Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-34

2811 Az Országgyűlés 34. ülése, 1988. december 20-án, kedden 2812 létre ez a szakmai egyeztetés és az építési bizottsá­gunk sem tudta ezt időben tárgyalni. Ezek a szervek hamarabb kopogtattak az ajtón, és beengedésüket kérték, de hát ez nem történt meg időben, ilyen mó­don utólag ez az egyeztetés már nyilván korlátok közé van szorítva. Egyébként a törvényjavaslatban korlátozást csak egyetlen egy mondat jelenthet és­pedig a 2. §. l-es pontjában a két gondolatjel közé beszúrt szövegrész, amely a ,,heryiséggazdálkodási, a lakás kommunális ellátási valamint település- és városfejlesztési feladatok kivételével" című beszúrást tartalmazza. Ezt én kérném miniszterelnökünktől rugalmasan értelmezni a végrehajtás során, úgy, hogy a szakmai konzultációkat még érdemivé tudja tenni. Ez lett volna a második javaslatom. Harmadik javaslatom az, hogy a társadalmi és a szakmai kontroll a minisztériumok ilyen összevonása mellett fel kell erősödjék. Ezért kérem dr. Kulcsár Kálmán igazságügymi­nisztert, hogy a Magyar Építőművészek Szövetségé­től a hozzá elküldött Építészeti Kamara felállítása iránti igényét az Igazságügyi Minisztérium tűzze napi­rendre. Az Építészeti Kamara létrehozásának sür­gető jellegére szeretném felhívni a figyelmet, s ennek jogi rendezését szeretném kérni az igazságügymi­nisztertől. Végezetül pedig azt kérem az országgyűlés elnö­kétől és a kormánytól, hogy miután az összevonás pozitív oldala — szakmai és az építésügy működése szempontjából — pillanatnyilag számomra fiktív és kétséges, az első próbaesztendő után az országgyű­lés tűzze napirendjére az összevonás eredményeinek megtárgyalását. Miután úgy tudom, hogy az első, a reform jegyében bekövetkező teljes év a Belügy­minisztérium szempontjából csak 1990-ben kezdőd­ne meg, úgy vélem, hogy csak 1991-ben lehet ezt na­pirendre tűzni. De kérem, esetleg karöltve a Keres­kedelmi Minisztérium összevonásának tapasztalatai­val, valamint a vízügy és a környezetvédelem össze­vonásának tapasztalataival együtt tűzze az ország­gyűlésnapirendre és értékelje ki. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Németh Miklós elvtársat illeti a szó. NÉMETH MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Először röviden meg szeretném köszönni Szilágyi Gábor támogató javaslatait a kormány előterjeszté­sével kapcsolatban. Ugyanakkor szeretném hangsú­lyozni, hogy az illetékes bizottság ülésén mindazo­kat a kételyeket, megfontolásokat, javaslatokat és Bodonyi elvtárs kritikáját is megszívlelendőnek tar­tottuk, és készek vagyunk az adott lehetőségek és a rendelkezésre álló idő alatt az eljárást és minden ész­szerű javaslatot a feladat- és hatáskörök végleges ki­alakításánál figyelembe venni. A tanulságokról magam is szóltam előadói be­szédemben, tanulságok tehát vannak a jövőre nézve. Például az, hogy hamarabb, részletesebben kell tá­jékoztatnunk a társadalmi szerveket, a bizottságokat; jobban be kell vonni őket az előkészítésbe. Ugyan­akkor szeretném hozzátenni: négy hónap áll még rendelkezésünkre a megfelelő átgondolásra. Arra kell törekednünk, hogy a szakmailag összetartozó ügyeket lehetőleg ne szabdaljuk feleslegesen szét, tartsuk együtt, és alakítsunk ki egy elsősorban a komplex funkcionális és szakmai irányításra hivatott, az infrastruktúra egészét egységben látni tudó és kezelő új minisztériumot. Ezért a bizottsági ülésen is azt kértem és javasoltam, hogy bár sok fenntartás­sal és kritikával ennek ellenére és ennek tudatában is támogassák a kormányjavaslatát. Az észrevételekre nem kívánok hosszan reagálni. Meggyőződésünk szerint ez nem visszalépés, hanem előrelépés azon az úton, amelyről magam is szóltam. Hiszek abban is, hogy ennek haszna nemcsak forint­ban, hanem a kormányzati munka egységének és ha­tékonyságánakjavulásában is kifejeződik. Bodonyi elvtárs négy javaslatát illetően: a konk­rét feladat és hatáskör kialakítása a Minisztertanács feladatkörébe tartozik. Ezt a feladatot nem ruház­hatjuk át senki másra, ezt nekünk kell megcsinálni és kialakítani. Ugyanakkor a két érintett miniszté­rium felelős szakmai szakembereit, valamint az Épí­tőművészek Szövetségét, az Urbanisztikai Társaságot — mint azt a bizottság ülésén is hangsúlyoztuk ­bevonjuk a további munkába. A két gondolatjel közötti beszúrást illetően: ter­mészetesen megfelelő rugalmassággal fogjuk kezelni a kérdést, de itt is az a szempont vezérel bennünket, hogy a feladatokat oda telepítsük, ahová a legtöbb információ és felelősség tartozik. Ilyen értelemben a Belügyminisztérium felelőssége és jogköre, lehető­ségei e tekintetben — több tekintetben — a jövőben növekedni fognak. Nemcsak az Építészeti Kamara, hanem több ha­sonló érdekképviselet megalakulását említhetném pél­dának, így az Orvosok Kamaráját is. Ezt jó gondolat­nak és támogatandó javaslatnak tartom. A negyedik javaslatot illetően azit szeretném ja­vasolni, hogy majd a kormányzati munka átszervezé­sét befejezően néhány év - azt nem tudom megmon­dani, hogy hány —, de néhány év tapasztalata után érdemes ezt a kérdést újból elővenni. Ugyanis, ha ál­landóan értékelünk és állandóan instabilitást viszünk a munkába, akkor az a legfontosabbat: a kormány­zat és az államigazgatás hatékonyságát veszélyezteti. Ez nem azt jelenti, hogy a menetközben felmerült hiányosságokat, negatívumokat nem akarnánk kikü­szöbölni. Példa erre éppen az említett Kereskedelmi Minisztérium, ahol az új miniszter elvtárs tevékenyen dolgozik azon, hogy az eddig felhalmozódott negatív tapasztalatokat szervezetileg is és a személyi káder­állományt illetően is kngazítsa. Mindezekkel együtt kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy javaslatunkat támogassa. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a hatá­rozathozatal. Aki a minisztériumok felsorolásáról szóló 1987. évi VII. törvény módosítására benyújtott törvényja­vaslatot elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavaz-

Next

/
Thumbnails
Contents