Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-23

1829 Az Országgyűlés 23. ülése, alakulásáról. Természetesen fenntartjuk a lehetőségét annak is, hogy az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok az átalakulást feltételhez kössék. Ilyen feltételt a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok állapítanak meg. Végül a szövetkezeti demokrácia elvének megfelelően a törvény eddig is lehetővé tette a szövetkezet két vagy több szövetkezetté való szétválását, valamint azt, hogy a tagok egy része — a szövetkezetből kiválva — új szövetkezetet alakíthasson. Ennek a jognak a gyakorlati érvényesülését, s egyszersmind a kisebbség jogainak a védelmét segíti elő a törvényjavaslat azzal, hogy az említett esetekben a vagyonmegosztás kérdésében megfelelő jogorvoslatot biztosít azok számára, akiknek jogos érdeke sérelmet szenvedett, lehetőséget ad a bírósági út igénybevételére. Másodszor: szövetkezeti törvényünk alapvető elvként fogalmazza meg a szövetkezetek gazdasági önállóságát. Ez nélkülözhetetlen feltétele az eredményes gazdálkodásnak, s ezen belül a gyorsan változó gazdasági, piaci követelményekhez való alkalmazkodásnak, aminek jelentősége napjainkban mindinkább fokozódik. A gazdasági önállóság érvényesülése nagymértékben függ a mindenkori gazdaságpolitikától, s az ennek megvalósítását szolgáló szabályozó rendszertől. Ezekre pedig döntő befolyást gyakorol hazánk gazdasági helyzete. Nem kis szerepe van azonban az önállóság megvalósulásában a szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozásnak is. A törvényjavaslat előkészítése során ezért törekedtünk a szövetkezetek gazdasági tevékenységével kapcsolatos indokolatlan korlátok lebontására. Az erre irányuló rendelkezések közül kettőt emelnék ki. Jelenleg a szövetkezet tevékenységi körét csak alapszabályának módosításával egészítheti ki; ehhez pedig szükséges, hogy a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés által elfogadott módosítást az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jóváhagyja. A tevékenységi kör kiegészítésének ilyen jóváhagyása felesleges, bürokratikus megkötöttségeket jelent, és gátolja a szövetkezeteket a gazdasági feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásban. A törvényjavaslat ezért kimondja, hogy a szövetkezet tevékenységi körét alapszabályának módosítása nélkül kiegészítheti, s ehhez nincs szükség az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jóváhagyó határozatára sem. A tevékenységi kör kiegészítését ezentúl elegendő a szövetkezet szervezeti és működési szabályzatában rögzíteni. A másik rendelkezés: több mint hat éve a szövetkezeti törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott minisztertanácsi rendelet intézményesítette a kisszövetkezeteket, amelyek egyszerűsített önkormányzattal és munkaszervezettel működnek. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a szervezeti forma jól bevált, számos területen elősegíti az eredményes gazdálkodást. Indokolatlan korlátozást jelent ugyanakkor, hogy a kisszövetkezetek mezőgazdasági tevékenységet nem folytathatnak. A törvényjavaslat lebontja ezt a korlátot is, és 1988. március 16-án, szerdán 1830 ugyanakkor a kisszövetkezeteknél is érvényesíti azt az általános szabályt, hogy a szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény, törvényerejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet nem utal állami gazdálkodó szerv, vagy más állami szerv kizárólagos tevékenységi körébe. Ezek a körülmények lehetővé teszik, hogy a kisszövetkezetek különálló szabályozását megszüntessük, és a reájuk vonatkozó sajátos rendelkezéseket beépítsük a szövetkezeti törvénybe és végrehajtási rendeletébe. A javaslat ezzel egyszersmind lehetőséget ad arra, hogy a kisszövetkezeteknél bevált egyes szabályokat más szövetkezetek is alkalmazhassák, továbbá egyszerűsíti a szövetkezeti szabályozás rendszerét is. Végül harmadszor: a szövetkezetek gazdálkodásának eredményessége nem kis részben a belső érdekeltségi viszonyoktólfügg. Ezek sokrétűek és differenciáltak is. Mindenekelőtt attól függően, hogy termelő jellegű - így tagjainak munkát, megélhetést biztosító -, vagy fogyasztási jellegű szövetkezetekről van szó. Az érdekeltségi viszonyokat azonban valamennyi szövetkezetnél az határozza meg, hogy a tagok személyes közreműködésük, illetőleg vagyoni hozzájárulásuk alapján milyen feltételekkel részesedhetnek a gazdálkodás eredményéből. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezeket a feltételeket is nagymértékben befolyásolja gazdaságpolitikánk alakulása, és az ennek érvényesülését elősegítő szabályozó rendszer. Az érdekeltség erősítését azonban, különösen a vagyoni kapcsolatok területén a szövetkezetekre vonatkozó szabályozásnak is elő kell segítenie. A vagyoni kapcsolatok jelenlegi bevált formáival kapcsolatban, mint amilyen a részjegy, a célrészjegy, problémát okoz az, hogy ezek a formák a pénzügyi jellegű korlátozások miatt rendeltetésüket nem tudják megfelelően betölteni. A törvényjavaslat, számolva a gazdasági realitásokkal, nem szünteti meg, de enyhíti az említett korlátozásokat. így kizárja, hogy a jövőben korlátozó rendelkezést miniszteri rendelet állapíthasson meg, és a Minisztertanács részére is csak a részjegy, célrészjegy után fizethető osztalék (részesedés) felső határának szabályozására ad felhatalmazást. Az országgyűlés bizottságaiban lefolyt vita során olyan javaslatok hangzottak el, hogy bővítsük a szövetkezet és tagjai közötti vagyoni kapcsolatok formáit, és tegyük lehetővé a szövetkezet számára ingyenes vagyonjegy kibocsátását. Ilyen vagyonjegyet a szövetkezet tagjainak juttathatna. A törvényjavaslat ennek megfelelő kiegészítését — egyetértve az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának állásfoglalásával — a magam részéről is indokoltnak tartom, támogatom. Az érdekeltségi viszonyok körében kívánok szólni egy új szövetkezeti formának, a kistermelők szövetkezetének intézményesítéséről. A jelenlegi szövetkezeti formákban — és ez vonatkozik a kisszövetkezetekre is — a közös gazdasági tevékenységnek, s az ebből való részesedésnek van meghatározó szerepe. A tagok saját gazdasági tevékenysége - így a háztáji gazdálkodás is - jelentés, de mégiscsak „kiegészítő" jellegű.