Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-34

2811 Az Országgyűlés 34. ülése, 1988. december 20-án, kedden 2812 létre ez a szakmai egyeztetés és az építési bizottságunk sem tudta ezt időben tárgyalni. Ezek a szervek hamarabb kopogtattak az ajtón, és beengedésüket kérték, de hát ez nem történt meg időben, ilyen módon utólag ez az egyeztetés már nyilván korlátok közé van szorítva. Egyébként a törvényjavaslatban korlátozást csak egyetlen egy mondat jelenthet éspedig a 2. §. l-es pontjában a két gondolatjel közé beszúrt szövegrész, amely a ,,heryiséggazdálkodási, a lakás kommunális ellátási valamint település- és városfejlesztési feladatok kivételével" című beszúrást tartalmazza. Ezt én kérném miniszterelnökünktől rugalmasan értelmezni a végrehajtás során, úgy, hogy a szakmai konzultációkat még érdemivé tudja tenni. Ez lett volna a második javaslatom. Harmadik javaslatom az, hogy a társadalmi és a szakmai kontroll a minisztériumok ilyen összevonása mellett fel kell erősödjék. Ezért kérem dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert, hogy a Magyar Építőművészek Szövetségétől a hozzá elküldött Építészeti Kamara felállítása iránti igényét az Igazságügyi Minisztérium tűzze napirendre. Az Építészeti Kamara létrehozásának sürgető jellegére szeretném felhívni a figyelmet, s ennek jogi rendezését szeretném kérni az igazságügyminisztertől. Végezetül pedig azt kérem az országgyűlés elnökétől és a kormánytól, hogy miután az összevonás pozitív oldala — szakmai és az építésügy működése szempontjából — pillanatnyilag számomra fiktív és kétséges, az első próbaesztendő után az országgyűlés tűzze napirendjére az összevonás eredményeinek megtárgyalását. Miután úgy tudom, hogy az első, a reform jegyében bekövetkező teljes év a Belügyminisztérium szempontjából csak 1990-ben kezdődne meg, úgy vélem, hogy csak 1991-ben lehet ezt napirendre tűzni. De kérem, esetleg karöltve a Kereskedelmi Minisztérium összevonásának tapasztalataival, valamint a vízügy és a környezetvédelem összevonásának tapasztalataival együtt tűzze az országgyűlésnapirendre és értékelje ki. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Németh Miklós elvtársat illeti a szó. NÉMETH MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Először röviden meg szeretném köszönni Szilágyi Gábor támogató javaslatait a kormány előterjesztésével kapcsolatban. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy az illetékes bizottság ülésén mindazokat a kételyeket, megfontolásokat, javaslatokat és Bodonyi elvtárs kritikáját is megszívlelendőnek tartottuk, és készek vagyunk az adott lehetőségek és a rendelkezésre álló idő alatt az eljárást és minden észszerű javaslatot a feladat- és hatáskörök végleges kialakításánál figyelembe venni. A tanulságokról magam is szóltam előadói beszédemben, tanulságok tehát vannak a jövőre nézve. Például az, hogy hamarabb, részletesebben kell tájékoztatnunk a társadalmi szerveket, a bizottságokat; jobban be kell vonni őket az előkészítésbe. Ugyanakkor szeretném hozzátenni: négy hónap áll még rendelkezésünkre a megfelelő átgondolásra. Arra kell törekednünk, hogy a szakmailag összetartozó ügyeket lehetőleg ne szabdaljuk feleslegesen szét, tartsuk együtt, és alakítsunk ki egy elsősorban a komplex funkcionális és szakmai irányításra hivatott, az infrastruktúra egészét egységben látni tudó és kezelő új minisztériumot. Ezért a bizottsági ülésen is azt kértem és javasoltam, hogy bár sok fenntartással és kritikával ennek ellenére és ennek tudatában is támogassák a kormányjavaslatát. Az észrevételekre nem kívánok hosszan reagálni. Meggyőződésünk szerint ez nem visszalépés, hanem előrelépés azon az úton, amelyről magam is szóltam. Hiszek abban is, hogy ennek haszna nemcsak forintban, hanem a kormányzati munka egységének és hatékonyságánakjavulásában is kifejeződik. Bodonyi elvtárs négy javaslatát illetően: a konkrét feladat és hatáskör kialakítása a Minisztertanács feladatkörébe tartozik. Ezt a feladatot nem ruházhatjuk át senki másra, ezt nekünk kell megcsinálni és kialakítani. Ugyanakkor a két érintett minisztérium felelős szakmai szakembereit, valamint az Építőművészek Szövetségét, az Urbanisztikai Társaságot — mint azt a bizottság ülésén is hangsúlyoztuk bevonjuk a további munkába. A két gondolatjel közötti beszúrást illetően: természetesen megfelelő rugalmassággal fogjuk kezelni a kérdést, de itt is az a szempont vezérel bennünket, hogy a feladatokat oda telepítsük, ahová a legtöbb információ és felelősség tartozik. Ilyen értelemben a Belügyminisztérium felelőssége és jogköre, lehetőségei e tekintetben — több tekintetben — a jövőben növekedni fognak. Nemcsak az Építészeti Kamara, hanem több hasonló érdekképviselet megalakulását említhetném példának, így az Orvosok Kamaráját is. Ezt jó gondolatnak és támogatandó javaslatnak tartom. A negyedik javaslatot illetően azit szeretném javasolni, hogy majd a kormányzati munka átszervezését befejezően néhány év - azt nem tudom megmondani, hogy hány —, de néhány év tapasztalata után érdemes ezt a kérdést újból elővenni. Ugyanis, ha állandóan értékelünk és állandóan instabilitást viszünk a munkába, akkor az a legfontosabbat: a kormányzat és az államigazgatás hatékonyságát veszélyezteti. Ez nem azt jelenti, hogy a menetközben felmerült hiányosságokat, negatívumokat nem akarnánk kiküszöbölni. Példa erre éppen az említett Kereskedelmi Minisztérium, ahol az új miniszter elvtárs tevékenyen dolgozik azon, hogy az eddig felhalmozódott negatív tapasztalatokat szervezetileg is és a személyi káderállományt illetően is kngazítsa. Mindezekkel együtt kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy javaslatunkat támogassa. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Aki a minisztériumok felsorolásáról szóló 1987. évi VII. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavaz-