Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-29

2299 Az Országgyűlés 29. ülése, 1988. október 6-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor 2300 gazdasági helyzetének, a költségvetési deficitnek ala- I pos ismerete nélkül. A bizottság felkérte a kormányt, a mértékek kialakításakor vegye figyelembe, hogy a jelenlegi magyar adórendszer mértékei, progresszivitása nemzetközi összehasonlításban is a legmagasabbak közé tartozik, a magyar gazdaság a viszonylagos túladóztatás állapotába kerülhet. Javasoljuk a kormánynak a progresszió csökkentését; az adósávok és a kulcsok számának mérséklését: Az adómértékeket, különösen az SZJA sávjait és kulcsait igazítani kell az infláció tervezett, illetőleg tényleges mértékeihez. Az adórendszerrel összefüggő intézkedési sorozat harmadik lépcsőjében szükségesnek tartjuk a jelenlegi adórendszer alapos elvi, kritikai elemzését; figyelembe véve a társadalmi kritikát, a szakértői véleményeket és a nemzetközi tapasztalatokat. A harmadik lépcsőre a jövő év első felében kerüljön sor, de a felkészülést erre már most el kell kezdeni. Az ad hoc bizottság az adóreform mélyreható elemzését- azzal is támogatni kívánja, hogy szakértői bizottságot küldött ki. A bizottság október végéig elkészíti elemzését'és a' koncepcionális kérdések megoldására kísérel meg javaslatot kialakítani. A szakértői bizottság anyagát, javaslatait a Pénzügyminisztériummal történt megvitatás után 1989 közepén az adóreform koncepcionális továbbfejlesztése érdekében az Országgyűlés elé beterjeszti. Tisztelt Országgyűlés! Az ad hoc bizottság a Parlament állandó bizottságaival történő egyetértésben a kormánynak az általános forgalmi adóról és a' személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítási javaslatait és a tisztelt képviselők részére most az ülésszakon átadott jelentésben foglaltakat elfogadásra- ajánlja. Tekintettel arra, hogy az előző napirendben döntést nem hoztunk, az ezzel összefüggő, tehát a vállalkozási nyereségadóval összefüggő törvényrészeket, mind az ÁFA, mind az SZJA vonatkozásában a nyilvánosságra hozatalt illetően azt javasoljuk, hogy az novemberben kerüljön sorra. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a törvényjavaslatokhoz eredetileg 12, pótlólag 2, ösz-, szesen 14 hozzászólásra jelentkező van. Következik dr. Dobi Ferenc, Pest megye 6. választókerületének képviselője. DR. DOBI FERENC: Kedves Elvtársak! Emlékeztetni szerének, hogy szeptemberi ülésünkön ugyanígy álltunk felszólalóként a szakszervezetek nevében, akkor az adótörvény bevezetésével kapcsolatban mondtuk el véleményünket. Talán nem árt felidézni, a szakszervezeteknek az volt az álláspontja, hogy nem Örülünk az adótörvény bevezetésének, de úgy látjuk, mégis tudomásul'kell vennünk, mert bíztunk abban, hogy a kormány ezt olyan eszköznek tartja, amely elősegítheti a kormányprogram, a stabilizáció kibontakozását; És ezt továbbra is tartjuk. Másrészt pedig feltételeket is mondtunk, hogy a szakszervezetek mit várnak a végrehajtás során? Aggályainkat már akkor is szóba hoztuk. Az !, aggályok elsősorban abban jelentkeztek részünkről, hogy ha nem úgy vezetjük be, akkor termelés, teljesítmény-visszafogó hatása lesz.' Másrészt aggályaink, illetve feltételeink között arról beszéltünk nagyon őszintén, hogy ezen adótörvény bevezetésének sikere csak akkor lehet, ha más elképzeléseket is fontolóra veszünk, és együtt kezeljük. Ilyen dolog volt, első helyen hangsúlyoztuk a teljesítményelv alapján érvényesülő bérreform bevezetését: A második dolog, amit megfogalmaztunk: egy szociálpolitikai olyan koncepció, amely a rászorultság elvén kell, hogy alapuljon. Harmadrészt' beszéltünk a nyugdíjkorszerűsítés dolgáról, a lakásreform dolgáról, beszéltünk a bérbruttósításról, és nem utolsósorban beszéltünk arról, hogy ez az egész adótörvény, ha nem fogja meg a láthatatlan jövedelmet, akkor csak a bérből és a fizetésből élők „megfogása"' ez, s akkor nem hozhatja meg az eredményt. Ugy gondolom, ezek a felvetéseink azon az elveri alapultak, hogy a legteljesebb közreműködést ajánlottuk és tettük is az eddigi munka során, és szándékozunk a következő időszakokban is együttműködni, hogy ténylegesen továbbfejlesszük ezt az eszközeinket, hogy minél hamarabb, minél előbb segítse elő gondjaink megoldását: Talán egyetértenek képviselőtársaim azzal, hogy egy nagy tanulságot le kell vonnunk, talán ezt a dolgot lezárva, hogy a gyors bevezetésére sokkal nagyobb gondot fordítottunk, mint ahogy fordítottunk volna, mindenki a maga helyzetéből arra, hogy megértessük a közvéleménnyel még a bevezetés időszaka előtt, hogy mit akarunk, hogyan akarunk. Ez egy halvány tevékenység volt az életünkben: nem osztanék semmiféle feladatot senki számára, de szerényen meg szerettem volna jegyezni. A továbbiakban, ha megengedik, néhány részmegjegyzést tennék. Tisztelt Országgyűlés! • A kormányzat által előterjesztett módosító javaslat tok száma és tartalma azt mutatja, hogy az adótörvény legfeljebb részlegesen váltotta be a hozzá fűzött kormányzati reményeket. Az új adórendszer társa1 dalmi fogadtatása rendkívül kedvezőtlen volt, a dolgozók éles kritikával illették, mert csökkentette a munkakedvet, sok tekintetben igazságtalan, túlságosan progresszív, s így változatlanul sok feszültségforrása. • Az adótörvények bevezetésének alapvető célja az volt, hogy eszközül szolgáljon a stabilizációs és kibontakozási program következetes megvalósításához. A gazdálkodás eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az adótörvények a kitűzött célok arányában csak rész- • ben fejthették ki a várt hatást. Jelenleg az adórendszer úgy növeli a lakossági terheket, hogy a gazdaság korszerűsítésére alig van hatással: A fogyasztói áraknak a tervezettet meghaladó emelkedése, valamint a lakosság jövedelmének személyi jövedelemadóval történő drasztikus terhelése lehetővé és egyben szükségessé-is tenné a bérreformot. Sajnálattal kell azonban látnunk, hogy ennek az