Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.
Ülésnapok - 1985-37
3115 Az Országgyűlés 37. ülése, 1989. január 10-én, kedden 3116 terjesztését nem fogadta el, bár mellette 249 szavazatot adtak le, de ellene 65-en szavaztak, és 33-an tartózkodtak a szavazástól. így az elfogadáshoz szükséges 258 szavazat nem jött létre. Tisztelt Országgyűlés! Most a már jóváhagyott állásfoglalással, tehát Südi Bertalan képviselő' elvtárs által — azt se fogadtuk el. Tisztelt Országgyűlés! Én a következőt javasolom: adjuk ki a jogi, igazságügyi bizottságnak. (Közbeszólások: Nem lehet.) Kérem én el bírom képzelni az igazságügyi miniszter közbejöttével, hogy az itt elhangzott vita alapján valamilyen megoldást tudnak létrehozni. Ha erre. Kérdezem az igazságügyi minisztert. Nem. Kitart mellette. Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer szavazunk. SARLÓS ISTVÁN: Az igazságügyminiszter a régi Alkotmány megváltoztatását javasolta. És ezt nem fogadta el az országgyűlés. (Közbeszólások: Így van!) (Taps.) ELNÖK: Egyébként köszönöm a segítséget, így van. (Taps.) Dr. HORVÁTH JENŐ: Elnézést kérek! Sarlós elvtársnak van igaza. Elnökünk ismertette, hogy az Alkotmány módosítására milyen szavazati arány szükséges. Ebben a részben külön kellett szavaznunk, miután a módosító indítványt nem kapta meg a szükséges minősített többséget, marad ennek az eredeti szövege. (Közbekiabálások: így van!) STADINGER ISTVÁN: Így van. Tisztelt Országgyűlés! így tehát az említett hely, tehát a Legfelsőbb Bíróság interpellálhatóságának megtartása mellett most az egész Alkotmány módosítási törvényjavaslatot teszem fel szavazásra — ennek az elfogadásához is 258 szavazatra, a megválasztott képviselők kétharmadára van szükség. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy ebben a kérdésben szíveskedjék állást foglalni. Aki elfogadja ezzel a módosítással, tehát módosítás nélkül az eredetit — az első szektorban. — Köszönöm szépen. Ne haragudjanak, még egyszer kell, hogy szavazzanak. Meg kell számolni, mert le kell rögzíteni szám szerint, hányan szavazták meg. Tessék megszámolni. — Köszönöm. — Második szektor? — Köszönöm szépen. — Harmadik szektor? — Köszönöm szépen. — A negyedik szektort kérem. — Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Miután a tisztelt országgyűlés tagjai 345-en elfogadták, így tehát a szükséges 258 szavazat bőven megvan. Ezért kimondom a határozatot: az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés 345 szavazattal elfogadta. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Húsz perc szünetet tartunk. (Szünet: 11.58-12.34 - Elnök: Horváth Lajos) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat! Következik az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok tárgyalása. Nincs a miniszter. Mindenesetre elégséges számban vannak jelen képviselőtársaim ahhoz, hogy mindenekelőtt egy ügyrendi kérdés eldöntését kérjem tőlük. Kérdem, egyetértenek-e azzal, hogy a két törvényjavaslatot egy vitában, de külön-külön határozatot hozva tárgyaljuk meg. Aki igen, kérem kézfelemléssel szavazzon. (Megtörténik.) Szemmel látható többség. Köszönöm szépen. Nem is kérek már ellenszavazatot és tartózkodást. Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz 15 képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Elsőként Huszár István országos listán megválasztott képviselőtársunkat illeti a szó. HUSZÁR ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés ! A személyes szándék mellett megtisztelő kötelezettség okán is kértem szót. Kötelezettségem azok hangját itt is tolmácsolnom, számuk több mint 50 ezerre tehető, akik a két törvénytervezetnek a Hazafias Népfront által szervezett társadalmi vátján részt vettek és véleményt nyilvánítottak. Az állampolgárok több mint 1200 gyűlésen, megbeszélésen fejtették ki véleményüket, de ezek mellett állást foglaltak a gyülekezési és egyesülési jog alapvető elvi kérdéseiben a társadalmi szervezetek, egyesületek, az egyházak, a nemzetiségi szövetségek. Az újonnan létrejött társadalmi szerveződések többsége is elküldte észrevételeit, megjegyzéseit a vitára bocsátott tervezetről. Jelentős számban, közvetlen levelekben, újságok hasábjain fejtették ki az elgondolásokat. Szeretnék mindezekért, csakúgy, mint a viták szervezésében, tapasztalatainak feldolgozásában közreműködőknek köszönetet mondani. A Hazafias Népfront országos elnöksége a vita tapasztalatait októberi ülésén összegezte, amit nyilvánosságra is hoztunk, és amely képviselőtársaimnak is rendelkezésére áll. Nem kívánom tehát megállapításainkat ismételni vagy kivonatolni. Csupán néhány kiegészítő megjegyzésre szorítkozom. Először: a törvényalkotás joga és kötelezettsége a parlamenté. Javaslatokat, indítványokat a képviselők, az országgyűlés bizottságai tesznek. De egyfelől megnyugtató érzés, ha a választópolgárok széles rétegének előzetes kontrollja, véleményének ismerete van mögöttünk, ha javaslataink a törvények előkészítésével foglalkozó elgondolásai társadalmi igényt fejeznek ki. Másfelől: a törvényes szabályozás érvényesülésének társadalmi feltétele, ha velünk egyidőben, netán bennünket megelőzően és talán általunk és a házon kívül is szavaznak. Idézőjelbe tettem a szavaznak szót. A benyújtott törvényjavaslatot érdemes lehet összevetni azzal a törvénytervezettel, amelyet vitára bocsátottak. Nyilván a jogtudománnyal, a politikai folyamatok vizsgálatával foglalkozók ezt meg is teszik. Mint ahogy majd választóink is keresik, figyelembe vette-e az országgyűlés javaslataikat. Nos, jó szívvel mondhatjuk, a kettő között, a
