Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-37

3095 Az Országgyűlés 37. ülése, 1989. január 10-én, kedden 3096 és a gyülekezési jog szabályozásával kapcsolatos módosításáról később szólók, hiszen e kérdések is a jelenlegi ülésszakon, e napirend keretében kerülnek tárgyalásra. Külön kiemelést érdemel azonban az alkotmánybíróság létrehozatalával és a honvédelmi kötelezettség szabályainak módosításával kapcsolatos javaslat. Az alkotmányosság és a törvényesség védelmére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztésének társadalmi igényéből, az alkotmányos jogállam kialakítására irányuló alapvető célkitűzésekből következik az alkotmánybíróság létrehozása. Az alkotmánybíróságnak az új alkotmány megalkotása előtti létrehozását pedig az indokolja, hogy — amint bevezetőmben már jeleztem —, az új alkotmány elfogadásáig több, várhatóan kialakuló ellentmondást kell feloldani, éspedig a jelenlegi alkotmányos és közjogi szabályozás több területén. Olyan közjogi és politikai szempontból kiemelkedő jelentőségű törvények is megalkotásra kerülnek, amelyek tartalma és gyakorlati alkalmazása alkotmányosság szempontjából vita tárgyává tehető. Ennek megfelelően az alkotmánybíróság hatásköre szélesebb lesz a jelenleg működő alkotmányjogi tanács, normakontrollt magában foglaló hatáskörénél, így például az alkotmánybíróság hatásköre nagy valószínűséggel kiterjed a választásokkal összefüggő egyes panaszok elbírálására, valamint az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos jogviták egy részére is. Ez utóbbiak megjelenésére már csak abból következően is számítani kell, hogy a Magyar Népköztársaság 1988. szeptember 7-én ratifikálta a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezség-okmányának 41. §-ához kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyv aláírását is, amellyel 1988. december 7-től elismeri az Emberi Jogok Bizottságának azt a hatáskörét, hogy más részes államok, vagy a Magyar Népköztársaság joghatósága alá tartozó személyek panasza alapján az egyezségokmányban biztosított jogok megsértése esetén ténymegállapító bizottságként járjon el, illetőleg állampolgáraink, ha a belső jogorvoslati lehetőséget kimerítették, panaszszal fordulhassanak az Egyesült Nemzetek Szervezete Emberi Jogok Bizottságához. A javaslat mindennek megfelelően rögzíti az alkotmánybíróság szervezetére és feladataira vonatkozó alapvető szabályokat, utalva arra, hogy az alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről külön törvény rendelkezik. Kérdés lehet természetesen, hogy az alkotmánybíráskodást miért nem oldjuk meg a rendes bíráskodás keretei között, ahogyan ezt a közigazgatási bírósággal tervezzük. Az előkészítő munka során elemeztük a különböző megoldások összefüggését a jogrendszeri sajátosságokkal, tradíciókkal, és az egyes társadalmak jogi és politikai kultúrájával. Ennek alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy a magyar jogrendszer sajátosságainak, jogi és politikai kultúrájának, amelyben a bíróság — sajnos — sohasem működött a hatalom másik két ágához fogható társadalmi súllyal és tekintéllyel, olyan megoldás tűnik követhetőnek, amely a sok tekintetben hasonló vonásokkal rendelkező jogi és politikai kultúrát kifejlesztő társadalmakban már igazoltan jól működik. Ez pedig az önálló, az igazságügyi szervezettől is független alkotmánybíróság. Az alkotmányba természetesen ennek az intézménynek csak az alapvető elvei kívánkoznak, a részleteket — ahogy jeleztem — külön törvény szabályozza majd. Tisztelt Ház! A lelkiismereti és a vallásszabadság maradéktalan érvényesülésének előmozdítása érdekében indokolt az alkotmány honvédelmi kötelezettségekre vonatkozó rendelkezésének módosítása. A fegyveres, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti, vallási okokból nem vállaló állampolgárok számára szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy honvédelmi kötelezettségüket polgári szolgálat keretében teljesítsék. Szeretném felhívni ezzel kapcsolatban a figyelmet arra, hogy ez az alkotmányos szabályozás és a hozzá fűződő törvény meglehetősen kivételes helyzetet teremt. Nagyon sok olyan ország van Európában — csak Franciaországot vagy Svájcot említeném —, ahol ilyenfajta lehetőség nincs, és a katonai szolgálat teljesítését megtagadók nagyon kemény börtönbüntetéssel sújthatok, és sújtják is őket. Nem arról van szó tehát, mintha Magyarország most valami generálisan elfogadott szabályhoz kívánna csatlakozni, hanem arról, hogy ebben a tekintetben is, az európai országok között is, az első sorokban menetelve biztosítja a lelkiismereti és vallási szabadság fokozottabb védelmét. Az alkotmánybíróság létrehozásához, illetőleg az alternatív katonai szolgálat bevezetéséhez az alkotmány módosítása mellett természetesen külön törvény megalkotása, illetve a honvédelmi törvény módosítása is szükséges. Ezért a rájuk vonatkozó rendelkezések hatályba léptetését a javaslat külön törvényre bízza. Tehát a most elfogadott alkotmánymódosítás az alkotmánybíróságra és az alternatív katonai szolgálatra vonatkozóan akkor lép majd életbe, ha az említett törvények megszületnek. Ez egyebek között azt is jelenti, hogy a vonatkozó törvények hatályba lépéséig az Alkotmányjogi Tanács továbbra is működik. A részleteket meghatározó, és egyúttal az említett módosításokat hatályba léptető törvények benyújtása legkésőbb a nyári ülésszakban várható, de lehetséges, hogy korábban is megfelelhetünk ennek a kötelezettségnek. Tisztelt Országgyűlés! Engedelmükkel rátérek az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat bevezetésére. Ez a javaslat a gyülekezési jogról beterjesztett törvényjavaslattal együtt a politikai rendszer reformjában, ezen belül a jogállamiság kiteljesítésében az első igazán konkrét lépésként tekinthető. Szimbolikus értékű, hogy e célok elérése érdekében tervezett jogalkotási folyamat kezdetét ez a két, mindenképpen a legalapvetőbb emberi szabadságjogok közé tartozó jog, az egyesülési és a gyülekezési jog szabályozása jelenti.