Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-28

2213 Az Országgyűlés 28. ülése, 1988. október 5-én, szerdán 2214 Uj lépést tegyünk a korszerű állami vagyonkezelés szervezeti rendjének kialakítása útján az össznépi tulajdon hatékonyabb hasznosítása érdekében. Jöjjenek létre a kisvállalkozások működésének biztonságét erősítő olyan gazdasági társasági formák, amelyek megkönnyítik a kisvállalkozások beépítését' a szocialista népgazdaságba, elősegítve a kisvállalkozások restriktív kezelésének megszüntetését; Alakuljon ki a különböző gazdálkodó szervezetek, vállalkozások piachoz alkalmazkodó természetes önmozgásának, egymásba való átalakulásának jogilag szabályozott rugalmas rendszere. Végül: erősödjön a külföldi működő tőke közvetlen megjelenése a magyar népgazdaságban. Jogpolitikai szempontból a törvény jelentősége abban áll, hogy egységes jogpolitikai szemléletben törvényi rangra emeli a korábban közel sem egységes szemlélet jegyeiben fogant szétszórt társulási szabályozást, tartós és világos kereteket biztosít a vállalkozás számára. Ezzel hosszabb távra kiszámíthatóvá válhatnak a gazdaságban az emberi és szervezeti magatartás következményei. Ez pedig minden gazdasági kockázatvállalás, nagyobb arányú befektetés alapfeltétele. A törvényjavaslat korszerűsíti' az 1945 előtti kereskedelmi társasági formákat — a közkereseti, a betéti, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság—, valamint a tapasztalatok alapján fejleszti az 1968 utáni vállalati gyakorlatban kialakult közös vállalati és egyesülési alakzatokat. A nemzetközi gyakorlatban szokásos társasági numerus clausus, azaz a formakényszer elve alapján a törvény ezt a hat társasági formát szabályozza. így a törvény mindenekelőtt kiterjed a legegyszerűbb kisvállalkozási, családi vállalkozási alakzatokra, azaz a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségével működő közkereseti társaáá-' gokra. Ez utóbbi alformájaként a törvény változatlanul intézményesíti a gyakorlatban az 1982. január 1-től bevezetett gazdasági munkaközösséget, illetve új névvel és finomított szabályozásban a vállalati gazdasági munkaközösséget, amelyet a törvényjavaslat jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségnek nevez. A közkereseti társasághoz kapcsolódva új lehetőséget hordoz magában a betéti társaság újra meghonosítása, ahol a személyesen közreműködő beltagok mellett a kültagok csak vagyoni befektetéssel vesznek részt a társaságban. Ezt követően a törvényjavaslat szabályozza a koordinatív társasági formát jelentő egyesülést, illetve a tagok kezesi felelőssége mellett működő közös vállalatot. A szabályozás sorrendjében ezt követi a tőke- és a személyegyesülés határán álló, a kisebb és a középvállalatokra modellezett korlátolt felelősségű társaság, a kft, majd pedig a nagyobb vállalatok tipikus formájaként a tagsági jogokat értékpapír formájában kifejező, ezen nyugvó részvénytársaság működésének rendezése fejezi be a szabályozást. A törvényjavaslat alapján a szövetkezetek kivételével egy törvénybe kerül az üzleti vállalkozásra' irányuló valamennyi társas' vállalkozási forma szabályozása. Tisztelt Országgyűlés! • Hyen mértékben egységes társasági törvénnyel Európában legfeljebb csak Svájc, Franciaország és Olaszország rendelkezik. Mint már említettem, a szocialista országok többsége kísérletezik társasági szabályozással; így elsősorban Lengyelország, Kína, Jugoszlávia, de az utóbbi időben a Szovjetunió, Csehszlovákia és Bulgária is. Ám ilyen magas szintű és ilyen mértékben kidolgozott rendezéssel elő szőr Magyarország lép a világ közvéleménye elé. A törvény megalkotására irányuló törekvéseink egyébként a világon mindenütt igen nagy figyelemmel, érdeklődéssel; és az eddigi tapasztalataink szerint egyetértő támogatással találkoztak. A nemzetközi szakirodalom elismerően nyugtázza például, hogy az eredetileg német jogcsoportbeli gyökerekkel rendelkező magyar jog hamarabb alkalmazza a francia jogban kialakult és az Európai Gazdasági Közösség jogának szintjére emelt koordinációs társaságot, mint az NSZK. Vagy hogy a kockázatkorlátozás érdekében a Közös Piac irányelveihez hasonlóan jelentős lehetőséget adunk az egyszemélyes társaságoknak, illetve, hogy a szocialista országok közül elsőként, és számos nyugati államot megelőzve, a konszerneket is szabályozzuk. A törvényben messzemenően alkalmaztuk a nemzetközi összehasonlító jogtudomány eredményeit, anélkül azonban, hogy elszakadtunk volna egyfelől tradícióinktól és nemzeti sajátosságainktól, másfelől gyakorlati lehetőségeinktől és szocialista értékeinktől, így például sajátosan magyar megoldást tükröznek a törvénynek azok a paragrafusai, amelyek a dolgozói participációt, azaz a társaság ügyébe való alkalmazotti beleszólást, valamint a dolgozók és kis közösségeik által szerezhető részvényeket szabályozzák. A társasági törvény beleilleszkedik a gazdasági jogrendszerünk modernizálásának folyamatába, ugyanakkor minőségében más törvény, mint a gazdasági jogunk korábbi részei. A politikai rendszer demokratizálása, a gazdasági alkotmányosság kiépítése jegyében a benyújtásra' került javaslat nem kerettörvény, hanem a társasági jog teljes szabályozását' magában foglalja. Hét fejezetbe foglalt mintegy 340 paragrafusával a törvényjavaslat a teljes társasági jogot nyújtja a gazdasági élet szereplőinek. E törvényjavaslat esetében kiteljesedik az Országgyűlés törvényhozói hatalma, minthogy államigazgatási végrehajtási rendelkezések ehhez a törvényhez nem kapcsolódhatnak. Ez a jogalkotás-technikai feltétele annak a már hangsúlyozott követelménynek, hogy a jogi szabályozás valóban hosszabb távra kiszámítható kereteket adjon a gazdasági magatartás számára. Elfogadása esetén e törvényjavaslat jelentős mértékben továbbgyűrűző hatást gyakorol a gazdasági jogrendszerünk egészére. Bevezetésre' szükségképpen felveti ugyanis az állami vállalatokról, a szövetkezetekről szóló törvények koncepcionális módosításának igényét, a Polgári Törvénykönyv tulajdoni, illetőleg a polgári jogi társasági szer-