Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-29

2279 Az Országgyűlés 29. ülése, 1988. október 6-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor 2280 tésből való felemelkedés úgy volna lehetséges, ha a jövőben keletkező nyereségből a természeti csapások okozta veszteség adómentesen visszapótolható lenne. Ezt azonban ez az adórendszer nem kívánja elismerni, még akkor sem, ha a szövetkezet erőfeszítései •eredményeképpen ez lehetséges lenne. Ez az ellentmondás a mezőgazdaságban a szövetkezetek további differenciálásához, elszegényedéséhez, netán a tömeges csődhöz vezet. Mindezek részben áthidalhatók lennének, ha a termelők meghatározott ideig adózatlan tartalékot képezhetnének. Figyelemmel az állami költségvetési érdekekre is, a tartalékalapok felhasználásának felső határát be lehetne korlátozni összegszerűségében is és időben is. A mezőgazdasági üzemek számára az is megoldást jelentene, ha a tartalékalapokat három, vagy ötéves ciklusokbar el kellene számolni a költségvetéssel: Ez alatt az idő alatt bekövetkező veszteségek viselését- önerőből a szövetkezetek vállalnák anélkül, hogy külső segítségért folyamodnának. A vállalkozói adótörvény filozófiája azért hátrányos a'mezőgazdasági szövetkezetekre, mert veszteség esetén minden kockázat a szövetkezeteké. Ezt csak a tartalékok képzésével lehet ésszerűen áthidalni, viszont úgy gondolom, valós ágazati sajátosságról van szó. Nincs szándékomban vitatni az adó nagyságát és mérséklést kérni, hiszen tartalmaz a javaslat enyhítést a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek számára. Sok szövetkezetnek a vállalkozási nyereségadó bevezetése közömbös, hiszen nem tudnak nyereséget képezni. Mindennek ellenére számtalan szociális, kulturális, tájés környezetvédelmi feladatot látnak el. Módosítási javaslatom ezért, hogy a mezőgazdaságban, de legalább a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben a vállalkozási adótörvény engedje meg az adózatlan nyereség terhére történő tartalékolást az alaptevékenység árbevétel alapján meghatározott ngyságrendben. Ezt három évenként számolnák el, s ezt is leadóznák. Tisztelt Országgyűlés! • A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekre való tekintettel a törvénytervezetet e módosítás elfogadásával tudom megszavazni, hiszen a társadalombiztosítási járulék és a még nem ismert bérmechanizmus is tartogathat terheket a gazdaságok számára. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most dr. Szabóné dr. Kakas Irén következik a Vas megyei 8. számú választókerületből. DR. SZABÓNÉ DR. KAKAS IRÉN: Tisztelt Országgyűlés! ' Tegnap Staginder elvtárs említette, hogy ehhez a törvényjavaslathoz négy vagy öt hozzászólás lesz, nos én vagyok az a vagy öt, ezért szíves elnézésüket kérem, és úgy érzem, tartozom némi magyarázattal. A törvényjavaslat tárgyalása során bizottságunkban tettem egy törvénymódosító javaslatot, amelyet a bizottság egyöntetűen támogatott és bizottságunk elnöke írásban a terv- és költségvetési bizottsághoz továbbított. Valószínű az én hibám volt, nem fogalmaztam elég érthetően és egyértelműen, hogy ez a törvénymódosító javaslat nem úgy került a bizottság elé és nem olyan értelemben utasították el, ahogy én azt megfogalmaztam. Szíves türelmüket kérem tehát ahhoz, hogy én most ezt a módosító javaslatot itt Önök előtt újra elmondhassam. Talán emlékeznek rá önök, hisz nem volt olyan régen, az Országgyűlés határozatot hozott a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatása, fejlesztése érdekében. Később egy elkülönített pénzalapot is megszavaztunk ehhez. Nem akarok én most kitérni arra, hogy miért nevezzük ezeket a térségeket mi gazdaságilag elmaradottnak és rmlyen következményei voltak és lesznek továbbra is ennek az elmaradottságnak. Módosító javaslatomhoz azonban szeretném az önök támogatását

1 megnyerni, ezért engedjék meg, hogy csak egy dologra emlékeztessem önöket. Ezekből a térségekből az elmúlt 15-20 évben a lakosság közel 25-30 százaléka vándorolt el. Kedves Képviselőtársaim! Ennek a nagyarányú népességcsökkenésnek nem az volt az oka, hogy a fiatalok többsége nem tudott lemondani a város nyújtotta infrastrukturális előnyökről. Ennek nagyon egyszerű és egyértelmű oka az volt, hogy nem volt számukra megfelelő munkalehetőség. Szinte visszafordíthatatlan folyamattá vált már ez az elnéptelenedés, a falvak elöregedése. Az elvándorlás következtében ezekben a térségekben százával állnak üresen a házak akkor, amikor én úgy érzem, nem vagyunk eléggé gazdagok ahhoz, hogy ezeket az enyészet sorsára bízzuk. Visszaköltöztetni, visszacsalógatni viszont ezekbe a térségekbe a fiatalokat, az embereket csak akkor lehet, ha munkahelyteremtő beruházásokat létesítünk ezekben a térségekben. Ezért volt az a módosító javaslatom a vállalkozási • nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása kapcsán, hogy az ezekben az elmaradott térségekben létesített új munkahelyteremtő beruházások adóalanyai, legyenek azok magánszemélyek vagy gazdálkodó egységek, kapjanak jelentős, 80 százalékos adókedveményt. Kedves Képviselőtársaim! Én nem tudom önöknek azt megmondani, hogy ez mennyivel terhelné meg a költségvetést, amennyiben önök ezt elfogadnák. Lehet, hogy semmivel, mert ez csak egy lehetőség marad továbbra is, hisz új beruhá• zásokról van szó, és lehet, hogy senki nem kíván élni vele. Engedjék meg, hogy én viszont abban bízzam, hogy jelentős összeggel, mert akkor tudok újra bízni abban, hogy ilyen és ehhez hasonló érdemi döntésekkel valóban fog történni valami, a népességmegtartó képesség nemcsak szó marad és ezekben a falvakban ' újra fogunk keresztelni és esküvőt tartani, nem pedig csak temetni. Én tisztában vagyok azzal, hogy az itt előttem elhangzott hozzászólásokban sokkal nagyobb, mélyrehatóbb és jelentősebb gondolatokat fogalmaztak meg ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban. Sokuknak ta-