Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-30

2485 Az Országgyűlés 30. ülése, 1988. október 7-én, pénteken 2486 A napokban több napilap hírt adott a Pénzügyminisztérium vezető munkatársai lakásépítésének szabálytalanságairól. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata során fölmerült, hogy a Pénzügyminisztérium lakásügyi bizottsága a tisztviselők lakásépítéséhez jelentős összeggel az állami költségvetésből járult hozzá. Szíveskedne a minisztérium vezetője erre magyarázatot adni? ELNÖK: Villányi Miklós pénzügyminisztert illeti aszó. Dr. VILLÁNYI MIKLÓS: Tisztelt Király Zoltán Képviselő! A Pénzügyminisztérium Lóránt utcai lakásépítéséről szóló — egyébként velem egyeztetett korrekt — KNEB-közlemény alapján több napilap hírt adott a szóban forgó építkezésről. A vizsgálatban, — amint azt a KNEB elnöke is megállapította —, a minisztérium munkatársai tárgyszerű magatartást tanúsítottak, segítették a tények feltárását. Néhány jogszabály értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdés nyitott maradt. Ezek megnyugtató tisztázására — a KNEB elnökével együtt — az igazságügyi szerveket kértük fel. A KNEB által javasolt, a lakásépítés lebonyolításában résztvevők ellen indítandó fegyelmi eljárás végső eredménye ettől függ. Sajnálatos módon a KNEB-közlemény nyomán a rádióban és néhány lapban olyan híradások, kommentárok jelentek meg, amelyek az erre felkért szervek állásfoglalását megelőzve, egyes feltételezéseket, véleményeket tényként közöltek, és az üggyel kapcsolatban alkalmat adtak alaptalan megállapításokra. Király Zoltán kérdésének megválaszolása alkalmat ad a minisztérium párt, szakszervezeti és hivatali vezetésének véleményét ismertetni a nyilvánosság előtt. Az építkezés a Pénzügyminisztérium megbízása alapján az Országos Takarékpénztár beruházásában, munkáltatói támogatással az erre a célra alakult bizottság irányításával szerveződött. A Pénzügyminisztérium vállalta, hogy a saját kezelésében lévő Lóránt utcai telket lakásépítésre alkalmassá teszi, az ehhez szükséges területelőkészítést és telek-kialakítást elvégezteti. A jogszabályok ilyen esetben lehetővé teszik a teleknek a dolgozók részére történő értékesítését. A telek tartós használatbavételi díját, illetve árát az érvényes jogszabályok alapján a telek építésre alkalmassá tételéhez szükséges telek-kialakítási, és közművesítési költségekkel egyezően lehet megállapítani. Ez felső határ, alsó határt a jogszabály nem állapít meg. A vevők a telket nem ingyen kapták, hanem az említett 13 és félmilliós költségből 10 millió forintot a lakás árából megfizettek. Amikor a miniszteri értekezlet a lakások minisztériumi támogatásáról döntött, vevők még nem voltak kijelölve. Csak e döntés után hirdették meg a várható eladási árat és a lakásokat. A meghirdetett feltételekkel a lakásokra 56 jelentkező közül a lakásbizottság javaslata alapján, a szakszervezeti bizottság állásfoglalását követően a minisztérium vezetése jelölte ki a 22 vevőt. Ebből következik, hogy a későbbi vevők nem lehettek érdekeltek a lakásépítési feltételek alakításában. A lakásvásárlókat illető vádak, a korrupcióra utalás, tehát nem megalapozott. A vásárlók nevének nyilvánosságra hozatala megalapozatlanul rossz hírbe hozta az érintett lakásvásárlókat. A vásárlásra kijelölt dolgozók jogtalan előnyben nem részesültek. A minisztérium által adott kölcsön érdemlegesen nem haladta meg számos más munkáltató által sok éve ott dolgozó munkatársak részére adott segítséget. A segítség másik formája a telek beépítésre alkalmassá tétele és a telek-kialakítási költségek egy részének már említett átvállalása. Itt válaszolok Király Zoltán képviselő kérdésére, A telek-kialakítás költségének egy részét a jogszabályok nyújtotta kereteken belül a minisztérium nem az állami költségvetés más célok megvalósítására elkülönített pénzeszközéből, hanem a saját beruházási költségvetési megtakarításából utalta át, még 1985-ben. Mivel a bankátszervezés és az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal létrehozása, előirányzatainak felhasználása az 1986. és 1987. évekre estek, az előző évben, 1985-ben lakásépítési célra való felhasználásuk fel sem merülhetett. A kijelölt vevők az elkészült és műszakilag átadott lakásokba a szerződés megkötése előtt voltak kénytelenek - az OTP tudtával és beleegyezésével beköltözni, - mert a szerződéskötés rajtuk kívülálló ok miatt csak később volt lehetséges. Ez a beruházást végző OTP-nek egyébként előnyös volt, mert nem terhelte a lakások őrzésének, fűtésének és fenntartásának költsége. A lakások megvalósítására a kivitelezők és a beruházók között kötött fővállalkozói szerződés keretében került sor. A kivitelező vállalat nem jutott jogtalan előnyökhöz, mert más szerződési formában is kaphatott volna előleget. Az Országos Takarékpénztárt pedig nem érte kár, mert pénzét kamatra nem helyezhette volna el. Hangsúlyozom: eddigi vizsgálataink szerint a Lóránt utcai lakásépítésnél nem történt korrupció, hivatali hatalommal való visszaélés. A KNEB elnöke felkért, hogy egyben közöljem: ilyen kifejezést a KNEB közleménye és összefoglaló jelentése sem tartalmaz. A minisztérium a jövőben is azon lesz, hogy a vitatott kérdések tárgyilagos és szakszerű módon, a tények alapján tisztázódjanak, a közvélemény tájékoztatásától is ezt várjuk. Az ügy etikai tanulságait a minisztérium vezetése elemzi és levonja a megfelelő következtetéseket. ELNÖK: Ballai elvtárs, a KNEB és a minisztérium között egyetértés van? BALLAI LÁSZLÓ, a KNEB elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Két kérdésben — mint ahogy Villányi elvtárs ezt jelezte — közöttünk van vita, jogi értelmezési vita. Az egyik a fővállalkozási szerződéshez és a telek-