Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-23

1988. március 16-án, szerdán 1838 1837 Az Országgyűlés 23. ülése, natkozó elgondolások, szabályok, széles körű társadalmi vitát fogunk szervezni és e vita tapasztalatait figyelembe véve fogjuk a Parlament elé terjeszteni az új szövetkezeti törvényt. Még egyszer köszönöm a felszólalásokat, és mindenkinek á segítségét. (Taps.) ELNÖK: Határozathozatal következik. 62-es sorszámmal mindenki megkapta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését, amellyel a kormány nevében Markója Imre igazságügyminiszter egyetértett. Ehhez hét módosító javaslat van. Kérdem, hogy az első számú javaslattal egyetért-e az Országgyűlés? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. {Megtörténik.) Ellene van-e valaki? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Egy. A 2. módosító javaslatról kérdezem, hogy elfogadja-e az Országgyűlés? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. {Megtörténik.) Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. A 3. pontra térünk át. Aki egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. {Megtörténik.) Köszönöm. Ellene volt-e valaki? Nem. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. A 4. pontra következik a szavazás. Aki elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. {Megtörténik.) Köszönöm. Ellene ki van? Senki. Tartózkodott-e a szavazástól valaki? Nem. Az 5. pontra következik a szavazás. Aki elfogadja? {Megtörténik.) Köszönöm. Ellene volt-e valaki? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. A 6..pontra térünk rá. Aki elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. {Megtörténik.) Aki ellene van? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. Köszönöm. A 7. pontra térünk rá. Aki elfogadja? {Megtörténik.) Köszönöm. Ki van ellene? öt. Ki tartózkodott a szavazástól? Egy. Megállapítom, hogy az első módosító pontot egy tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. A 7.-et öt ellenszavazattal és egy tartózkodással, a többit pedig egyhangúlag elfogadtuk. Rátérünk a szavazás befejező részére. Kérdem az Országgyűlést, hogy az előbb vitatott törvényjavaslatot egészében és az előbb elfogadott részletekkel elfogadja-e? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. {Megtörténik.) Köszönöm. Ki van ellene? Senki. Köszönöm. Ki tartózkodott a szavazástól? Egy. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az előterjesztett törvényjavaslatot egy tartózkodás ellenében elfogadta. Köszönöm a figyelmüket. Nem egészen 20 perces szünet következik. 16 órakor folytatjuk a tanácskozást. {Szünet: 15.43-16.05 - Elnök: Cservenka Ferencné) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. A napirend szerint következik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elvtársat illeti a szó. VÁNCSA JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! Két évtizede alkotta ez a testület a termelőszövetkezetekről szóló törvényt, amelynek módosítását a kormány nevében most beterjesztem. Húsz év során nagyot változott a magyar termelőszövetkezeti mozgalom, nagyot az ország társadalma, gazdasága. Termelőszövetkezeti törvényünk az időközben történt kiegészítések ellenére is változtatásra, módosításra szorul. Változtatást igényelnek a ma tennivalói, feladatai. Népgazdaságunkban minden eddiginél jobban központi kérdés lett a teljesítmény olyan növelése, amit elfogad és megfelelően értékel mind a hazai, mind a nemzetközi piac. A kormány ehhez az igényhez szabta a programját, ennek szellemében dolgozik a gazdaság működési rendjének alakításáért. Az előző ülésszakon ennek jegyében hozott egész sor fontos, a gazdaságot érdemben formáló döntést az Országgyűlés. A termelőszövetkezetekről szóló törvény módosítása ebbe a folyamatba illeszkedik be. A jog eszközeivel törekszik arra, hogy népgazdaságunk e sikeres vállalkozási formája, a szövetkezés jobban alkalmazkodjék a megváltozott körülményekhez, a jövő feladataihoz. Tisztelt Országgyűlés! A magyar mezőgazdaság alapjában véve szövetkezeti mezőgazdaság, olyan, amelyben igen fontos szerepet játszanak az állami gazdaságok is. E két szocialista nagyüzemi formához ezer szállal kapcsolódik a háztáji kistermelés. A termelőszövetkezeti nagyüzemek adják a mezőgazdasági termékek bruttó termelési értékének megközelítően a felét, a gabonaféléknek, az ipari növényeknek viszont a háromnegyedét. A termelőszövetkezetek a háztájival együtt a hazai mezőgazdasági termények, termékek kétharmadát állítják elő. Ugyanilyen nagy a súlyuk a mezőgazdasági, a falusi népesség foglalkoztatásában is. Az 1260 mezőgazdasági termelőszövetkezethez, a 60 szakszövetkezethez, a 14 halászati termelőszövetkezethez, vagyis ahhoz a körhöz, amelyre a termelőszövetkezeti törvény hatálya kiterjed, kereken 800 ezer ember tartozik. A háztáji kistermelői kapcsolatok révén pedig csaknem egymillió család élet- és munkakörülményei befolyásolják a termelőszövetkezetet. A magyar falu társadalmi, politikai, gazdasági viszonyait nemcsak akkor formálta meghatározó módon a termelőszövetkezet, amikor az egyéni, a kisparaszti gazdaságokat átszerveztük nagyüzemivé, hanem azóta is. A paraszti társadalom átalakítása, a földhözragadt elmaradottság országában milliók számára dinamikus gazdasági fejlődést, társadalmi felemelkedést hozott, amely a parasztságnak a szövetkezetekhez való erős kötődését is eredményezte. Termelőszövetkezeteink olyan közösségek, amelyek mezőgazdaságunk történelmének legeredményesebb időszakát hozták. Ugyanakkor nemcsak gazdasági, hanem társadalmi közösségek is, felelősséget érez-