Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-34

2815 Az Országgyűlés 34. ülése, 1988. december 20-án, kedden 2816 kezét. Köszönöm szépen. Van-e ellene valaki? Egy. Tartózkodás? Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom, hogy az országgyűlés Kállai Gyula elvtársat az alkotmány­előkészítő bizottság elnöki tisztségéből és tagsága alól kérésére, egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett felmentette. Tisztelt Országgyűlés! A bizottság új elnökévé dr. Gajdócsi István elvtársat, a bizottság eddigi titkárát javaslom megválasztani. Aki Gajdócsi István elvtárs megválasztásával egyetért, kérem, szíveskedjék kézfelemeléssel szavaz­ni. Ez nyilvánvaló többség. Köszönöm. Ellene van-e valaki? Egy. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom, hogy az or­szággyűlés dr. Gajdócsi István elvtársat az alkotmány­előkészítő bizottság elnökévé egy ellenszavazattal és 20 tartózkodás mellett megválasztotta. Titkárokra majd később tesznek javaslatot. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk a második napi­rendi pontunkra, a Magyar Népköztársaság 1989. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgya­lására, a kapcsolódó törvényjavaslatokkal együtt. Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter elvtársat illeti a szó. Dr. VILLÁNYI MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt elnézést kérek a tisztelt képviselők­től, amiért az 1989. évi állami költségvetési törvény­javaslatot nem a plenáris ülést megelőzően egy hó­nappal, hanem csak késéssel kapták kézhez, és így volt olyan bizottsági ülés, amelyet ennek hiányában kellett megtartani. Mentség erre nem lehet, csak ma­gyarázat, de ezt engedjék meg nekem. A gond nemcsak abból adódott, hogy a vállalko­zási nyereségadó törvény alacsonyabb mértékkel ke­rült jóváhagyásra, a most tárgyalt jövő évi költség­vetési terv új összefüggésrendszere kívánt új megol­dásokat. Óriási és egyre növekvő a nyomás a kor­mánnyal szemben új jövedelemtöbbletek engedélye­zésére, miközben a gazdasági és politikai korlátok is egyre erőteljesebbek. Nagy az igény az állampolgá­rok, a vállalatok és a költségvetési intézmények ré­széről az adócsökkentésre, a kedvezmények, a men­tességek, a támogatások és általában a kiadások nö­velésére, miközben az elosztható források a változat­lan jövedelem és a növekvő külső adósságállomány kamatterhei miatt szűkülnek. A csökkenő életszín­vonal mellett a lakosság egyre kevésbé viseli el a gaz­daság ésszerűsítésére irányuló lépéseket, ugyanakkor a politikai nyitás hatására az eddig felszín alatt lap­pangó feszültségek nyílttá váltak. önök az előző ülésszakon már megvitatták a kor­mány stabiüzációs programjának végrehajtásáról és a gazdaságpolitika jövő évi irányairól, céljairól szóló beszámolót. A novemberi vita döntően a támogatás­csökkentések és a védelmi kiadások mérséklését szorgalmazta. A képviselők javasolták, hogy az élet­színvonal-csökkenés kisebb, a szociálpolitikai ellen­tételezés nagyobb legyen, és sorolhatnám még a no­vemberi vita költségvetési előirányzatok egész sorát befolyásoló észrevételeit. Tehát mindazt az igen gaz­dag gondolatanyagot, amelyet az 1989. évi népgaz­dasági tervezéshez és ily módon a pénzügyi rendszer­hez, a költségvetéshez fűztek, másfél hét alatt kellett a költségvetésben érvényesíteni úgy, hogy közben az amúgy is törékeny külső és belső pénzügyi egyen­súlyt, társadalmi, politikai stabilitásunkat ne veszé­lyeztessük, és ez feszített, összehangolt munkát igé­nyelt. A novemberi ülésszakon ismertetetthez képest az MT—SZOT ülésen született megállapodások alapján — a központi bérkeretet az egészségügyi, az oktatási, a közművelődési dolgozók béremelésére 2,1 milliárd forinttal, több mint 4 milliárd forintra emeltük. En­nek a társadalombiztosítási járulékot ellensúlyozó többlete 800 millió forinttal terheli a költségvetést. A nyugdíjak havi tervezett 360 forintnál nagyobb nö­velése miatt a szociálpolitikai csomag 1,4 milliárd fo­rinttal nagyobb. A személyi jövedelemadó adómentes sávjának 55 ezer forintra emelése miatt 5 milliárd fo­rinttal több jövedelem marad a lakosságnál. Ezáltal a reálbér nem 6, hanem 4-5, az egy főre jutó reáljö­vedelem nem 2, hanem 1 százalékkal csökken, s így jövőre összességében annyit fogyaszthatunk, mint az idén. Ez esetben ami előnyös a lakosságnak, hiány­zik a költségvetésből. Méghozzá tetemes összegről, mintegy 9-10 milliárd forint jövedelemről van szó. A kormány nyilván nem azért döntött így az el­osztásról, hogy amit egyik kezével adott, a másikkal a lakosságtól elvegye. Feladatunk tehát a vállalko­zási nyereségadó tárgyalását követően nemcsak az volt, hogy az 5 százalékpontnak megfelelő 12 mil­liárd forint központosított jövedelmet pótoljuk, ha­nem ezen felül további 9-10 milliárd forint forrást is. Mindehhez még nagyon fontos kiegészítés: a külön­böző liberalizációs programok — az importban, a bérben, az árban — várható előnyös hatásaik mellett nagyfokú bizonytalanságot, túlelosztási veszélyt is tartalmaznak. A lakosságtól nem várható, hogy az ideinél többet takarítson meg, A külföldi hitelezőink, a már magas adósságállományunk nagyságát látva, adósságaink csökkentését várják. Az inflációt az ideihez képest nem tervezzük növelni, hanem lehetőleg mérsékelni szándékozunk. így jó esetben is csak azt tervezhet­tük, hogy a költségvetés hiánya 1989-ben az ideire várható 20 milliárd forint körül legyen. Ez 5 milliárd forinttal kevesebb a novemberben számítottnál. 12 milliárd forint 1988 évről áthúzódó kamattámo­gatás forrását is meg kellett teremtenünk. összegezve az eddig elmondottakat tehát: 38 mil­liárd forintos deficit csökkentési csomagra kellett - másfél hét alatt — gazdaságilag és politikailag el­fogadható megoldást találnunk az egyébként is sok feszültséget tartalmazó költségvetésben. Nem rutin, néha nem is minden tekintetben reformkomform, hanem kríziskezelő költségvetést készítettünk, - amely szelektív kitörési pontokat is tartalmaz — s így ez a szokottnál több vitát válthat ki. Ez már el is kezdődött a megyei képviselőcsoportok és az országgyűlés bizottságainak ülésein, de talán nem

Next

/
Thumbnails
Contents