Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-31
2495 Az Országgyűlés 31. ülése, 1988. november 24-én, csütörtökön 2496 zathoz, ügyrendi kérdésben. Egy pillanat: ügyrendi kérdés, vagy a tárgysorozathoz. (Közbeszólás:) Tárgysorozathoz. Elnök: Tessék. (Közbeszólás: Gondolom az ügyrendhez tartozik a tárgysorozat is.) Elnök: Igen, de először döntenünk kell a tárgysorozatban. Attól függetlenül az ügyrendi kérdéshez, vagy ami méginkább ide illik, rendkívüli kérdésben a képviselő, az ügyrend tárgyalása előtt szót kérhet. (Közbeszólás: Én most a tárgysorozathoz kívánnék szólni, az ügyrendi kérdéshez szeretnék megjegyzésre Öntől engedélyt kérni) Köszönöm. KIRÁLY ZOLTÁN: Tisztelt Parlament! Elnökünk az előzőekben a következők szerint sorolta fel az ülésszak tárgysorozatát. Először személyi javaslatok, másodikként a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról szóló tájékoztató, harmadikként a kormány stabilizációs munkaprogramjáról szóló beszámoló tárgyalása és így tovább. Én azt javaslom, hogy a Parlament az ülésszak tárgysorozatát a következők szerint határozza meg. Először és elsőként a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról szóló tájékoztatót tárgyaljuk. Másodikként a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról a 89. évi gazdaságpolitikai elképzelésekről szóló beszámolót. És harmadikként személyi javaslatokat. A továbbiakban pedig az elnökünk által előadott sorrendben. A változtatást a következőkkel kívánom indokolni. Mindenekelőtt azzal: meggyőződésem, hogy politikai rendszerünk jelenlegi struktúrája lényeges fékező erő a gazdasági reformfolyamat kibontakoztatásában. Ezért úgy érzem, hogy az intézményrendszer korszerűsítéséről folytatott vita lényeges hatással lehet a gazdasági stabilizációs program értékelésére, a 89-es feladatok meghatározására is. A másik: A mai napon a személyi javaslattétellel nem csupán arról van szó, hogy a miniszterelnöki és a pártfőtitkári funkciót szét kell választani. A kormány stabilizációs munkaprogramjáról van szó, ennek első évéről és jövő évi kilátásairól. Ahogy néztem itt a napirendben, ezt igazolja a fölszólalásra jelentkezők nagy száma is. Vagyis ez a parlament által 1987. szeptemberében elfogadott stabilizációs munkaprogram időarányos személyi és tartalmi megközelítésű értékelése. S ez lehetőséget adhat arra, hogy az új miniszterelnök és az új államminiszter aktualizálhassa a stabilizációs programot. Ehhez viszont úgy érzem elengedhetetlen előbb a képviselők véleményét, javaslatait hallani, az elmúlt egy év értékelését elvégezni. A személyi változást megelőző parlamenti vita egyúttal az országgyűlés kormányt ellenőrző tevékenységének erősítését, gyakorlati megvalósítását is jelentheti. Grósz Károly miniszterelnök távozása ugyanakkor igényli azt is, hogy lemondása egyúttal a kormány egészének lemondását is jelentse. Természetesen ügyvezetőként hivatalban maradva az új kormány megválasztásáig. Mert mégiscsak furcsa lenne, hogy Grósz Károly megy, ám a Grósz-kormány marad. A stabilizációs munkaprogram aktualizálásának hitelét csak az adhatja meg, ha az új miniszterelnök szabad kezet kap a kormány tagjainak megválasztásához, beleértve természetesen azt is, hogy akár változatlan összetételben terjessze elő decemberben az új kormánylistát. Kérem a T. Házat, könnyítsük meg az új kormányfő helyzetét, tegyük kedvezőbbé számára az induló helyzetet. Ne kelljen hónapokat, vagy mint Grósz Károlynak, egy teljes évet eltöltenie a személycserékkel. Decemberig lesz, lehet ideje végiggondolni, hogy kikkel kíván együtt dolgozni és a képviselői felszólalások alapján pedig időszerűsíteni, akár korrigálni is a stabilizációs programot. Mindezek alapján javaslom, hogy a tárgysorozat sorrendjének, s a személyi javaslatok tartalmának az általam történt sorrendjét szíveskedjék elfogadni a T. Ház. És akkor elmondhatom a megjegyzésemet? ELNÖK: Ha ugyancsak ügyrendi jellegű, semmi akadálya. KIRÁLY ZOLTÁN: Ehhez az ügyrendhez. Az elnök ténykedéséhez, az elnökhöz, személyesen, csupán megjegyzés. Tisztelt Elnök Úr! Csak annyi, hogy az októberi ülésszak után elég heves reagálásokat váltott ki az ön szereplése a vízlépcső-vit át követő szavazás bonyolításában, annak ügyrend-ellenessége miatt. A sajtóban megjelent írások, a választókerületemben tartott képviselői beszámolókon elhangzottak, s az ország különböző részein közel kétezer állampolgárral való találkozásom nyomán mondhatom, az ön tevékenysége igen nagy visszatetszést keltett. Képviselőtársaimmal való beszélgetés alapján nem indítványozom, hogy mondjon le, nem javaslom, hogy az Országgyűlés hívja vissza Önt, de igen nagy tisztelettel felkérem, hogy a Parlament üléseit a házszabály szigorú betartásával és a demokrácia szellemében vezesse. Annak figyelembevételével, hogy a Parlamentnek nincsen vezetője, vezető testülete, hanem csak szolgáló tisztségviselői lehetnek. Köszönöm, hogy meghallgatott és köszönöm Önöknek is. (Taps.) (Pfuj.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Azt javaslom, hogy Király Zoltán képviselőtársunk megjegyzéseit válasszuk ketté. Először foglaljon állást az Országgyűlés az ügyrend kérdésében, aztán a személyemet illető kérdésben. Én válaszolnék Király Zoltán képviselőtársunknak és miután az is elképzelhető, hogy az Országgyűlés jelenlevő tagjai közül másnak is van megjegyzése, ha én elmondtam a válaszomat arra, amit Ön mondott, akkor természetesen lemegyek az elnöki emelvényről, azért innét válaszolok, mert elnöki ténykedésem illetően hangzottak el a megjegyzések, előre fölkérem Vida Miklós képviselőtársamat, majd vegye át az elnöklést. Tisztelt Országgyűlés! A házszabály szerint az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot a napirendre. Ez természetesen nem zárja
