Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-26

2087 Az Országgyűlés 26. ülése, 1988. június 30-án, csütörtökön 2088 iparágak jobban összefognák az alapkutatás intézményeit: az alkalmazott ipari kutató helyeket, a fejlesztő laboratóriumokat, sőt az egyetemi, főiskolai oktatókutató intézmények munkáját, amelyekről tegnap dr. Börcsök Dezső kollégám beszélt. A kiemelt iparágak mellé nemzeti kutató intézeteket is lehetne, de legalábbis keretintézményeket létrehozni, a főhatósági hovatartozástól függetlenül. Öszszehangolt, rendezett tevékenységi formában. Néhány jó példa már kínálkozik. Például a többször említett biotechológia területén. Legyen ez célkitűzése a tudományirányításnak és a műszaki fejlesztésnek, hogy a kiemelt emberfők mellé a szakmai közműveltség is emelkedjen, vigye előre az ország dolgát. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A fenti gondolatok figyelembevétele esetén a beszámolót elfogadom és támogatom Gágyor Pál képviselőtársamnak azt a javaslatát, hogy az Országgyűlés az ipari miniszter előterjesztésében hozzon létre innovációs törvényt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Kiss Dezső, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből következik. KISS DEZSŐ: Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Képviselőtársaim. Az ipar szerkezetátalakítási feladatainak témakörében rendelkezésünkre álló anyagok, valamint az ipari miniszter elvtárs expozéja alapján a megfogalmazott feladatok számunkra világosak, kézenfekvő gazdasági törekvések összességét adják. A feladatmeghatározások irányt és mértéket egyaránt magukba foglalnak, azt is érzékeltetik, hogy a társadalom, az ipar olyan helyzetbe került, hogy néhány pontosítással csakis ezek, és semmiféle más feladatok nem szabhatók meg az elfogadott kormányprogram teljesítéséhez. Úgy gondolom, meghatározóan az ipar fejlődése, az ipar szerkezetének átalakítása adhatja azt az alapot, amely megfelelő lehet a társadalmi folyamatok előrehaladásához. Az ipar szerkezetátalakítási programjának végrehajtása fejlődést ígér, de feltételez egy dinamikusabb műszaki fejlesztést Ha ezt a teljesítés szintjére lehet emelni, ha ehhez eszközöket tudunk rendelni, és az eddiginél nagyobb elszántságot is tanúsítunk a feladatok végrehajtására, akkor bekövetkezik a fejlődés. Mindez azt is jelenti : döntő mértékben az ipartól függ a magyar gazdaság. Ez az Ipari Minisztérium és az ipari vállalatok felelőssége. A feladatmeghatározások egyetértésével vállaljuk is ezt a felelősséget. Azt viszont kérjük, hogy a felelősségünk olyan mértékben növekedjen, amilyen mértékben növekedni fognak a gazdasági folyamatok befolyásolására irányuló tényleges lehetőségeink. Ma még felmerülhet, hogy a feladatok teljesítéséhez vajon adnak-e lehetőséget a jelenlegi szabályozók? Úgy vélem, pillanatnyilag még nem, de megindult az a változás, amelynek véghezvitele adhatja ezt a garanciát. Ehhez az is kell, hogy a ma több közében levő szabályozók között jobb összhang legyen, az egységesebb, kiszámíthatóbb szabályozók már csak azért is kellenek, hogy a jelenlegi vállalati óvatoskodást minél hamarabb fel lehessen számolni. Még az általánosság terén maradva, a szerkezetváltozással kapcsolatos ideológiánkat is meg kell reformálni. El kell hinnünk, el kell hitetnünk, hogy a szerkezetváltás egy része nemcsak nagy invesztíciókkal, hanem más módon is elérhető. A kitűzött célok megvalósításához elengedhetetlennek tartom a teljesítmények minden eddiginél nagyobb ösztönzését. Ez eddig inkább a retorika, sem mint a cselekvés szintjén történt meg. A megvalósításban a kormánynak, de főleg a vállalatoknak, a társadalmi szerveknek vannak nem kis feladataik. Amikor egy több évtizede élő szemléletet kell megváltoztatni, amikor a folyamatos megújulás igényét nemcsak hangoztatni, hanem a mindennapok munkájává kell tenni. Ehhez el kell fogadtatni azt az elvet és a gyakorlatban meg kell valósítani, hogy mindenki a saját bőrén érezze a népgazdaság és a társadalom mai nehéz helyzetét. Ne csak a kormány, ne csak bizonyos szintek, hanem az irányításban, a végrehajtásban részt vevők valamennyien érezzük ezt. A kormányzattól viszont tisztelettel azt kérjük, jobban értse meg a vállalati gondokat, gondosabban mérlegelje a vállalatok részéről elhangzó javaslatokat, és az esetleges bírálatokat is. Tisztelt Ház! Harminchárom éve dolgozom egy nehéz, de szép szakmában, a szénbányászatban, Borsodban. Ez idő alatt a szén népgazdasági szerepe és a szénbányászat megítélése, többször és jelentősen változott. A szénbányászat jelenlegi helyzete, amely a kedvezőtlen megítéléshez, a társadalmi leértékelődéshez, és esetenként a válságágazat-minősítéshez vezetett, hosszabb folyamat következménye. A szénbányászatban, mintegy húsz éve elindult egy szerkezetátalakítás, amelyet az élet kényszerített ki. Utólagosan megállapítható, hogy ennek konkrét programjai nem mindig sikerültek. Az invesztíciók esetenként nem a legoptimálisabbak voltak. A szénbányászat, gazdaságon belüli helyét, szerepét keresve, több esetben intenziókat kért a makrogazdaságtól termelésének alakítására. A rendező elvek változóak voltak, esetenként évszakok szerint is változtak. Leginkább az ellátási kötelezettséget előtérbe helyező mennyiségi szemlélet dominált. Időnként a gazdálkodás is elsődlegességet kapott, de ennek a követelménynek az energiahordozók világpiaci árváltozásai nem adtak jó alapot, mint hogy ott bekövetkező nagyságrendi változásokat összehasonlítás alapjául a magyar gazdaság, a szén esetében nem vette figyelembe. Nem is követte a szén ára a világpiaci változásokat, a hazai termelői ár alakulása érzéketlen volt két olajárrobbanás és az ezzel kapcsolatos energiahordozó árváltozásokra. A szénbányászat ettől kezdve jelentős árbevételi veszteségeket szenvedett, amely a hazai szükségletet közel ellátó mennyisége révén jelentős megtakarítást hozott a népgazdaságnak. Ez nagyságrendileg jóval fölötte van a szénbányászati támogatásoknak. Ilyen körülmények között az érdekeltségi követelményeknek a szénbányászat nem tudott megfelelni. S mint hogy hiteleket kellett a folyamatos termelési folyamatok biztosítására igénybe venni, bekövetkezett az eladósodás. Az elmondottakkal összefüggésben alakultak ki a jelenlegi gazdasági gondok, a köz-