Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-30

2485 Az Országgyűlés 30. ülése, 1988. október 7-én, pénteken 2486 A napokban több napilap hírt adott a Pénzügy­minisztérium vezető munkatársai lakásépítésének sza­bálytalanságairól. A Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság vizsgálata során fölmerült, hogy a Pénzügy­minisztérium lakásügyi bizottsága a tisztviselők lakásépítéséhez jelentős összeggel az állami költ­ségvetésből járult hozzá. Szíveskedne a minisztérium vezetője erre magyarázatot adni? ELNÖK: Villányi Miklós pénzügyminisztert illeti aszó. Dr. VILLÁNYI MIKLÓS: Tisztelt Király Zoltán Képviselő! A Pénzügyminisztérium Lóránt utcai lakásépítéséről szóló — egyébként velem egyeztetett korrekt — KNEB-közlemény alapján több napilap hírt adott a szóban forgó építkezésről. A vizsgálatban, — amint azt a KNEB elnöke is megállapította —, a mi­nisztérium munkatársai tárgyszerű magatartást tanú­sítottak, segítették a tények feltárását. Néhány jog­szabály értelmezésével és alkalmazásával kapcsola­tos kérdés nyitott maradt. Ezek megnyugtató tisztá­zására — a KNEB elnökével együtt — az igazságügyi szerveket kértük fel. A KNEB által javasolt, a lakás­építés lebonyolításában résztvevők ellen indítandó fegyelmi eljárás végső eredménye ettől függ. Sajnálatos módon a KNEB-közlemény nyomán a rádióban és néhány lapban olyan híradások, kom­mentárok jelentek meg, amelyek az erre felkért szer­vek állásfoglalását megelőzve, egyes feltételezése­ket, véleményeket tényként közöltek, és az üggyel kapcsolatban alkalmat adtak alaptalan megállapí­tásokra. Király Zoltán kérdésének megválaszolása alkalmat ad a minisztérium párt, szakszervezeti és hivatali ve­zetésének véleményét ismertetni a nyilvánosság előtt. Az építkezés a Pénzügyminisztérium megbízása alapján az Országos Takarékpénztár beruházásában, munkáltatói támogatással az erre a célra alakult bi­zottság irányításával szerveződött. A Pénzügyminisz­térium vállalta, hogy a saját kezelésében lévő Lóránt utcai telket lakásépítésre alkalmassá teszi, az eh­hez szükséges területelőkészítést és telek-kialakítást elvégezteti. A jogszabályok ilyen esetben lehetővé teszik a teleknek a dolgozók részére történő értéke­sítését. A telek tartós használatbavételi díját, illetve árát az érvényes jogszabályok alapján a telek építésre alkalmassá tételéhez szükséges telek-kialakítási, és közművesítési költségekkel egyezően lehet megál­lapítani. Ez felső határ, alsó határt a jogszabály nem állapít meg. A vevők a telket nem ingyen kapták, hanem az említett 13 és félmilliós költségből 10 millió forintot a lakás árából megfizettek. Amikor a miniszteri értekezlet a lakások minisz­tériumi támogatásáról döntött, vevők még nem voltak kijelölve. Csak e döntés után hirdették meg a várható eladási árat és a lakásokat. A meghirdetett feltételekkel a lakásokra 56 jelentkező közül a la­kásbizottság javaslata alapján, a szakszervezeti bi­zottság állásfoglalását követően a minisztérium ve­zetése jelölte ki a 22 vevőt. Ebből következik, hogy a későbbi vevők nem lehettek érdekeltek a lakásépítési feltételek alakításában. A lakásvásárlókat illető vá­dak, a korrupcióra utalás, tehát nem megalapozott. A vásárlók nevének nyilvánosságra hozatala meg­alapozatlanul rossz hírbe hozta az érintett lakásvá­sárlókat. A vásárlásra kijelölt dolgozók jogtalan előnyben nem részesültek. A minisztérium által adott kölcsön érdemlegesen nem haladta meg számos más munkál­tató által sok éve ott dolgozó munkatársak részére adott segítséget. A segítség másik formája a telek beépítésre alkalmassá tétele és a telek-kialakítási költ­ségek egy részének már említett átvállalása. Itt válaszolok Király Zoltán képviselő kérdésére, A telek-kialakítás költségének egy részét a jogszabá­lyok nyújtotta kereteken belül a minisztérium nem az állami költségvetés más célok megvalósítására el­különített pénzeszközéből, hanem a saját beruhá­zási költségvetési megtakarításából utalta át, még 1985-ben. Mivel a bankátszervezés és az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal létrehozása, előirányza­tainak felhasználása az 1986. és 1987. évekre estek, az előző évben, 1985-ben lakásépítési célra való fel­használásuk fel sem merülhetett. A kijelölt vevők az elkészült és műszakilag átadott lakásokba a szerződés megkötése előtt voltak kényte­lenek - az OTP tudtával és beleegyezésével beköltöz­ni, - mert a szerződéskötés rajtuk kívülálló ok miatt csak később volt lehetséges. Ez a beruházást végző OTP-nek egyébként előnyös volt, mert nem terhelte a lakások őrzésének, fűtésének és fenntartásának költ­sége. A lakások megvalósítására a kivitelezők és a beru­házók között kötött fővállalkozói szerződés kereté­ben került sor. A kivitelező vállalat nem jutott jog­talan előnyökhöz, mert más szerződési formában is kaphatott volna előleget. Az Országos Takarékpénz­tárt pedig nem érte kár, mert pénzét kamatra nem helyezhette volna el. Hangsúlyozom: eddigi vizsgálataink szerint a Ló­ránt utcai lakásépítésnél nem történt korrupció, hi­vatali hatalommal való visszaélés. A KNEB elnöke felkért, hogy egyben közöljem: ilyen kifejezést a KNEB közleménye és összefoglaló jelentése sem tartalmaz. A minisztérium a jövőben is azon lesz, hogy a vitatott kérdések tárgyilagos és szakszerű módon, a tények alapján tisztázódjanak, a közvélemény tájé­koztatásától is ezt várjuk. Az ügy etikai tanulságait a minisztérium vezetése elemzi és levonja a megfelelő következtetéseket. ELNÖK: Ballai elvtárs, a KNEB és a minisztérium között egyetértés van? BALLAI LÁSZLÓ, a KNEB elnöke: Tisztelt Or­szággyűlés! Két kérdésben — mint ahogy Villányi elvtárs ezt jelezte — közöttünk van vita, jogi értel­mezési vita. Az egyik a fővállalkozási szerződéshez és a telek-

Next

/
Thumbnails
Contents