Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-34

2815 Az Országgyűlés 34. ülése, 1988. december 20-án, kedden 2816 kezét. Köszönöm szépen. Van-e ellene valaki? Egy. Tartózkodás? Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom, hogy az országgyűlés Kállai Gyula elvtársat az alkotmányelőkészítő bizottság elnöki tisztségéből és tagsága alól kérésére, egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett felmentette. Tisztelt Országgyűlés! A bizottság új elnökévé dr. Gajdócsi István elvtársat, a bizottság eddigi titkárát javaslom megválasztani. Aki Gajdócsi István elvtárs megválasztásával egyetért, kérem, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. Ez nyilvánvaló többség. Köszönöm. Ellene van-e valaki? Egy. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom, hogy az országgyűlés dr. Gajdócsi István elvtársat az alkotmányelőkészítő bizottság elnökévé egy ellenszavazattal és 20 tartózkodás mellett megválasztotta. Titkárokra majd később tesznek javaslatot. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk a második napirendi pontunkra, a Magyar Népköztársaság 1989. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására, a kapcsolódó törvényjavaslatokkal együtt. Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter elvtársat illeti a szó. Dr. VILLÁNYI MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt elnézést kérek a tisztelt képviselőktől, amiért az 1989. évi állami költségvetési törvényjavaslatot nem a plenáris ülést megelőzően egy hónappal, hanem csak késéssel kapták kézhez, és így volt olyan bizottsági ülés, amelyet ennek hiányában kellett megtartani. Mentség erre nem lehet, csak magyarázat, de ezt engedjék meg nekem. A gond nemcsak abból adódott, hogy a vállalkozási nyereségadó törvény alacsonyabb mértékkel került jóváhagyásra, a most tárgyalt jövő évi költségvetési terv új összefüggésrendszere kívánt új megoldásokat. Óriási és egyre növekvő a nyomás a kormánnyal szemben új jövedelemtöbbletek engedélyezésére, miközben a gazdasági és politikai korlátok is egyre erőteljesebbek. Nagy az igény az állampolgárok, a vállalatok és a költségvetési intézmények részéről az adócsökkentésre, a kedvezmények, a mentességek, a támogatások és általában a kiadások növelésére, miközben az elosztható források a változatlan jövedelem és a növekvő külső adósságállomány kamatterhei miatt szűkülnek. A csökkenő életszínvonal mellett a lakosság egyre kevésbé viseli el a gazdaság ésszerűsítésére irányuló lépéseket, ugyanakkor a politikai nyitás hatására az eddig felszín alatt lappangó feszültségek nyílttá váltak. önök az előző ülésszakon már megvitatták a kormány stabiüzációs programjának végrehajtásáról és a gazdaságpolitika jövő évi irányairól, céljairól szóló beszámolót. A novemberi vita döntően a támogatáscsökkentések és a védelmi kiadások mérséklését szorgalmazta. A képviselők javasolták, hogy az életszínvonal-csökkenés kisebb, a szociálpolitikai ellentételezés nagyobb legyen, és sorolhatnám még a novemberi vita költségvetési előirányzatok egész sorát befolyásoló észrevételeit. Tehát mindazt az igen gazdag gondolatanyagot, amelyet az 1989. évi népgazdasági tervezéshez és ily módon a pénzügyi rendszerhez, a költségvetéshez fűztek, másfél hét alatt kellett a költségvetésben érvényesíteni úgy, hogy közben az amúgy is törékeny külső és belső pénzügyi egyensúlyt, társadalmi, politikai stabilitásunkat ne veszélyeztessük, és ez feszített, összehangolt munkát igényelt. A novemberi ülésszakon ismertetetthez képest az MT—SZOT ülésen született megállapodások alapján — a központi bérkeretet az egészségügyi, az oktatási, a közművelődési dolgozók béremelésére 2,1 milliárd forinttal, több mint 4 milliárd forintra emeltük. Ennek a társadalombiztosítási járulékot ellensúlyozó többlete 800 millió forinttal terheli a költségvetést. A nyugdíjak havi tervezett 360 forintnál nagyobb növelése miatt a szociálpolitikai csomag 1,4 milliárd forinttal nagyobb. A személyi jövedelemadó adómentes sávjának 55 ezer forintra emelése miatt 5 milliárd forinttal több jövedelem marad a lakosságnál. Ezáltal a reálbér nem 6, hanem 4-5, az egy főre jutó reáljövedelem nem 2, hanem 1 százalékkal csökken, s így jövőre összességében annyit fogyaszthatunk, mint az idén. Ez esetben ami előnyös a lakosságnak, hiányzik a költségvetésből. Méghozzá tetemes összegről, mintegy 9-10 milliárd forint jövedelemről van szó. A kormány nyilván nem azért döntött így az elosztásról, hogy amit egyik kezével adott, a másikkal a lakosságtól elvegye. Feladatunk tehát a vállalkozási nyereségadó tárgyalását követően nemcsak az volt, hogy az 5 százalékpontnak megfelelő 12 milliárd forint központosított jövedelmet pótoljuk, hanem ezen felül további 9-10 milliárd forint forrást is. Mindehhez még nagyon fontos kiegészítés: a különböző liberalizációs programok — az importban, a bérben, az árban — várható előnyös hatásaik mellett nagyfokú bizonytalanságot, túlelosztási veszélyt is tartalmaznak. A lakosságtól nem várható, hogy az ideinél többet takarítson meg, A külföldi hitelezőink, a már magas adósságállományunk nagyságát látva, adósságaink csökkentését várják. Az inflációt az ideihez képest nem tervezzük növelni, hanem lehetőleg mérsékelni szándékozunk. így jó esetben is csak azt tervezhettük, hogy a költségvetés hiánya 1989-ben az ideire várható 20 milliárd forint körül legyen. Ez 5 milliárd forinttal kevesebb a novemberben számítottnál. 12 milliárd forint 1988 évről áthúzódó kamattámogatás forrását is meg kellett teremtenünk. összegezve az eddig elmondottakat tehát: 38 milliárd forintos deficit csökkentési csomagra kellett - másfél hét alatt — gazdaságilag és politikailag elfogadható megoldást találnunk az egyébként is sok feszültséget tartalmazó költségvetésben. Nem rutin, néha nem is minden tekintetben reformkomform, hanem kríziskezelő költségvetést készítettünk, - amely szelektív kitörési pontokat is tartalmaz — s így ez a szokottnál több vitát válthat ki. Ez már el is kezdődött a megyei képviselőcsoportok és az országgyűlés bizottságainak ülésein, de talán nem