Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-24
1925 Az Országgyűlés 24. ülése, 1988. március 17-én, csütörtökön 1926 őrizzen, és milyen területen. Ebbe maradéktalanul belefér az az igény, hogy a kereskedelmi szférában a kereskedelmi miniszter a maga ellenőrző hálózatát fogja működtetni. KOVÁCS LÁSZLÓNÉ: Akkor kérem törvénybe! VÁNCSA JENŐ: Jó, köszönöm szépen, akkor világos. ELNÖK: Elvtársak! Fölteszem a kérdést: ki fogadja el a miniszteri választ? Kézfelemeléssel szavazzunk. (Megtörténik.) Ki van ellene? Hárman vannak ellene. Ki tartózkodott? Kettő tartózkodás van. A versenyképes termékek köre alig bővült, gazdaságunk szerkezetének korszerűsítése továbbra is lassú. 1988 első két hónapjának adatai azt jelzik, hogy ha nem is az év végi lendülettel, de rendben folyik a termelés, nagyobb fennakadás nincs. Az ipar termelése a tavalyi első két havinál l,3^kal több. A kivitelező építőiparé kiugróan nőtt. Ennek nagy szerepe van a tavalyi kemény és az idei enyhe télnek. Az idei évkezdéskor a gazdasági folyamatokra természetesen hatott a múlt évi felvásárlási láz. A termelési és forgalmazási folyamatok azonban fokozatosan visszaállnak normális medrükbe. Az első két hónapban - összehasonlító áron számítva — a tavalyihoz képest 9—10 százalékkal kisebb a kiskereskedelmi forgalom. Megállt a lakossági betétállomány csökkenése, sőt ha a szokásosnál jóval kisebb összeggel is, de nőttek a betétek. Az állami költségvetés első két havi hiánya jóval kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Kedvezően alakult eddig a konvertibilis külkereskedelem. Az év első két hónapjában az előző évek elejéhez képest az export jelentősen nőtt, az import csak kis mértékben, a külkereskedelmi passzívum a múlt évinek egyharmada. Megkötöttük a szocialista országokkal az árucsere forgalmi megállapodásokat, végrehajtásuk megkezdődött. Fokozni kell a piacképes rubelviszonylatú behozatal növelését, nehogy ennek elmaradása a kivitel növekedésének gátjává váljék. Mind a múlt évi vállalati mérlegek, mind az idei pénzfolyamatok igazolják, hogy a gazdaságban a belföldön felhasználható áruk értékénél nagyobb pénzmennyiség van. Az idei terv előkészítésekor olyan döntés született, hogy további, az érdekeltséget már sértő vállalati adóemelések, vagy a lakossági jövedelmeket terhelő intézkedések helyett a hitelezésben célszerű szigorúbb gyakorlatot érvényesíteni, tudatosan számolva azzal, hogy ez magasa 1 "^ követelményeket támaszt, feszültségeket teremt a nem jól gazdálkodóknál, ha tevékenységüket nem racionalizálják. E döntés indokai ma is érvényesek. Az áremelkedések tervezett mértéke és alapvető gazdaságpolitikai törekvésünk, a külső eladósodás meghatározott keretek között tartása, egyaránt szükségessé teszi a pénzmennyiség folyamatos szabályozását. A helyes cél megvalósítása nem jó módszerekkel történt. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben a hitelállomány gyakorlatilag nem csökkent, az idén eltelt két és fél hónapban pedig növekedett, az év végén is már jelentkeztek, az év elején pedig felerősödtek a finanszírozási gondok a vállalatok működésében, nem egyszer olyan vállalatoknál, szövetkezeteknél is, ahol ez nem állt szándékunkban. Ennek többrendbeli oka volt. Egyrészt a létrehozott kétszintű bankrendszer még nem rendelkezett megfelelő tapasztalatokkal egy vállalatonként mérlegelt pénzszűkítő feladat végrehajtásában. Másrészt a jegybanki eszköztár nem volt elég gazdag a cél eléréséhez. Harmadrészt indokolatlanul hosszú várakozás után a bankszektor a pénzkivonást a gazdaság által elviselhetőnél gyorsabb ütemben kívánta megvalósítani. Hozzájárult a vállalati pénzügyi feszültségekhez az adóbefizetések egy időpontra való koncentrálódása. Kimondom a határozatot, hogy ilyen értelemben az Országgyűlés elfogadta a miniszter válaszát. És most kérdem az Országgyűlést, hogy az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben elfogadja-e? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Ki nem fogadja el? Egy ellenszavazat. Ki tartózkodott? Senki? Egy tartózkodás. Akkor kimondom a határozatot: az Országgyűlés az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben is elfogadta. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Következik dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter tájékoztatója az új adórendszer bevezetésének első tapasztalatairól, az ezzel összefüggő árproblémákról, a termelés év elejei megindulásával kapcsolatos kérdésekről. Dr. VILLÁNYI MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! A Parlament tavaly Őszi ülésszakán elfogadta a kormány stabilizációs munkaprogramját, annak végrehajtása során létrejövő idei várható gazdasági folyamatok még kevésbé ítélhetők meg, részletes beszámoló tehát csak a parlament nyári ülésszakán lehetséges. Ennek ellenére a rendelkezésre álló információk alapján a kormány megbízásából rövid tájékoztatást adok az évindulás, az ár- és adóreform bevezetésének kezdeti tapasztalatairól. Felhasználom az alkalmat és válaszolok egy hozzám intézett képviselői kérdésre és hat képviselő javaslatára, amelyeket az országgyűlés elnökéhez juttattak el. Az elmúlt év legfontosabb gazdasági mutatóit a Központi Statisztikai Hivatal már közzétette. E szerint javulás mutatkozott a gazdaság több lényeges területén. Érezhetően gyorsult a termelés üteme, csökkent a költségvetés hiánya, az előző évinél jobb a kereskedelmi és a fizetési mérleg. A szocialista országokkal folytatott kereskedelmünkben számunkra érezhetően kedvezőbbé váltak a cserearányok, konvertibilis viszonylatokban pedig megállt az évek óta romló folyamat. A javulás mértéke, üteme azonban nem kielégítő. A gyorsuló növekedést elsősorban a belső fogyasztás közismert élénkülése alapozta meg.
