Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-34

2829 Az Országgyűlés 34. ülése, 1988. december 20-án, kedden 2830 képviselők évek óta kérnek és hiányát bírálják. Az oktatási, kulturális, egészségügyi célokra fordított kiadások kismértékű növekedése nem fedezi ugyan a szükséges, kielégítésre érdemes célokat, de a jelenlegi pénzügyi helyzetben reálisnak tekinthető a növekedés mértéke. Elismerést nyert, hogy a műszaki fejlesztési, kutatási előirányzatok, a jövő építése a korábbiaknál nagyobb támogatást kap. A 2-es változatban több bírálat érte a védelmi és a fegyveres testületek, valamint a társadalmi szervezetek magas kiadási előirányzatát. A legkritikusabb terület továbbra is a támogatások ügye. Csökkentésükre több javaslat is elhangzott, bár említésre került az is, hogy ez a változat már jelentős lépést tett ezen az úton. A képviselők a támogatások további csökkentésére voksoltak, számolva a következmények esetleges káros hatásainak kockázatával is. Számítani kell arra, hogy a piaci viszonyok hiányában a támogatások csökkentése áremelkedést okozhat, export-csökkenéshez vezethet, és esetlegesen a munkanélküliség növekedését is okozhatja, de ezektől nem hátrálhatunk meg. A kormány támogatás-leépítési programja csak abban az esetben teljesülhet, ha az azzal együttjáró társadalmi feszültségekre való hivatkozással nem adunk önmagunknak újból és újból fölmentést. Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság tehát támogatja a kormánynak azon javaslatát, amely a 2-es változat fontos eleme, nevezetesen, hogy a kiadás és támogatás csökkentéssel alapozza meg a költségvetés 20 milliárdra tervezett hiányát. Nem fogadható el azonban a bizottság számára az ezt kiegészítő egyszeri pótadó mértéke. Felkértük a kormányt, hogy a javasolt pótadó mértékét 4 százalékra mérsékelje, és változatlan hiányösszeg figyelembevételével a tervezett körben nagyobb léptékű kiadás és támogatás csökkentésre tegyen javaslatot. Ezekután joggal merülhet fel a kérdés, hogy egy hónappal a vállalkozási nyereségadó-törvény elfogadását követően milyen meggondolásból javasolja a terv- és költségvetési bizottság csak a 4 százalékos adóemelést, és miért szavazott egy hónappal ezelőtt a kormány javaslata ellen. Bármilyen népszerűtlennek és pálfordulásnak is tűnik, a bizottság vállalja mind a két döntését. Valljuk, hogy a költségvetés által történő újraelosztást mérsékelni kell. A vállalkozási nyereségadó növelése a gazdálkodók érdektelensége irányába hat. A bizottság megítélése szerint a megszavazott vállalkozói nyereségadó reális költségvetési forrást biztosít a kiadások fedezésére, és arra ösztönzi a kormányt, hogy keresse a kiadások csökkentésének lehetőségeit. A bizottság ugyanakkor egyetért a kormánnyal abban, hogy a költségvetés ideinél nagyobb hiánya nem tervezhető. A bizottságunk azon a véleményen van, hogy a költségvetés és a vállalkozók között kell megosztani a pótadó terheit 1989-ben. Az egyszeri pótadó áthidalja azt a helyzetet, hogy a következő év tovább nem terhelhető, egyben beleillik abba a tendenciába, amelyet 1986-ban határoztunk el, hogy a költségvetési hiányt főként a támogatások leépítésével fokozatosan mérsékeljük. Ebből a megoldásból következik az, hogy a különadó helyébe 1990-ben a támogatások leépítésének következő üteme kell hogy belépjen. A különadó elvetése a terv- és költségvetési bizottság szilárd meggyőződése szerint nem járható út. Egyetlen jövedelemtulajdonos sem terhelhető ilyen mértékben a gazdálkodási lehetetlenülés veszélye nélkül. Ezekután leszögezhetjük azt is, hogy a bizottság a költségvetési kiadások és a támogatások csökkentését egy folyamatnak tekinti, amely biztosítéka lehet a reform sikerének is. Megítélésünk szerint a parlament törvényalkotói minőségben, ha szigorú korlátokat is szabott a költségvetési gazdálkodás számára, a közös cél érdekében tette, amely a szelektív fejlődés lehetőségét is magában foglaló stabilizációbanjelölhető meg. Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság a többi bizottság véleményét is áttekintve az 1989. évi költségvetés 20 milliárdot meghaladó hiányának megszüntetésére kidolgozott három kormányjavaslatot változatlanul nem fogadja el. Elfogadásra egy negyedik változatot ajánl, amely a második változatban szereplő kiadás- és támogatás csökkentést tovább folytatja, és a különadó mértékét egyszeri alkalomra, 1989-re 4 százalékban határozza meg. Ugyanakkor módosító indítványként kiegészítést teszünk arra vonatkozóan, hogy a központi költségvetési szervtől és a tanácsi támogatási céloktól 1 százalékkal eltérni minisztertanácsi felhatalmazással lehessen, ennél nagyobb mértékű eltéréshez pedig az országgyűlés felhatalmazása legyen szükséges. Az országgyűlés felhatalmazásáért folyamodó kormány azt előzetesen és megfelelő indoklással tegye. Tisztelt Képviselőtársak! A 4-es változatként megfogalmazott javaslatainkat a külön kiosztott okmányok tartalmazzák. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy 1989. évi költségvetésként a terv- és költségvetési bizottság által javasolt 4-es változatot fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz eddig 42 képviselőtársunk jelentkezett felszólalásra. Elsőnek dr. Gajdócsi István képviselőtársunk felszólalása következik, aki Bács-Kiskun megye 13. választókörzetének képviselője. Tessék. Dr. GAJDÓCSI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban, mellőzve a bevezető tiszteletkört, négy tanácsi témát szeretnék legalább részlegesen érinteni. Ezek: elsőnek a közkiadások csökkentésének hatása a tanácsi költségvetésre, másodiknak a tanácsi költségvetés központi megcsapolásának csatornái, harmadik az elvonásokkal egyidejűleg növekvő tanácsi feladatok, és végül a negyedik az állam felelőssége a lakásellátásban. Az 1989. évi állami költségvetés meghatározott törekvései közé tartozik, hogy csökkenjenek a köz-