Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-39

3303 Az Országgyűlés 39. ülése, 1989. március 8-án, szerdán 3304 tonságot adnak-e az alkotmányozóknak ahhoz, hogy hosszú távra gondolkodjanak? Vajon a napi megoldások kényszere nem torzítja-e el az alkotmány időtállónak szánt elveit, amely mögött így nagyon is rövid lejáratú érdekek bújnának meg. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy ezzel a kérdéssel ezúttal ne foglalkozzam alaposan, még visszatérhetünk rá, ha szükséges. Csak annyit mondanék: ismereteim szerint olyan helyzetben, amely nyugodt és nem feszültségekkel teli, nem átmeneti jellegű volt, még aligha fogalmaztak alkotmányt. Az alkotmányok többnyire egy-egy szituációt megoldó eszközként is szerepeltek. Nem ritkán éppen a konszenzusteremtő eszközként. Ilyen szerepet játszott egy évtizeddel ezelőtt a spanyol alkotmányozás. De ilyen volt az az elég hosszú ideig tartósnak bizonyult, és már említett, kétszáz éve élő amerikai alkotmány elkészítése is. Ezért is hivatkoztam rá. Tanulságos emlékezni, írja az amerikai alkotmányozás egyik kutatója, hogy az alapítók nem várták az alkotmányban rögzített kormányzattól, mint eszköztől, hogy utópiát valósítson meg, „csupán" — teszem idézőjelbe ezt a csupán szót — nemzeti kohéziót, politikai stabilitást, gazdasági növekedést és egyéni szabadságot. Joggal utalhatott tehát vissza erre John Marshall, az Egyesült Államok talán legnagyobb főbírája, mondván, hogy az alkotmány a közmegegyezés eszköze volt, és ennek a szellemnek fenn kell maradnia. Nagyon szeretném, ha ezt a közmegegyezést teremtő eszközt ésszerűen használhatnánk mi is közös nemzeti jövőnk megalapozásában. Elsőrendű nemzeti érdekünk, hogy az alkotmányozás, mint konszenzusteremtő, vagy legalábbis a kialakulását elősegítő folyamat olyan alkotmányt hozzon létre, amely a jövőben a konszenzus fenntartására is képes eszköznek, vagy legalábbis a folyamatos megegyezést biztosító eszköznek bizonyulna. A történelmi kiegyezést nemcsak megelőzheti az alkotmány, az alaptörvény megalkotása, hanem hozzájárulhat megszületéséhez. Feltéve, ha mindenki kész ebben a rendkívül felelősséggel járó munkában felelősségteljes közreműködésre. Tisztelt Ház! Furcsa, de végül is megmagyarázható ellentmondás, hogy az idegen, mesterséges konstrukciók alkotása és a társadalomra való erőltetése az alkotmányok esetében is napi, de rövid lejáratú viszonyokkal is összefügg. Még akkor is, ha ezekből a viszonyokból kiindulva hosszú távú megfogalmazásra is törekszenek. Ezért is válnak az ilyen alkotmányok elsősorban politikai deklarációkká, ezért is túlnyomóak a program-jellegű elemek, és ezért is halvány a jogi karakterük. Ezzel is összefügg tehát, hogy az alkotmány jogi jellegét, éspedig túlnyomó részben bíróság előtti hivatkozásul is szolgáló normajellegét hangsúlyozzuk. Az alkotmány jogszabály. Leírtuk, elmondtuk már, de nem ismételhetjük eléggé. Igaz, nem független a politikai viszonyoktól, eszméktől és törekvésektől, nem is lehetséges ez, hiszen a politikai rendszert érintő struktúráját, elemeit sok tekintetben formalizáló szabály, de jogszabály. Politikai tartalmával és hatásával természetesen politikai dokumentum, de ez a politikai jelleg a jogi szabályozáson át jut kifejezésre, és ez azt jelenti: a jog belső logikáján, racionalitásán keresztül is. Hiszen bármennyire is ki van téve maga az alkotmányozás folyamata is a különböző hatásoknak, végül is hosszabb távon is sikeresen nem jelenítheti meg a napi politikai erőviszonyokat, rövidlejáratú törekvéseket, és ezek indokául szolgáló eszközöket. Az Alkotmány jogszabály-volta és az ebből adódó következmények segítenek eligazodni egy másik, sokat vitatott kérdésben is. Abban ugyanis, hogy a társadalmi, gazdasági és politikai rendszer milyen jellege tükröződjék az alkotmányban, illetőleg e jelleg megfogalmazása problémájának megoldásában, a politikai erők, szervezetek, pártok és az állam viszonyának alkotmányos megjelenítésében. Ezek a viták ma még nem fejeződtek be, sőt nagyon valószínű, hogy a szabályozási elvekről, a tervezett jogszabály-szövegről kialakuló, társadalmi méretű vita még sok új szempontot hoz majd a már meglévők megerősítése, vagy elvetése mellett. Ezúttal én egyetlen szemponttal inkább továbbfejleszteni szeretném ezt a vitát, mintsem bármilyen módon lezárni. A jogi szabályozás lényeges tulajdonságai, például koherenciájának szükségessége ugyanis nem elhanyagolható eszközt ad számunkra ahhoz, hogy egyrészt a politikailag kusza szituációból fakadó elemeket kiszűrhessük, a hosszabb távú folyamatok jeleit megfogalmazhassuk, és így a készülő alaptörvény egyszerre szolgálhassa a napjainkban szükséges megoldásokat és a jövőbe vezető folyamatokat, s ezzel is másrészt meghatározza azokat a megállapításokat, amelyek a társadalom jellegét illetően az alkotmányba kívánkoznak. A jogi koherencia és a jogi szabályozás más sajátosságai itt természetesen csak az egyik eszközt jelentik. De használható szempontokat adnak. így például a mi társadalmunk jellegéről, céljairól a normatív szövegben az alkotmánynak tartalmaznia kell — csak olyan megállapítások, pontosabban alapelvek lehetnek, amelyeknek jogi tartalmuk van, és amelyek jogilag megfogalmazhatók, amelyek a jog segítségével érvényesíthetők. Nem könnyű így sem ezt a feladatot megoldani, mégis a szabályozási elvek már tartalmaznak néhány ilyen alapelvet. Ezek változhatnak, kiegészíthet ők, számuk növelhető és csökkenthető. Nem bizonyos például, hogy minden, a gazdaságot érintő alapelv az alkotmányba való. Elképzelhető, hogy alkotmányjogi törvény foglalja össze a gazdasági alkotmányosság elveit. Lehetséges, hogy a tulajdonformák esetében csak az úgynevezett szektorsemlegességet, a gazdaság esetében a vállalkozás szabadságát és biztonságát kell az alkotmányban rögzíteni. Több javaslat is elhangzott már a meghatározandó elvekre vonatkozóan. Hadd említsek csak egyet. Szükség van az állam feladatainak valamilyen körvonalazására a határainkon kívül élő magyarsággal kapcsolatban. Ez a javaslat valamilyen formában szinte minden vita során, ha szabad így mondanom politikai vagy pártállásra való tekintet nélkül, felmerül. Nem kívánnék azonban most ezekre az elvekre tett javaslatokkal