Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-30

2461 Az Országgyűlés 30. ülése, 1988. október 7-én, pénteken 2462 ni. Ez többségnek tűnik, mégis megkérdezem, ki van ellene. 37 ellenszavazat. Ki tartózkodott? 13 tartózkodás mellett tehát a felállva történő szavazás mellett foglalt állást az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács nevében a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter beterjesztette a jelentését. Efelett kell szavaznunk. A jelentést tevő 4 bizottság elnökének, az országgyűlés egy alelnökének vezetése mellett azt a feladatot adtam, és azt a segítséget kértem, hogy egy határozati javaslattervezetet készítsenek. Ezt később az országgyűlés többi tisztségviselője is átnézte. Ennek alapján, miután itt elég bonyolult dolgokról van szó, részletesen el fogom mondani, milyen szavazás mire vonatkozik. Van azonban egy kérdés, amit célszerűnek tűnik előre eldönteni. Két képviselőtársunk népszavazásra vonatkozó indítványt tett. A népszavazás a magyar jogban három helyen is említésre kerül, olyan alapvető okmányban is, mint az Alkotmány. Ennek ellenére az igazságügy minis zt érhez fordulok és megkérem szíveskedjék tájékoztatni az országgyűlést ezzel kapcsolatos lehetőségeinkről. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés ! Mint ismeretes, az Alkotmány (30. § (l)bek. d. pont) lehetővé teszi a népszavazást, és pedig úgy, hogy ezt az Elnöki Tanács rendelheti el. Adott esetben tehát, ha az országgyűlés úgy döntene, hogy népszavazást kíván ebben az ügyben, akkor az Elnöki Tanácshoz kell fordulni. Az Elnöki Tanács — saját ügyrendjének 3. § d. pontja megismétli ezt a lehetőséget — az ügyrend 10. § pedig kimondja, hogy „az Elnöki Tanács népszavazást törvényerejű rendelettel rendelhet el". Hyen törvényerejű rendelet azonban eddig nem született és a jövőben sem születhet. Az Elnöki Tanács ugyanis nem adhat ki erre vonatkozóan törvényerejű rendeletet, mert a jogalkotásról szóló, tavaly elfogadott törvény (1987. évi XI. tv. 3 §. c pont) ezt a tárgykört törvényalkotási körbe sorolta, tehát a népszavazást törvényben kell szabályozni. A parlamentnek kell tehát - megfelelő indítvány esetén — törvényt alkotni a népszavazásról. Ez a helyzet. Köszönöm. (Taps, moraj.) ELNÖK: Most megkérdem Südi Bertalan képviselőtársunkat, fenntartja-e indítványát? SÜDI BERTALAN: A körülmények figyelembevételével ezt a javaslatot visszavonom. (Taps.) ELNÖK: Südi képviselőtársunk, az itt meghallgatott érvekre való tekintettel, az indítványát visszavonta. Van-e valaki, aki javaslatot tartott fenn a népszavazás ügyében? (Nincs.) Nincs. Megállapítom tehát, hogy indítvány hiányában a népszavazás kérdésében az országgyűlés nem foglal állást. Tisztelt Országgyűlés! A Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer beruházásával kapcsolatos jelentés vitáját határozattal kell lezárnunk. Én mindenekelőtt két határozati javaslatot ismertetnék azzal, hogy szíves türelmüket kérem, mert nem egy-két mondat. Az első. Az országgyűlés a Minisztertanács jelentését a szóbeli kiegészítéssel tudomásul veszi azzal, hogy a környezetvédelemmel, a víztisztítással és a településfejlesztéssel kapcsolatban felsorolt nyolc pontban, a most elhangzott módosításokkal, a feladatok és a feltételek teljesítését biztosítani kell, illetve a létesítmény környezetvédő, üzemeltetési módjait feltétlenül alkalmazni kell. Az igazság az, hogy ehhez azt a nyolc pontot amit Maróthy miniszter elvtárs elmondott, nagyon gyorsan újra át kell tekinteni. 1. A vízlépcsőrendszert az eredeti koncepciónak megfelelően a nagymarosi vízlépcsővel együtt csúcsrajárathatóan kell megépíteni. Teljes megvalósítása nélkül nem érhetők el azok a műszaki-gazdasági, fejlesztési célok, amelyek a beruházás elhatározását alátámasztották. A koncepció módosítása jelentős kárt okozna. 2. Az ökológiai kockázatokat a minimumra kell mérsékelni, ezért mind a beruházás, mind az üzemvitel során az ökológiai érdekek meg kell előzzék az ökonómia érdekeit. 3. Az üzemeltetés alapelveként ki kell mondani, hogy a Duna vizének minősége nem romolhat, a csúcsrajáratos üzem, a rendszer környezeti kockázatoktól mentes működtetéséhez, mindkét oldalon szükséges szennyvíztisztító művek létesítése után kezdődjön el. Kormányközi megállapodásban célszerű a csehszlovák féllel az üzemeltetéshez szükséges környezeti feltételeket rögzíteni. Ide magyarázó megjegyzéseket fűzött Maróthy elvtárs - ezzel együtt értelmezve. 4. A környezeti hatásokat jelző monitoring, vagyis észlelőrendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a környezet valamennyi lényeges elemének változásáról rendszeres információk álljanak az üzemeltetés rendelkezésére. 5. Ki kell dolgozni a BNV hatásterületén a területfejlesztés fő irányait és teendőit. Ez ölelje fel az ipar, a mezőgazdaság, az idegenforgalom, a településfejlesztés területeit. Gondoskodni kell arról, hogy a népgazdasági tervekben a fejlesztések, a mű által nyújtott gazdasági hasznok mielőbb jelenjenek meg. Itt a garancia értelmezésre volt egy megjegyzés, az a dolgok logikájából következik. 6. A mű építésének hátralevő időszakára és az üzemelés figyelemmel kísérésére, és ellenőrzésére társadalmi bizottságot indokolt szervezni. A bizottságot a kormány kérje fel és bízza meg. Itt tett egy megjegyzést Maróthy elvtárs, méghozzá azt, hogy ha a parlament létrehozna egy ilyen bizottságot, akkor a kormány elállna ettől a szándékától. Bár a második javaslatunkban épp erre vonatkozóan készülök indítványt tenni, mégis azt javaslom, hogy a kormánynak a társadalmi bizottság felkérésére vonatkozó