Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-23
1833 Az Országgyűlés 23. ülése, 1988. március 16-án, szerdán 1834 A képviselők a vita során javasolták a törvényjavaslat kiegészítését azzal is, hogy további belső szabályzatok létrehozását, különösen az ellenőrzésben érdekelt szervek megkövetelhessék. A bizottság az ilyen igényekkel egyetértett. Ajaváslat módosítását azonban nem tartotta indokoltnak, mert erre kellő biztosítékot nyújt a szövetkezeti törvény 108. § (1) bekezdése, valamint az előttünk lévő módosító javaslat 25. §-a. Az itt hivatkozott rendelkezések megállapítják, hogy a szövetkezetek szervezetére, szerveinek működésére csak törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet és határozat állapíthat meg kötelezettségeket, tehát ez a kérdés rendezhető. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A törvényjavaslat miniszteri indokolása bevezetőjében megállapítja, hogy a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok átfogó felülvizsgálata — különösen az önállóságot és érdekeltséget biztosító közgazdasági feltételek változása miatt — ma még nem végezhető el. Az átfogó reformra a 90-es évek elején kell számítanunk. Miniszter elvtárs expozéjában erről hasonló értelemben nyilatkozott. A jogi bizottság ezzel az indokolással egyetértett. A szövetkezeti törvény tudományos alapossággal végzendő átfogó felülvizsgálatát azonban a bizottság nélkülözhetetlennek tartja. Már ma is vannak, de még inkább a közeljövőben várhatók olyan kérdések, amelyek helytelen megoldása a szövetkezeti mozgalom egészét nehéz választás elé állíthatják. A teljesség igénye nélkül szólunk néhány ilyen kérdésről: — A szövetkezetek és más társulások egymáshoz való viszonyának rendezése, különös tekintettel a kidolgozás alatt lévő új társasági törvényre is; — a szövetkezeti vagyon oszthatatlansága elvének ismételt és alapos elemzése; — az önkormányzati rendszer további egyszerűsítési lehetősége, a belső szervezet kialakításában nagyobb szabadság biztosítása; — tevékenységtől függetlenül, valamennyi szövetkezeti formációra érvényes rendelkezések egy jogszabályban való kodifikálása stb. Tisztelt Képviselőtársak! Nem nélkülözhető azonban néhány közgazdasági feltétel változtatása sem. Ugyancsak a teljesség igénye nélkül néhány ilyen kérdés. — A szövetkezeti tagságot érdekeltté kell tenni a közös vagyon növelésében; — a kisszövetkezetek és hagyományos szövetkezetek eltérő jövedelemelvonási rendszerét megszüntetve valódi versenyfeltételeket kell biztosítani; — a szövetkezeti alkalmazottak túlsúlyának kizárása végett megfelelő elvonási rendszert kell kidolgozni; — több évre érvényes pénzügyi szabályozó rendszert kell bevezetni, s ezzel a gazdaság stabilizálását megteremteni. Tisztelt Képviselőtársak! A bizottság megítélése szerint az Igazságügyi Minisztérium által előterjesztett módosítás a szövetkezetek további fejlődését addig is jól szolgálja. Ezért a módosítást — az Írásban előterjesztett szövegmódosítással együtt — a jogi bizottság a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz egy képviselőtársunk kíván hozzászólni, ezért Kovács Sándor Tolna megyei képviselőt illeti a szó. KOVÁCS SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény, valamint a kapcsolódó törvényerejű rendeletek és a magas szintű jogszabályok az eltelt 16 év alatt a gyakorlatban lehetővé tették, a különböző szövetkezeti ágazatok működését és fejlődését. Egyetértek a szövetkezeti törvény módosítására készített előterjesztésnek azzal a megállapításával, hogy a szövetkezeti jogszabályok jól szolgálták a kitűzött gazdasági és társadalmi feladatok megvalósítását. Nem gyengíti ezt a tényt az sem, ha mindjárt hozzáteszem, hogy mind az egységes szövetkezeti törvény, mind az ágazati szabályok és a végrehajtási szabályaik korszerűsítésre szorulnak. A korszerűsítésnek véleményem szerint a fogyasztási szövetkezetek vonatkozásában mindenféleképpen kétirányúnak kell lenni. Egyrészt oldani szükséges azokat a kötöttségeket, amelyeket a központi rendelkezések a szövetkezetek működésével és gazdálkodásával összefüggésben előírtak, szélesíteni a belső szabályozás lehetőségét. Másrészről el kell ismerni és a szabályozásban az eddigieknél nagyobb lehetőséget kell engedni annak, hogy a szövetkezeti sajátosságok érvényesülhessenek. Ezeknek a törekvéseknek úgy kell megvalósulniok, hogy közben egyszerűsödjön a szövetkezeti önkormányzat - sajnos most ez eléggé nehézkes -, erősödjön a szövetkezetek és tagjaik közötti kapcsolat; növekedjék a tagok és a vezetők érdekeltsége. A tárgyilagosság kedvéért azt illik előre bocsátani, hogy a szövetkezeti vezetők szerint — amivel én magam is egyetértek — a legnagyobb gondot nem a törvény szabályainak a megtartása, hanem a törvényhez kapcsolódó, vagy ennek a felhatalmazása alapján kiadott más, elsősorban a közgazdasági szabályzók előírásai okozták. A másik gondot abban látom, hogy a szövetkezetek működését ellenőrző, felügyelő vagy abban érdekelt szervek esetenként helytelenül értelmezik a jogszabályokat, nem értik a szövetkezeti önkormányzatot, a magasszintű jogszabályokban biztosított önállóságot. Első gondomat illetően úgy látom, hogy a jövőben szabályozásban érdekelt egyetlen országos és helyi szervnek sem szabad figyelmen kívül hagynia a szövetkezeti sajátosságokat. Tudomásul kell venni azt, hogy a szövetkezetek tagsági érdeket szolgálnak önállóan szervezik gazdasági munkájukat, vállalják és viselik tevékenységük gazdasági kockázatát, ennek fejében viszont rendelkezhessenek annak eredményeivel is. A szövetkezeti önállóság s sajátosság tiszteletbentartása egyformán vonatkozik a jogszabályok megalkotására, értelmezésére és alkalmazására is. Jó lenne,
