Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-31

2495 Az Országgyűlés 31. ülése, 1988. november 24-én, csütörtökön 2496 zathoz, ügyrendi kérdésben. Egy pillanat: ügyrendi kérdés, vagy a tárgysorozathoz. (Közbeszólás:) Tárgy­sorozathoz. Elnök: Tessék. (Közbeszólás: Gondolom az ügy­rendhez tartozik a tárgysorozat is.) Elnök: Igen, de először döntenünk kell a tárgysorozatban. Attól füg­getlenül az ügyrendi kérdéshez, vagy ami méginkább ide illik, rendkívüli kérdésben a képviselő, az ügy­rend tárgyalása előtt szót kérhet. (Közbeszólás: Én most a tárgysorozathoz kívánnék szólni, az ügyrendi kérdéshez szeretnék megjegyzésre Öntől engedélyt kérni) Köszönöm. KIRÁLY ZOLTÁN: Tisztelt Parlament! Elnökünk az előzőekben a következők szerint sorolta fel az ülésszak tárgysorozatát. Először személyi javaslatok, másodikként a politikai intézményrendszer kor­szerűsítését célzó munkálatokról szóló tájékoztató, harmadikként a kormány stabilizációs munkaprog­ramjáról szóló beszámoló tárgyalása és így tovább. Én azt javaslom, hogy a Parlament az ülésszak tárgy­sorozatát a következők szerint határozza meg. Először és elsőként a politikai intézményrend­szer korszerűsítését célzó munkálatokról szóló tá­jékoztatót tárgyaljuk. Másodikként a kormány sta­bilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról a 89. évi gazdaságpolitikai elképzelésekről szóló beszá­molót. És harmadikként személyi javaslatokat. A to­vábbiakban pedig az elnökünk által előadott sorrend­ben. A változtatást a következőkkel kívánom indo­kolni. Mindenekelőtt azzal: meggyőződésem, hogy politikai rendszerünk jelenlegi struktúrája lényeges fékező erő a gazdasági reformfolyamat kibontakoz­tatásában. Ezért úgy érzem, hogy az intézményrend­szer korszerűsítéséről folytatott vita lényeges hatás­sal lehet a gazdasági stabilizációs program értékelé­sére, a 89-es feladatok meghatározására is. A másik: A mai napon a személyi javaslattétellel nem csupán arról van szó, hogy a miniszterelnöki és a pártfőtitkári funkciót szét kell választani. A kormány stabilizációs munkaprogramjáról van szó, ennek első évéről és jövő évi kilátásairól. Ahogy néztem itt a napirendben, ezt igazolja a fölszólalásra jelentkezők nagy száma is. Vagyis ez a parlament által 1987. szeptemberében elfogadott stabilizációs munkaprogram időarányos személyi és tartalmi megközelítésű értékelése. S ez lehetőséget adhat arra, hogy az új miniszterelnök és az új ál­lamminiszter aktualizálhassa a stabilizációs progra­mot. Ehhez viszont úgy érzem elengedhetetlen előbb a képviselők véleményét, javaslatait hallani, az elmúlt egy év értékelését elvégezni. A személyi változást megelőző parlamenti vita egyúttal az országgyűlés kormányt ellenőrző tevé­kenységének erősítését, gyakorlati megvalósítását is jelentheti. Grósz Károly miniszterelnök távozása ugyanakkor igényli azt is, hogy lemondása egyúttal a kormány egészének lemondását is jelentse. Ter­mészetesen ügyvezetőként hivatalban maradva az új kormány megválasztásáig. Mert mégiscsak furcsa lenne, hogy Grósz Károly megy, ám a Grósz-kormány marad. A stabilizációs munkaprogram aktualizálásának hitelét csak az adhatja meg, ha az új miniszterelnök szabad kezet kap a kormány tagjainak megválasztá­sához, beleértve természetesen azt is, hogy akár változatlan összetételben terjessze elő decemberben az új kormánylistát. Kérem a T. Házat, könnyítsük meg az új kormányfő helyzetét, tegyük kedvezőbbé számára az induló helyzetet. Ne kelljen hónapokat, vagy mint Grósz Károlynak, egy teljes évet eltöltenie a személycserékkel. Decemberig lesz, lehet ideje végiggondolni, hogy kikkel kíván együtt dolgozni és a képviselői felszólalások alapján pedig időszerűsíteni, akár korrigálni is a stabilizációs programot. Mindezek alapján javaslom, hogy a tárgysorozat sorrendjének, s a személyi javaslatok tartalmának az általam történt sorrendjét szíveskedjék elfogadni a T. Ház. És akkor elmondhatom a megjegyzésemet? ELNÖK: Ha ugyancsak ügyrendi jellegű, semmi akadálya. KIRÁLY ZOLTÁN: Ehhez az ügyrendhez. Az el­nök ténykedéséhez, az elnökhöz, személyesen, csupán megjegyzés. Tisztelt Elnök Úr! Csak annyi, hogy az októberi ülésszak után elég heves reagálásokat váltott ki az ön szereplése a vízlépcső-vit át követő szavazás bonyolí­tásában, annak ügyrend-ellenessége miatt. A sajtóban megjelent írások, a választókerületemben tartott képviselői beszámolókon elhangzottak, s az ország különböző részein közel kétezer állampolgárral való találkozásom nyomán mondhatom, az ön tevékeny­sége igen nagy visszatetszést keltett. Képviselőtársaim­mal való beszélgetés alapján nem indítványozom, hogy mondjon le, nem javaslom, hogy az Országgyű­lés hívja vissza Önt, de igen nagy tisztelettel felké­rem, hogy a Parlament üléseit a házszabály szigorú betartásával és a demokrácia szellemében vezesse. Annak figyelembevételével, hogy a Parlamentnek nincsen vezetője, vezető testülete, hanem csak szol­gáló tisztségviselői lehetnek. Köszönöm, hogy meg­hallgatott és köszönöm Önöknek is. (Taps.) (Pfuj.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Azt javaslom, hogy Király Zoltán képviselőtár­sunk megjegyzéseit válasszuk ketté. Először foglaljon állást az Országgyűlés az ügyrend kérdésében, aztán a személyemet illető kérdésben. Én válaszolnék Ki­rály Zoltán képviselőtársunknak és miután az is el­képzelhető, hogy az Országgyűlés jelenlevő tagjai kö­zül másnak is van megjegyzése, ha én elmondtam a válaszomat arra, amit Ön mondott, akkor természe­tesen lemegyek az elnöki emelvényről, azért innét válaszolok, mert elnöki ténykedésem illetően hang­zottak el a megjegyzések, előre fölkérem Vida Miklós képviselőtársamat, majd vegye át az elnöklést. Tisztelt Országgyűlés! A házszabály szerint az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot a napirendre. Ez természetesen nem zárja

Next

/
Thumbnails
Contents