Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-23

lempolitika érvényesítése. Ez az egyensúlyteremtés nem könnyű dolog. A termelőszövetkezeti érdekeltségi rendszer jórészt a közös gazdaságok leleményességétől függően változatos. Színes javadalmazási formák élnek egymás mellett: a teljesítménydíjazás, végtermékérdekeltség, részesművelés, átalányelszámolási rendszer, szerződéses üzemeltetés és még sorolhatnám. Mindezek és a munkaképes tagság többletmunkával szerzett háztáji jövedelme is csak együttesen képesek a termelőszövetkezeti tagság jövedelmét, a népgazdasági átlag közelében tartani. Bebizonyosodott, hogy az a munkadíjazási, azaz érdekeltségi rendszer hasznos és elfogadható, amelyben a tagsági vállalkozói magatartás, szövetkezeti tulajdonosi pozíció erősítése kiteljesedhet. örvendetes, hogy a tervezett módosítások mindezt erősítik, bővítik. Új megoldást is kínál a tervezet. Nevezetesen azt, hogy a termelőszövetkezeti tagok olyan munkaszervezeti formát is választhatnak, amelyben a jövedelemszerzés teljes egészében a vállalkozói jellegre, a munkavégzés eredményéből való részesedésre épülhet. , Tisztelt Országgyűlés! A tervezettel azért is egyetértek, mert tovább erősíti az érdekképviseleti szervek működésének feltételeit, jogosítványait. A területi szövetségek és a TOT változatlanul jogosultak és kötelesek a termelőszövetkezetek gazdálkodását, a tagok élet- és munkakörülményeit érintő országos, vagy helyi döntések meghozatalában a mozgalom érdekeit feltárni, képviselni és érvényesíteni. A tervezet vitája azt is bizonyítja, hogy ennek a jogosítványnak a gyakorlatát kormányzatunk komolyan veszi. Az érdekképviselet részéről egyetértünk ezzel a részleges módosítással, mert levegős és jó kereteket ad a termelőszövetkezeti gazdálkodáshoz, a belső önkormányzathoz, a tagsági jogok és kötelezettségek kölcsönösen előnyös teljesítéséhez. Még akkor is így van ez, ha tudjuk, hogy a szabályozó rendszer ár- és adószabályai, a jövedelem-szabályozás részletei, a különféle — sajnos — néha terhes hatósági előírások, az értékesítés feltételei töltik ki jó, vagy kevésbé jó tartalommal ezeket a kereteket. A gazdálkodás és a működés számos részletkérdését kormány-, vagy miniszteri szintű rendelkezések szabályozzák. Nem mondtunk, és nem mondhatunk le arról, hogy a törvény korszerűsítése után ezeket a mögöttes szabáyokat is a megújított alaptörvényhez igazítsuk. A keretek, a törvény módosítása a mai körülmények ismeretében halaszthatatlan. Gazdaságunk, irányítási rendszerünk egészséges mozgásban van. Termelőszövetkezeteink teljesíteni kívánják a kormány stabilizációs munkaprogramjából számukra irányadó feladatokat, a gazdasági szervezeti fejlesztés áramköréből így a termelőszövetkezetek sem kapcsolhatók ki. A termelőszövetkezeti jogszabályok mostani részleges korszerűsítésével ezt a folyamatot kell segíteni. A tervezet vitái során különösen az országgyűlési bizottságok ülésein — mint ahogy az előbb elhangzott — számos olyan új kezdeményezés hangzott el, amelynek törvénybe foglalása mélyreható előkészítést és egyeztetést igényel. Sokan sürgetik például a termelőszövetkezeti tagság vagyonérdekeltségének új alapokra helyezését, a munkamegállapodások elveinek felülvizsgálatát, a tulajdonosi pozíció terjes körű kibontakoztatását, az állam és a szövetkezetek kapcsolatrendszerének fejlesztését. Ezek olyan súlyú kérdések, amelyek szövetkezetpolitikai és gazdaságpolitikai elemzéseket igényelnek a mostani módosítás keretében, amelyekre még nem vállalkozhattunk. A szövetkezetpolitikai elhatározásokat és a jogalkotási programot ismerve tudom, hogy már elkezdődött az új szövetkezeti törvény megalkotása, az alapelvek kidolgozása, amelyben már minden előbb említett lényeges felvetésre választ akarunk keresni. Erre a módosításra vár majd a szövetkezeti törvény átfogó, társadalmunk és gazdaságunk minden lényeges változásához igazodó új tartalmának kialakítása. ígérhetem a tisztelt parlamentnek, hogy ebben a jövőt formáló jogalkotási munkában is részt kívánnak venni a termelőszövetkezeti érdekképviseleti szervek. A mozgalom legfőbb érdekképviseleti fóruma, a termelőszövetkezetek kongresszusa is meg fogja majd tárgyalni annak idején ezt az új törvénytervezetet. Tisztelt Országgyűlés! A mostani napirenden lévő törvénytervezet elfogadásában a termelőszövetkezeti mozgalom alapvetően érdekelt, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa részéről, a magam részéről ezért az előterjesztéssel egyetértek, elfogadásra javasolom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Németh István, Hajdú-Bihar megye képviselője kíván szólni. NÉMETH ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Egyegy törvény előkészítésénél nagyon sok mindent figyelembe kell venni. Én most a legfontosabbat emelném ki az összes közül. Ez pedig az ember, és a termelőszövetkezetek dolgozói döntő többségükben becsületes, szorgalmas szövetkezeti tagok. Nemcsak a munkájuk, hanem a mindennapi érzésviláguk is kell hogy tükröződjék a megalkotott, illetve módosításra kerülő törvényben. Az a jó törvény — akár új, akár módosításról legyen szó —, amely a becsületes embereket nem kényszeríti képmutatásra, csalásra, esetleg tiltakozásra. .Az a jó törvény, amely mellé odaáll az állampolgárok döntő többsége, és a mindennapi életben teszik becsült törvénnyé az állami törvényeket. Az előttünk lévő 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, merem remélni, hogy találkozik a tsz-tagok nagy többségének véleményével, különösen akkor, ha a tsz-tagság megismeri azokat a véleményeket, javaslatokat, kritikai észrevételeket, megjegyzéseket, amelyek az állandó bizottsági üléseken, a képviselői csoportüléseken, és itt most a parlamentben is elhangzanak. Ugyanis a tsz-tagság az 1967. évi III. törvény reformját várta volna. Nem csak bizonyos módosításokat, amelyek kétségtelenül nem lebecsülendőek. Különösen várta volna a tsz-tagság; azt, hogy az önkormányzat területén kapjon még nagyobb szabadságot, azt várta volna, hogy a törvénynek a szelleme Az Országgyűlés 23. ülése, 1988. március 16-án, szerdán 1849