Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-32

2715 Az Országgyűlés 32. ülése, ií amit korábban mondtunk. Az ellenérveim: 37 ezer kisvállalkozót tartunk nyilván, ebből 300 nem esik a 3 milliós nyereség kategóriájába. Azt gondolom, ez egyértelműen bizonyítja, hogy ennek a kategóriának ez nagyon nagy kedvezmény, azt a kört érinti, amely tényleg kisvállalkozás. Tízszázalékos nyereségrátát feltételezve, ez 100 millió forint éves árbevételig jelent kedvezményezett adókulcsot. Ha tehát ezt ilyen nagyságrendben háromszorosára emelnénk, ami a javaslat lényege, több mint háromszorosára, ennyiben kiterjeszti a kört, és akkor már tényleg sérti a versenysemlegesség elvét, mert már nemcsak kisvállalkozások kerülnek bele, akiket tudatosan akarunk preferálni — épp Tallóssy Frigyes javaslatának megfelelően —, hanem másokat is, és akkor már nem azonos terhekkel működnek. Szeretnék arra is utalni, hogy a kisvállalkozások egyéb más kedvezményeket is kapnak a jövő évi szabályozásban. Ezek között most csak azt említem meg, hogy 20 milliós bérig nincs keresetszabályozási rend 89-től sem, ami azt jelenti, hogy ezt az adóterhet is kedvezményként élvezik. Végül azt is megemlíteném, hogy döntés van abban, hogy a sokszor és joggal szidott ellenértékadó megszűnik. Ez nyüván nagyrészt a kisvállalkozások árbevételeit fogja növelni. Mindeezek alapján szeretném kérni a tisztelt parlamentet, hogy az eredeti beterjesztés szerint a terv- és költségvetési bizottság véleményét fogadja el. Sziráki képviselő elvtárs javaslataival, véleményének túlnyomó többségével egyetértek. Engedje meg, hogy kéthárom megjegyzést tegyek mondanivalójához. A vállalkozási adónak nemcsak az a feladata, hogy a vállalkozásokat ösztönözze. Ezt egy adó mindig csak korlátozottan tudja csak megtenni. Egy adónak természetéből folyó természetes funkciója a társadalom közös kiadásainak biztosítása. És ennek jogán éppen az adott gazdálkodó szervben megtermelt jövedelmeket korátozza. Azok helybeli felhasználását csökkenti. Tehát ennek az adónak is elsődleges funkciója, a klasszikus funkciója a társadalmi közös kiadások fedezete. Nagyon sokszor elhangzott az előző napirend vitájában is a magas kamat, amely bizonyos negatív ösztönzést tartalmaz. Azonban szeretnék ehhez egy-két megjegyzést fűzni. Az első: ez a magas kamat inflatív gazdaságban következik be, tehát nominális mértékét az infláció mértékéhez kell viszonyítani. Azt, hogy hogyan hat ez a kamat, azt mutatja, hogy Magyarországon ilyen kamat mellett nem az a probléma, hogy a vállalati megtakarítás nagy. A vállalati megtakarítás mindenféle nemzetközi összehasonlításban Magyarországon rendkívül alacsony. Következésképp nekünk a megtakarításra való ösztönzésünk, aminek egyik fő eszköze a kamat, még mindig rendkívül alacsony. A másik pedig az a tény, hogy visszatart-e a hitelfelvételektől ez a kamatszint? Egyértelmű válaszom, hogy nem. Magyarországon nem az a jellemző, hogy hitelkínálat van és a hiteligény ennél alacsonyabb, hanem teljes mértékben a fordítottja. Egyébként valamennyi vállalati képviselő e körüli gondjait ecse?& november 25-én, pénteken 2716 telte. Tehát ezek együttes mérlegelésével kell nekünk a jövőben is a megoldást megtalálnunk. Sas vári képviselő elvtárs egy pontosbító megjegyzést tett. Én a délutáni, a terv- és költségvetési bizottságban kialakult megállapodást tartom jelenleg is. Kedves képviselő elvtársak! Azt gondolom, hogy a két vita együttesen olyan helyzetet teremtett, hogy felelősséggel dönthetnek a vállalati törvény elfogadásának kérdésében. Tisztelettel kérem a kormány nevében, hogy a beterjesztett javaslatot megszavazni szíveskedjenek. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Van valakinek valami véleménye? Zu• gást hallottam. Közbeszólás: Ez csak nyugtalanság. ELNÖK: Igen, elhiszem. A törvényjavaslatot beterjesztő pénzügyminiszter, valamint a terv- és költségvetési bizottság álláspontja közt az adó általános mértékét illetően eltérés van. Ugye a pénzügyminiszter az adóalap 3 millió forintot meghaladó részének 55 százalékát, a bizottság pedig 50 százalékát javasolja számított adónak minősíteni. Hyen esetben a házszabályok szerint először a Minisztertanács javaslata felett kell dönteni. Kérem tehát. Ki ért egyet a kormány azon javaslatával, hogy a számított adó kulcsa 55 százalék legyen? Aki igen, kézfeltartással szavazzon. (Megtörténik.) Tizenketten értettek egyet az 55 százalékos adómértékkel. ELNÖK: Most meg kell kérdeznem, noha a többségi szavazat előre látható, ki ért egyet a terv- és költségvetési bizottság javaslatával, vagyis azzal, hogy a számított adó kulcsa 50 százalék legyen? (Számolják.) ELNÖK: Köszönöm. Ki tartózkodott a szavazástól? (Halk közbeszólások, hogy ki ellene.) ELNÖK: Nincs ellene, itt tartózkodás lehet csak. Azért nem lehet ellene, bocsánat, ha azt mondom, mert két alternatíva van. Van egy 55 és egy 50 százalék. Harmadik nincs, egy tartózkodás lehet csak. ELNÖK: 28 tartózkodás. Megállapítom, hogy az Országgyűlés kétségkívül megállapítható többségi szavazattal, 28 tartózkodással az adó általános mértékét 50 százalékban határozta meg. Tallóssy Frigyes képviselőtársunk azt javasolta és javaslatát a terv- és költségvetési bizottság elutasító döntése után is fenntartotta, hogy a számított adó küszöbértéke ne 3, hanem 10 millió forint legyen. A kormány, valamint a tervés költségvetési bizottság ezzel nem ért egyet, és ugyanazt javasolja, hogy az adóküszöb értékét változatlanul 3 millió forint értékben állapítsa meg az Országgyűlés. E vélemény esetén is előbb a kormány javaslata felett kell dönteni. Tehát ki ért egyet a kormány azon javaslatával, hogy a számított adó alsó küszöbe 3 millió forint legyen? (Szünet, számolnak...) ELNÖK: Ugy tűnik, hogy a többség, de azért foly-