kormány, valamint a népi szervek által megtestesített új államiság és hatalom szelleme, szemlélete és gyakorlata demokratikus volt. Építkezett az emberi civilizáció tradicionális értékeire, a korszaknyitó európai változások eredményeire és a sokféle irányban nyitott magyar történelmi progresszió különböző irányzatainak és áramlatainak vívmányaira. Megindult a társadalom legkirívóbb igazságtalanságainak a felszámolása. Megkezdődött a földosztás. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által meghirdetett demokratikus elvek és törvények hitet, bizalmat adtak az embereknek, mozgósító és szervező erőt jelentettek. A népi demokratikus átalakulás elemeivel egy új társadalom és egy új, a klasszikus polgári alakulaton túlmutató demokrácia körvonalai rajzolódtak ki. Ez milliók számára ígért történelmi perspektívában kedvező felemelkedési lehetőséget. A társadalmi és politikai modernizáció új útja nyílt meg hazánk előtt. A népi, a munkás és a polgári progresszió egészséges irányzatai, áramlatai, mozgalmai és pártjai készen álltak, hogy történelmünk fő útján vezessék és fejlesszék tovább a fiatal magyar demokráciát, sorsfordulóvá, perspektívát adó felszabadulássá tegyék a felszabadítást. 1944. december 2l-e a nemzet pozitív célokban megfogalmazott, legszélesebb körű összefogását jelképezi. Öröksége méltó arra, hogy tisztelettel és megbecsüléssel idézzük és tanulságait ma is példaként állítsuk magunk elé. (Taps.) Felkérem jegyző képviselőtársamat, hogy Grósz Károly és Huszár István képviselőtársak indítványát ismertesse. Dr. PESTA LÁSZLÓ jegyző (olvassa): Stadinger István elvtársnak, az Országgyűlés elnökének. Alulírottak az országgyűlés képviselői azzal a kérelemmel fordulunk önhöz, hogy alábbi indítványunkat terjessze képviselőtársaink elé: „Indítványozzuk, hogy nemzeti ünnepünk, március 15-e legyen egyben munkaszüneti nap is. (Nagy taps.) Kérjük, hogy a Magyar Országgyűlés indítványunkat szavazza meg, közfelkiáltással döntsön róla. Hiszszük, hogy javaslatunk élvezi az egész nemzet támogatását. Őszinte tisztelettel: Grósz Károly Huszár István" (Felkiáltás: BÁNFFY GYÖRGY: Megadjuk. Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az önálló indítványt a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a
