Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-38

3243 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3244 Kimondom a határozatot: Filló képviselőtársunk javaslatát 81 képviselőtársunk támogatta, 13-an tar­tózkodtak, 215-en ellene voltak, illetve az eredeti megfogalmazás mellett tették le voksukat. Kovács Mátyás képviselőtársunk javaslata, misze­rint a képviselők név szerinti szavazást ne csak írás­ban beadott kérés alapján kérhessenek, az 50 elég legyen kézfelemeléssel is a név szerinti szavazáshoz, — ahogyan ő kifejtette hozzászólásában, - ezt teszem most fel szavazásra. Ki van az eredeti mellett? I. szek­tor. Képviselőtársaim megkérdezem, nem értik miről kell szavazni? Kovács Mátyás képviselőtársunk java­solta, hogy ne legyen különbség aközött, hogyha 50 képviselőtársunk aláírásával kéri a név szerinti szava­zást, illetve aközött, ha egy képviselőtársunk itt a te­remben önállóan indítványozza a név szerinti szava­zást. Ahhoz is elég legyen az 50 kéz felemelése. Ezt az utóbbit kérte. Az eredetiben az van tehát, hogy 50 aláírás szükséges ahhoz, hogy név szerinti szavazást rendelhessünk el. Erről szavazunk. Ki van az eredeti mellett? I. szektor, II. szektor, III. szektor, IV. szektor. Ki van ellene? — első szektor, — azaz a javaslat mellett? — Köszönöm. Második szektor? Köszönöm. — Harmadik szektor? Köszönöm. — Negyedik szek­tor? Köszönöm. Ki tartózkodott a szavazástól? Első szektor? Kö­szönöm. - Második szektor? Senki. — Harmadik szek­tor? — Negyedik szektor? Tartózkodás? Kimondom a határozatot: Kovács Mátyás javaslata ellen, azaz az eredeti szöveg megmaradása mellett 193 képviselő szavazott. Ellene, azaz a javaslat mellett 111, tartózkodott 6. {Zaj.) Képviselőtársaim! Megkövetem a javaslattevő kép­viselőtársakat, de az ügyrendi bizottság ülése eléggé elhúzódott. Nem volt igazán egyértelmű, hányan, miben, mennyiben tartják fenn javaslataikat. Gondo­lom, ebben egyetértünk mindannyian. Most kérem az országgyűlést az együttes határozat­hozatalra. Tehát kérem az országgyűlést: aki amellett van, hogy az ügyrendet általánosságban, az ügyrendi bizottság kiegészítő javaslatával együtt és az itt el­hangzott és megszavazott javaslatokkal együtt, tehát részleteiben is elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. {Megtörténik.) Nyilvánvaló a többség. Ki van ellene? — Ki tartózkodott a szavazástól? Kimondom a határozatot: az országgyűlés az ügy­rend módosításáról és egységes szövegéről, ill. módo­sított szövegéről szóló javaslatot 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodással elfogadta és elrendeli annak a Magyar Közlönyben történő közzétételét. {Taps.) Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel elég hosszú szünet állt rendelkezésünkre, javaslom, hogy munkánkat folytassuk. — Tessék, Técsy László bejelentést kíván tenni a parlamentnek. DR. TÉCSY LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Be­jelentem, hogy a most elfogadott ügyrend alapján az alábbi képviselők megalakították a parlamenti agrár­szektort: dr. Deák Géza, Bóna János, Káldi Endre, dr. Horn Péter, Mayer Bertalan, dr. Lakos László, dr. Márton János, Fodor Sándor, dr. Mátyus Gábor, Pásztohy András, dr. Solymosi József, dr. Schmidt Ernő, dr. Técsy László és Varga János. Azzal a felhívással fordulunk az országgyűlés agrár­területen, élelmiszeriparban, agrároktatásban, -kuta­tásban és a rokonszakmákban dolgozó képviselőkhöz, hogy csatlakozzanak az általunk megalakított parla­menti agrárszektorhoz. Célunk a kibontakozás prog­ramjából az ágazatra eső feladatok megvalósítása, a parasztság, a falu sorsának jobbátétele. Csatlakozhat­nak mindazok, akik céljainkkal szimpatizálnak, az ágazatért elhivatottságot éreznek és ezért tenni is akar­nak. A szűk szakmai berkeket írásban is megkeressük. A csatlakozni kívánókat kérjük, hogy csatlakozási szándékukat az Országgyűlés Irodájához, dr. Márton Jánosnak jelezzék. — Köszönöm türelmüket. {Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette, jegyzőkönyvileg rögzí­tette . {Zaj. ) Kovács András képviselőtársunk szót kér. Még egy napirendi pontunk van az előtt, amihez ő akar szólni legjobb tudomásom szerint. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés vezérkará­hoz, képviselőtársainkhoz több levél, távirat, bead­vány érkezett abban a napirenden kívül következő té­mában, amely most következik. Napirenden kívül szót kért Bánffy György képviselőtársunk, Budapest 4. számú választókörzetének képviselője az általam említett témában. Őt illeti a szó. BÁNFFY GYÖRGY: Igen tisztelt Képviselőtársa­im! Mindaz, ami az elmúlt hónapokban a magyar­román határon történt, joggal foglalkoztatja a ma­gyarságot, éljenek bár a Föld bármely országában, ön­magában véve az is tragikus, ha valakinek el kell hagynia szülőföldjét. A tragédia azonban gyakran nemcsak lelki, hanem a szó szoros értelmében fizikai tragédiába torkollik. Úgy érzem, nincsen szükség arra, hogy itt mélyeb­ben és behatóbban indokoljam: mi késztetett engem, hogy a napirenden kívül ugyan, de a decemberi ülésen született, a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben­tartásáról szóló állásfoglalásunkhoz kapcsolódva most önökhöz forduljak. Hiszen a menekülők egyéni sorsa lassan történelmünk nagy csapásainak mértékéhez kö­zelít. Kötelességünk tehát megtenni annyit, hogy ma­gyar hatóságok döntése következtében visszatoloncolt egyetlen embert se hurcolhassanak meg, vagy koncol­janak fel odaát, bármi legyen az anyanyelve. Válaszó­körzetemből hozzám, valamint mindkét II. kerületi képviselőtársamhoz, Zsigmond Attilához és Bubla Gyulához, Gágyor Pál, Orosz Adél budapesti képvise­lőhöz, Antal Imre érdi képviselőtársamhoz, kinek vá­lasztókörzetében számos Bukovinából érkezett család él, és ezen felül számos képviselőtársunkhoz Veszp­rém megyétől kezdve Szegedig, Keszthelyig eljutta­tott követeléseket magunkévá téve, valamint a külü­gyi bizottság tegnapi ülésén az egyhangú támogatást

Next

/
Thumbnails
Contents