Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-39

3287 Az Országgyűlés 39. ülése, 1989. március 8-án, szerdán 3288 maximálisan akarná, nem tudná teljesíteni azt az ünnepélyesen tett ígéretét, hogy a nagymarosi vízierőművet a tervezett formában, tehát csúcsraj aratási üzemmódban csak akkor indítja meg, amikor - ha a Duna mindkét oldalán - az oda befolyó vizek szennyvíztisztítása tökéletesen megtörtént. Ez fizikai lehe- i tétlenség, elsősorban a Morva az egyik iparilag legszennyezettebb folyó, habár a többieknél a biológiai szennyvíztisztítás elég lehet, ez a Morva folyónál semmi esetre sem elég. - Második indokom az, hogy a gazdasági helyzet közben olyan gyorsan romlott, hogy egy nagyberuházás kérdését feltétlenül még egyszer meg kell vizsgám annak fényében is, hogy ugyanakkor egy másik, nem ilyen képtelen és nagyonis megfontolandó kiváló javaslat és lehetőség áll előttünk, tudniillik a Bécs—Budapest Világkiállítás megrendezése. Amit - külföldön lévén bár mégis — hallottam, hogy valaki nagyon hangsúlyozta, hogy őrültség lenne a kettőt összekapcsolni. Hát kérem én nem tudom: lehet az egyik zsebemben ennyi adósság, a másikban annyi, vagy különböző hitelezőimtől kapok fenyegető leveleket, számomra világos, hogy teljesen mindegy, hogy melyik zsebemre megy a dolog. A két ügy tehát szükségszerűen összekapcsolódik, azzal a különbséggel, hogy míg a világkiállítás megrendezése ugyan egy nagy kockázat, de legalább valamit hozhat nekünk, sőt meggyőződésem szerint az egyetlen lehetőségünk ebben az időben. Fordítva a másik biztos, csak kárt hozhat. — Végül pedig, költségvetést még mindig nem láttunk. Részletes költségvetést: az ad hoc bizottság az ülésének jegyzőkönyvében én csak azt a jámbor óhajt látom, hogy majd szeretnének egy részletesebb költségvetést is kapni. Költségvetésen azt érteném, a visszamenőleg az összes költség, a jelenleg futó beruházások költsége és a további költségkihatások részletesen, szakszerű könyvszakértői vizsgálat számára megvizsgálhatóan kerüljön elénk. Köszönöm szépen. ELNÖK: Tessék! Mikrofont kérek! Megengedik, mielőtt felszólalását elkezdené, hadd válaszoljak Szentágothai képviselőtársamnak, hogy talán egy perc múltán javaslatot fogok tenni arra, hogy az önálló indítványokról mit tegyünk. Tudniillik szerepel az önálló indítványok között mindaz, amit Szentágothai János képviselőtársunk javasolt, döntenie kell majd az Országgyűlésnek arról, hogy napirendre tűzi-e ezt a témát vagy sem. Tehát nem feledkeztünk meg erről, de nem a tárgysorozati pontok közt szerepel, hanem az önálló indítványok között. DAUDA SÁNDOR: Akkor Elnök úr, tisztelettel megköszönöm, és megvárom, amíg ezt a beterjesztést megteszi. Mert én is nyújtottam be egy ilyen indítványt. ELNÖK: Van-e még valaki, aki ezzel kapcsolatban TAKÁCS IMRÉNÉ (Csongrád megye): Tisztelt Parlament! Én elfogadom, amit az alelnök elvtárs elmondott Király Zoltánnak a hozzászólására, de mégis csak azt szeretném javasolni a parlamentnek, és erről szavazzunk, kérem, hogy ne tárgyalja a parlament a sztrájktörvényt. Király Zoltán az alternatív szervezetekre hivatkozott. Én arra hivatkoznék, hogy ez a törvénytervezet azokkal nem lett megtárgyalva, akikért meg akarjuk hozni. Az elmúlt két hét alatt végigkérdeztem a nagyüzemi szakszervezeti bizottságokat: nem tárgyalták, nem tudtak véleményt mondani a törvénytervezettel kapcsolatban, ezért nem tartom tisztességes dolognak, hogy a parlament ezzel a törvénnyel foglalkozzon. (Taps.) NÉMETH MIKLÓS : Tisztelt Országgyűlés! A kormány januári, egyik első ülésén úgy döntött, és azt hiszem, a vita eddigi menete is igazolta a döntésünket, hogy az országgyűlés ülésszakaira beterjesztett napirendek vitájának tapasztalatait a kormány minden egyes parlamenti ülésszak előtt összegzi, igyekszik figyelemmel lenni a vitában a képviselők által elmondottakra, az egyes bizottságok javaslataira, és kialakítani azt a lehetséges kompromisszumos álláspontot, amely a közmegegyezést és a napirendek megtárgyalását lehetővé teszi: így tettük ezt most legutóbbi ülésünkön is. • A sztrájkról és a Munka Törvénykönyvvel kapcsolatban elhangzottakhoz szeretném mondani, csatlakozva Horváth Lajos alelnökünk javaslatához, hogy hallgassuk meg a kormány megbízásából Halmos elvtársat', aki előadja majd, miképpen módosította a kormány eredeti álláspontját. Ez a beterjesztett dokumentumokban természetesen még nem szerepelhet, figyelemmel az előbb említett vitákra is és azok tapasztalataira is. A bős-nagymarosi beruházással kapcsolatban felvetettekhez, valamint arra is figyelemmel, hogy a Minisztertanács ismeri azokat a beadványokat, amelyek a beruházással kapcsolatban az országgyűlés elnökéhez benyújtásra kerültek, tájékoztatni szeretném a tisztelt Országgyűlést arról, hogy a kormány döntött abban, hogy folyamatosan vizsgálja a beruházás költségvetését, menetét, és erről rendszeresen informálni fogja az országgyűlést. • Másodszor: kész megvizsgálni a népszavazás lehetőségét a bős-nagymarosi beruházásról. Szakértők, mindkét oldalt képviselő szakemberek és társadalmi mozgalmak meghallgatásával a kormány tanulmányozza e kérdéskörben a népszavazás előkészítésének feltételeit, lehetséges módját, nemzetközi és egyéb összefüggéseit. A vizsgálat eredményét a parlament május—júniusi ülésszaka elé hozzuk, úgy, hogy párhuzamosan a népszavazásról szóló általános törvény tervezete is addig társadalmi vita tapasztalatai után, elkészüljön, és az országgyűlés elé kerüljön, a bősnagymarosi népszavazásról szóló vizsgálat eredményeivel együttesen, hogy azt együtt tárgyalhassa az országgyűlés. • Kérem döntésüket a Minisztertanács nevében a fentiek szíves mérlegelését és tudomásulvételét. (Taps.)