Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-33

2741 Az Országgyűlés 33. ülése, 1988. november 26-án, szombaton 2742 gazdasági társaság hitelezőinek büntetőjogi védelmét szolgálja. A törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvnek a gazdasági társaságok zavartalan működéséhez elengedhetetlenül szükséges módosítását tartalmazza. Nem jelenti azonban a büntető jogszabályok korszerűsítésének lezárását. A kormány a társadalmi és gazdasági kibontakozási programjának tükrében különösen a korszerű piacgazdálkodás követelményeihez való igazodás érdekében úgy határoz, hogy át kell tekinteni a Büntető Törvénykönyv felülvizsgálatát, de úgy vélem, hogy ezt a munkát csak az új alkotmány kidolgozásával összhangban, az új alkotmány szellemét és betűit érvényesítve lehet befejezni. A gazdasági társaságokról szóló törvény 1989. január 1-jei hatályba lépése szükségessé teszi az állami pénzügyekről szóló törvény módosítását is. Az állami pénzügyekről szóló törvény most csak szűk körben és csak a feltétlenül indokolt mértékben változik. Az 1989. január l-jén hatályban lévő társasági törvénynek a vállalkozási nyereségadóról, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények és a pénzügyi törvény fogalom használata, személyi hatálya közötti összhangot kell megteremtenie. A törvényjavaslat ennek megfelelően a vállalkozókat vonja személyi hatálya alá. Ez a fogalom felöleli mindazokat a jogi személyeket és magánszemélyeket, amelyek, illetőleg akik a gazdasági tevékenységet folytatják, és a tevékenységükből származó jövedelmeik meghatározott részét adók, illetékek, vagy egyéb kötelező befizetések formájában fizetik be a költségvetésbe. A népgazdasági tőke folyamatok szabályozása szükségessé teszi az értékpapír-kibocsátás és -forgalmazás feltételrendszerének magas szintű jogszabályban történő rögzítését is. A törvényjavaslat ezt a célt is szolgálja, erősíti továbbá a befektetők védelmét, biztosítja az értékpapírpiac stabilitását. A számviteli rendszer korszerűsítése, az új gazdasági vállalkozási formák megjelenése, a felesleges szabályozási szintek küktatása miatt vált indokolttá a pénzügyi törvény számvitelre vonatkozó előírásainak módosítása, bővítése is. A javasolt módosítások megteremtik a feltételeit a számviteli rendszer reformjának, az egységes számvitel törvény kialakításának. Felmerült az állami pénzügyekről szóló törvény módosítása más ok miatt is. Az Országgyűlés elé kerül majd a társadalombiztosítás önállóságáról szóló törvénytervezet is, amely érinti e törvény rendelkezéseit. Ha azonban most tennék javaslatot erre, ismét abba a helyzetbe kerülne a tisztelt Országgyűlés, mint a Polgári Törvénykönyv esetében. így az állami pénzügyekről szóló törvény kisebb módosítása valószínűleg az ugyancsak decemberben benyújtandó társadalombiztosítási törvényben újbólidé kerül. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotásával a szektor- és versenysemlegesség elvére figyelemmel indokolttá vált a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 26. számú törvényerejű rendelet módosítása is azért, hogy a jövőben az egyéb gazdálkodó szervezetekhez hasonlóan a gazdasági társaságokra se terjedjen ki ezen adónem fizetésének kötelezettsége. Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, az elmondottakból kitűnik: ezek a törvénymódosítások a társasági törvény zavartalan működését biztosító további jogi feltételek megteremtésére irányuló munkánknak csupán az első lépcsőjét jelentik. A most módosítandó törvények további, már említett felülvizsgálatán kívül e munka folytatásaként elkészítjük a társaságok átalakulására vonatkozó törvényjavaslatot, a külföldi beruházásokról készülő törvényjavaslatot, ületve a földről szóló törvény módosítását, felülvizsgáljuk az állami vállalatokról, a szövetkezetekről szóló törvényeket és még számos fontos jogszabályt. Mindezek alapján kérem, hogy a Tisztelt Országgyűlés a törvényjavaslatokat fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Dr. Tallóssy Frigyes elvtársat, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadóját ületi a szó. Dr. TALLÓSSY FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! Igen Tisztelt Képviselőtársak! Az októberi ülésünkön elfogadott társasági törvény a magyar jogrendszerben, - ami elviekben a tervutasításos rendszerben épült —, messzemenően kivételt képez. A jelenlegi hatályos joganyagunkkal ezért, mint a miniszter elvtárs expozéjából is kiderült, a szükséges összhangot meg kell teremteni. Ennek az érdekében terjesztette elő az igazság ügy miniszter elvtárs a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv, a Polgári Perrendtartás, az állami pénzügyekről szóló törvény, valamint a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló törvényerejű rendelet módosításának tervezetét. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a szóban forgó tervezeteket megtárgyalta. A bizottság egyetért miniszter elvtárssal abban, hogy a Polgári Törvénykönyv módosítását most a Tisztelt Országgyűlés ne tárgyalja, hanem vigye át a decemberi ülésére. Alapvető szempont ugyanis, hogy minden egyéb, a társasági törvényhez kapcsolódó törvénnyel az összhang a lehető legkifogástalanabb legyen. Tisztelt Országgyűlés! A társasági törvénynek a pontos és kifogástalan beillesztése a jelenleg hatályos jogrendbe többféle szempontból nagyon nagy figyelmet érdemel. Utalok a társasági törvény 75. §-ának (1) bekezdésére, amely a közkereseti társaság kötelezettségeiként előírja, hogy a társaság elsősorban a saját vagyonával fele a tartozásaiért. Magánszemélyek társaságáról van szó. Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a tagok saját vagyonukkal és egyetemleges felelősséggel tartoznak. A törvény előírása szerint a társaság vagyonára a tagok perbenállása nélkül is vezethető végrehajtás. A tagok saját vagyonára ilyen felelősség esetén viszont csak akkor, ha ők is perben álnak. Ugyanez a szabály vonatko-