Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-28

2223 Az Országgyűlés 28. ülése, 1988. október 5-én, szerdán 2224 tottuk ki, hogy abban kellő egyensúlyban vegyenek részt- az államigazgatási, illetve a vállalati érdekképviseletek, az elmélet és a gyakorlat képviselői. Igyekeztünk egyfelől a legújabb tudományos eredményeket érvényesíteni — és ezért szeretnék e helyen is köszönetet mondani a Magyar Tudományos Akadémia szakértőinek a közreműködéséért —, másrészt a gyakorlati igényeknek eleget tenni. Az utóbbi szempontból igen sokat köszönhetünk a Magyar Gazdasági Kamara és a- Magyar Jogász Szövetség közreműködésének. Ugy gondolom, hogy a törvény előkészítése előfutára volt egy eddiginél modernebb és komplexebb kodifikációs gyakorlatnak, amelyre más törvényeknél is törekednünk kell. A törvény végleges szövege intenzív szakmai viták során alakult ki. Itt szeretném mindenekelőtt közölni, hogy a kormány nevében elfogadom az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának kiegészítő és módosító javaslatait, amelyeket a bizottság előadója rövidesen közöl a tisztelt Országgyűléssel. Megítélésem szerint a szakmai viták igen hasznosak voltak és sokban gazdagították a törvényjavaslatot. Az elhangzott észrevételek feldolgozásánál igyekeztünk középúton maradni, félmegoldásokat, a törvény koncepcióját deformáló javaslatokat pedig nem fogadtunk el. Egyik oldalról tehát nem volt elfogadható az állampolgári részvényvásárlás adminisztratív korlátozása/a kisebbségi külföldi betársulás engedélyezéshez kötése,'a vezetésben való dolgozói részvétel, vagy szakszervezeti közreműködés vállalkozást gátló abszolút mértékben való felemelése, az amortizálódó, illetve a dolgozói részvényjegyek kötelezővé tétele. De ugyanúgy el kellett utasítanunk a dolgozói közreműködés, vagy dolgozói részvény teljes kizárására irányuló igényeket is. Jelentősen megkönnyítettük a külföldiek betársulását; de számos nyugati országhoz hasonlóan, nem mondhattunk le a külföldiek regisztrálásáról, arról, hogy cégnevük legyen a külföldi befektetőknek, illetve csak névre szóló részvényt vehessenek. Figyelembe vettük a különböző kis vállalkozói érdeképviseletek igényeit, de a fejlett ipari országokban is ismert, zömmel fakultatív állami többletlehetőségekről, illetve hitelezővédelmi garanciákról sem mondhattunk le. így példul nem sérti a vállalkozás szabadságát, ha a kft.-nél egy millió, a részvénytársaságnál pedig 10 millió forint minimális alaptőkét kötelezővé teszünk. Ezek ugyanis korlátolt felelősségű társaságok, ahol a hitelező csak a társasági vagyonból elégítheti ki magát. Az egészen kis pénzű vállalkozások számára nyitva áll a közkereseti és betéti társaság, ahol nincs alaptőke-minimum. Természetesen a tagok korlátlan vagyoni felelőssége mellett.. Mindezt csak ízelítőnek szántam a szakmai vitákból, így gondolom, hogy a törvényjavaslat ebből a szempontból is kiegyensúlyozott, s a már működő társaságok igényére is igyekeztünk messzemenő figyelemmel lenni. Az eddigi szerződések felülvizsgálatára adott egyéves határidő igazán méltányos, a törvény által előírt átalakulás egyébként pedig adó- és illetékmentes. Tisztelt Országgyűlés! • A fentiek alapján kérem, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kiegészítő és módosító indítványaival együtt a javaslatot elfogadni és törvényerőre emelni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Most ebédszünetet rendelek el. Munkánkat 14 óra 35 perckor folytatjuk. (Ebédszünet: 13.34-14.42. Elnök: Dr. Vida Miklós) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! (Taps.) Először lévén itt az elnöki pulpituson, engedjék meg, hogy megköszönjem, hogy az Országgyűlés alelnökének megválasztottak. ígérem, az alkotmány és a' parlament ügyrendjének a betartásával és betartatása-' val elősegítem a parlament és az Önök munkáját, hogy ezen keresztül népünknek a sorsa is jobbá forduljon. Köszönöm bizalmukat. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretettel és tisztelettel köszöntöm az újonnan megválasztott országgyűlési képviselőket, Huszár István, Márton János, Németh Miklós és Nagy Sándor elvtársakat. Kívánok nekik az országgyűlés nevében eredményes munkát új funkciójukban. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat, a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatnak a tárgyalását. Szólásra' következik dr. Horváth Jenő, a törvényjavaslat bizottsági előadója. Átadom a szót. DR. HORVÁTH JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy a gazdasági életünkben valamennyi társasági formára, különösen a korlátolt felelősségű társaságra szerep vár, mihelyt kijutunk abból a gazdasági depresszióból, amelyben élünk és mihelyt lesz megint vállalkozó kedv, mihelyt lesz tőkeimport Magyarországon. Kétségtelen, hogy a gazdasági társaság új jogintézménye be fogja itt is tölteni azt a szerepet, amelyet a külföldi gazdasági életben betölt. Ebből az okból kérem a T. Házat, méltóztassanak a törvényjavaslatot mind általánosságban és részleteiben elfogadni. Mielőtt képviselőtársaim a bizottsági előterjesztés rövidsége miatt megdöbbenésüknek hangot adnának, szeretném gyorsan tisztázni, hogy amit az imént idéztem, 1929 októberében hangzott el a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvénytervezet bizottsági előterjesztésének befejező részeként. Mindezeket nem cél nélkül idéztem. Ezzel kívánom ugyanis alátámasztani azon véleményemet, mely szerint, amikor a gazdaságpolitika keresi az utat egy nehezen működő gazdasági szerkezet megújítására, akkor többek között a jogalkotáshoz is fordul a gazdasági célok megvalósításához szükséges jogi eszköztár kialakítása érdekében. Ezt ismerték föl a bizottságokban folytatott viták során is, érzékelve, hogy a törvénytervezet alapját mély gazdaságpolitikai kérdések motiválják. Ezért nem tekintették a képviselők a több száz paragrafusból álló tervezetet csupán jogászok számára érdekes olvasmánynak.