Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-22
1763 Az Országgyűlés 22. ülése, 198 sere kedvező döntést hoz, beleértve az építési tilalmak ésszerű mértékének feloldását is. A Tisztelt Képviselőnő által felvetett konkrét vecsési gondok a mai naptól tovább mérséklődnek, az igényelt cseretelkek anyagi fedezetének biztosítására még ebben az évben 7 millió forintot, 1988-ban várhatóan további 14 millió forintot biztosítunk, és az erdősávok telepítése is kellően előkészített. Az interpellációra adott válaszom során azonban nem hallgathatom el, hogy a repülőtér által okozott zajártalmak az intézkedések bármilyen széles körével sem szüntethetők meg, csak mérsékelhetők. A most tervezett intézkedések elsősorban az úgynevezett földi zajok csökkentését célozzák és teszik lehetővé. A repülés közbeni zajok csökkenése azonban csak igen lassan, és főként a csendesebb repülőgépek üzembe helyezésével remélhető. Amíg erre sor kerül, addig nem tehetek mást, mint a repülőtér körzetében élők megértését kérem, és egyúttal megerősítem, hogy a kormány nem zárkózik el az indokolt mértékű anyagi kompenzációtól. Kérem a Tisztelt Interpellálót, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni. Köszönöm. ELNÖK: Megkérdem Dobos képviselő társunkat, hogy elfogadja-e a választ? DOBOS FERENCNÉ: Nem tudom elfogadni a választ. Tíz éve húzódik a reptérrel kapcsolatos minden probléma. Az embereket ma már nem tudom megnyugtatni ígéretekkel. Az elmúlt hetekben voltak tanácstagi beszámolók, ahol igen erélyesen és igen határozottan kérdezték a pártvezetést, a tanácsi vezetést, az országgyűlési képviselőt, hogy az eltelt tíz évben ebben a témában ugyan mit tett? Én hiszek abban, hogy jó szándék vezérli Urban elvtársat a megoldásban, de 86-ban az Állami Tervbizottság nem hozott döntést a kérdésben, 87 júniusában nem hozott döntést, és novemberében úgyszintén nem hozott döntést. Engedjék meg, hogy ezek után megkérdezzem: a 88. évi döntésre alapozhatok-e? Nagyon nehéz az emberek szemébe naponta úgy nézni, hogy tíz éve csak ígérgetések hangzanak el. Köszönöm. ELNÖK: Megkérdem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e a miniszter válaszát az elhangzott interpellációra? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Aki nem, most az szavazzon kézfelemeléssel. (Megtörtént.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés többsége nem fogadta el az interpellációra adott választ, ezért az ügyet további vizsgálat céljából az építési és közlekedési bizottságnak kiadom. Bejelentem, hogy dr. Sütő Kálmán képviselőtársunk a Rába áradási ügyében kíván kérdést feltenni. DR. SÜTŐ KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! (Közbeszólás a teremből:) STADINGER ISTVÁN: Bocsánat. Az elnök elv'. december 17-én, csütörtökön 1764 társ úgy döntött, hogy az ügyet az építési és közeieke dési bizottság kompetenciájába utalja. Az a kérésem, hogy a környezetvédelmi bizottság kompetenciájába utalja. A munkában természetesen szívesen részt veszünk. ELNÖK: A környezetvédelmi bizottság egyetért vele? Nincs itt. Én elfogadom. Az Országgyűlés értsen vele egyet, hogy a környezetvédelem nélkületek nem fogja tovább vizsgálni a dolgot. Veletek együtt! Sütő Kálmán kérdése következik. DR. SÜTŐ KÁLMÁN: Kedves Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy szűkebb hazám, Vas megye 15 termelőszövetkezetének egyik súlyos problémáját — az egyre gyakoribb rábai árvizek gondjait — a tisztelt Házzal és itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt kérjek választ arra a kérdésre, amit ezzel kapcsolatosan föltettem. És egyidejűleg választ kérjek arra a beadványra is, amelyet két évvel ezelőtt megfogalmaztak ezek a termelőszövetkezetek. A két évvel ezelőtt megfogalmazott beadványt a megyei tanács elnöke az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez továbbította a megyei pártbizottság támogatásával. Ezt követően több alkalommal a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a termelőszövetkezetek területi szerve kérte, hogy lehetőség szerint mielőbb elintézést, valamilyen megoldást kapjon ez a kérdés. Én magam is többször szorgalmaztam, mindezideig azonban érdemi elintézése ennek a dolognak nem történt meg. Néhány alkalommal ígéretet kaptunk, de változatlanul fennállnak ezek a kérdések. Különösen problémát okoz ez most, amikor ezek a termelőszövetkezetek teherbíró képességüknek a végénél tartanak. S ha ehhez hozzáveszem még a jövő évre várható adó és szabályozási kérdéseket, akkor különösen élesen vetődik fel ez a kérdés, annál is inkább, mert nem a termelőszövetkezetek rossz gazdálkodásából származnak ezek a nagyon súlyos károk, hanem a termelőszövetkezetek megítélése szerint abból, hogy a Rába folyó felső szakaszát szabályozták és ettől a természeti tényezők megváltoztak, amelyek nagyon komoly károkat okoznak. Hadd mondjam meg, hogy ezeket a károkat ma már tízmilliós nagyságrenddel lehet értékeim és ebben az esztendőben is a február 20-tól 28-ig bekövetkezett áradás eredményeként mintegy 13 ezer hektár területet, ezen belül 8500 hektár szántóterületet öntött el a jeges ár. Ez szintén rendkívül nagy károkat okozott. Sürgős intézkedésre van szükség, én nagyon jól tudom természetesen, hogy nem állunk abban a helyzetben, hogy valamifajta komplex folyószabályozást hajtsunk végre, amely milliárdokba kerülne. De meggyőződésem, hogy a kormányzatnak, a vízügyi kormányzatnak tennie kell ebben a kérdésben. Tudom most kérdést kellene feltennem a vízügyi államtitkárnak, aki azonban nincs itt és nyilván az új minisztertől még nem várhatom, hogy válaszoljon a kérdésemre. Ezért engedjék meg, hogy a kérdést most kéréssé változtassam. Azt kérem új miniszterünktől, hogy új