Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-39

3289 Az Országgyűlés 39. ülése, 1 ELNÖK: A napirendhez további észrevétele van-e valakinek? Tessék! SZIGETHY DEZSŐ: Tisztelt Országgyűlés! Képvi­selőtársaim! A jogi bizottság azzal bízott meg, hogy a sztrájk­törvényről szóló előterjesztéshez kommentáljam a ' bizottság véleményét, őszintén sajnálom azt, hogy a ' bizottságnak a javaslata csak néhány perccel előbb, és külön harc árán került önök elé, képviselőtársaim elé. Ha csak egy pillantást vetnek erre a jelentésre, az első , mondat három aláhúzott szavából láthatják, hogy az, amit Király Zoltán képviselőtársunk mondott, hom­lokegyenest ellenkezően van bent az előterjesztett törvényjavaslatban. Ne azt nézzék, amit önöknek a I sárga füzetben megküldték. Azóta sok minden tör­tént, a bizottságnak az előterjesztett javaslatait a kormány nevében Halmos Csaba államtitkár mara­déktalanul elfogadta. Ez a javaslat, amit a bizottság önök elé terjesztett, már a jogi garanciáknak és a kor­látoknak egy olyan egyensúlya, amelyet sem három hónap, sem egy év, sem több év múlva liberálisabbá tenni nem lehet. Szigorúbb az lehet, és én nagyon félek attól, hogy pontosan a szigorúság felé fog elto­lódni a vita, ha ennek most teret adunk. Tisztelt Képviselőtársaim! öt bizottság tárgyalta meg ezt az előterjesztést. A viták tapasztalatai alapján mondhatom önöknek, hogy egyik bizottság sem javasolta — még ha szótöbb­séggel is — azt, hogy akár két fordulóban tárgyaljuk a törvény tervezetét, akár halasszuk el. Befejezésül tisztelettel kérek mindenkit, több mint négymillió munkavállaló nevében, tegyék félre az in­dulataikat, tegyék félre a politikai, taktikai elemeket. Tárgyaljuk meg ezt a javaslatot, és a vita alapján hoz­zuk meg a döntésünket. Akkor még mindig lesz lehe­tőségünk arra, hogy ezt elhalasszuk, vagy pedig meg­tárgyaljuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Avar István képviselőtárs. • AVAR ISTVÁN: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisz­telt Németh Elvtárs! • Az a véleményem, hogy nem szabad elkövetni még egy rossz politikai lépést azzal, hogy Bős—Nagymarost nem tűzi a parlament bármilyen formájában is napi­rendjére. Az ország — ma már ott tartunk — feszült­ségben él Bős—Nagymaros kérdésében. Én még azt sem vitatom, hogy ez ma már elsősorban valóban po­litikai kérdéssé vált, de legyünk egy kicsit következe­tesek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat az aláírásokat, amiket eljuttattak a parlament elnökéhez. Én elfogadnám Németh Miklós miniszterelnök elvtárs javaslatát, illetve tájékoztatását, de ha jól értettem, nem szerepelt a tájékoztatásban az, hogy addig füg­gesszük fel a nagymarosi építkezést. Az az érzésem, hogyha a nagymarosi építkezést felfüggesztjük, akkor az ország is megnyugszik, és ha megkapjuk a beszámo­lót, akkor megszűnnek ezek a feszültségek. Úgyhogy én a magam részéről azért is írtam alá a listát. Tehát 989. március 8-án, szerdán 3290 ragaszkodnék hozzá, hogy a beszámolóig függesszük fel az építkezéseket. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Van-e még valakinek a napirendet illető, érintő észrevétele? Nincs. Köteles vagyok válaszolni arra az észrevételre, hogy most ne tárgyaljuk a sztrájktörvényt. Én nem tudok önöknek mást mondani: engem azért ültettek ide fel, hogy a Házszabályt betartsam, a Házszabály pedig úgy szól, ahogy azt az előbb idéztem. De ké­rem, amikor ennek a törvényjavaslatnak az általános vitájára sor kerül, mindazt, amit itt önök elmondtak, meg lehet ismételni. Ez nem jelenti azt, hogy dönteni kell abban. Előfordulhat, hogy az országgyűlés azt fogja mondani: úgy dönt, hogy nem bocsátja részletes vitára, ebből adódóan nem lesz ebben a törvényjavas­latban döntés. De várjuk ki ezt, amikor ez napirendre fog kerülni. Ezt kérem önöktől tisztelettel, mert nem tudok a házszabály ellen olyan javaslatot tenni, hogy vegyük le a napirendről akkor, ha a kormány ezt ide beterjesztette. Most tehát térjünk vissza a napirendi indítványra, és annak eldöntésére, hogy mit tűz napirendjére ezen ülésszakon az országgyűlés. A javaslatokat felsorol­tam. Én azt szeretném kérni — a dolgokat leegyszerű­sítendő —, hogy azt kérdjem először, hogy ki van a napirendre tűzött javaslatok ellen. Mert akkor már visszájára számítunk mindent. Nincs ellenszavazat. Van-e tartózkodás? Egy tartózkodás. Tehát még egy­szer, pontos számot kérek. Kétség van a szavazás fe­lől. Kérem még egyszer kézfeltartással szavazni, szek­toronként tehát. Ki fog tartózkodni? Ez a kérdés. Tudniillik utána, ha van tartózkodás, elölről meg kell számoltatnom az igen szavazatokat. Hozzászólás, avagy a szavazást illető? KOVÁCS KÁROLY: Ügyrendi. Tisztelt Elnök Elvtás! Én személy szerint a beter­jesztett napirendi pontokat elfogadom, nincs észrevé­telem hozzá, tudomásul veszem a Házszabály előírása­it. De abból van a probléma, hogy: itt megjelent ha jól tudom nyolc-kilenc vagy tíz indítvány és ez nincs benne a programban. Ezt kifogásolják. ELNÖK: Türelmet kérek, majd amikor erre sor ke­rül. Ez tulajdonképpen nem a napirendre tűzéssel ösz­szefüggő kérdés. KOVÁCS KÁROLY: Nincs jelezve a programban. ELNÖK: Alelnöke vagyok a háznak, olyanfajta képviselő, mint önök. Engem is eligazítanak arról, hogy miről kell szavaztatni. A helyzet az, hogy mi reggel is vitatkoztunk ezen. Ha azon múlik, hogy az önálló indítványok napirendre tűzését is idetegyük, kérem, én azt hiszem, hogy ebben nem lehet közöt­tünk vita. Akkor tehát azt javaslom, hogy ötödik napirendi pontként, illetőleg rögtön most, ezt követő­en, az első napirendi pontként - mert nemsokára ja­vaslatot fogok tenni - tegyük oda az önálló indítva-

Next

/
Thumbnails
Contents