Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-22

1729 Az Országgyűlés 22. ülése, 1987. december 17-én, csütörtökön 1730 Tisztelt Országgyűlés! Az állam és az egyház viszonyát nem lehet egy adott ponton petrifíkálni, hanem — mindkét fél meggyőződése szerint — szükség van annak alkotó továbbfejlesztésére. Az ehhez megkívánt nyitottság mindkét részről adott. A keresztyén—marxista párbeszéd eddigi eredmé­nyeire építve tovább kell munkálni a hívők és marxis­ták gyakorlati együttműködése elméleti alapjainak a tisztázását. Az ideológiai és vallási tekintetben sok­színű világunkban, mind nemzetközi téren, mind egy országon belül szükség van a pluralizmus gondolatá­nak elfogadására és érvényesítésére. Joggal foglalkoz­nak elméleti és politikai folyóiratok napjainkban a toleranciával. A világnézeti türelmesség sem keresz­tyén oldalról, sem marxista részről nem jelenti a saját meggyőződés relativizálását, viszont feltétlenül magában foglalja a partner komolyan vételét, elvi álláspontjának tiszteletben tartását, létjogának elis­merését. A Borsod megyei képviselőcsoport elé terjesztett tájékoztató megállapította, hogy „Kiegyensúlyozott együttműködés, egyenrangú partneri viszony, egymás megértése és segítése jellemzi" az egyházpolitikai helyzetet a megyében. Hiszem, hogy ez szolgálja mind az egyház, mind a társadalom javát. Tisztelt Országgyűlés! Népünk és országunk nehéz feladatok előtt áll. Egyházam nem szemléli szenvtelenül vagy közömbö­sen azt a törekvést, amely a demokrácia kiszélesí­tésére irányul. Az olyan társadalmat tartja életké­pesnek, amely igazságos viszonyokat teremt, és min­denki számára biztosítja a részvételt a döntéshoza­talban. A református egyház erkölcsi kötelességének tekinti a stabilizációért, a gazdasági és társadalmi kibontakozásért folyó erőfeszítések támogatását ab­ban a meggyőződésben, hogy annak sikerétől függ az egész nép jóléte, a hívők és ateisták, a vallásos és nemvallásos emberek boldogulása egyaránt. Köszö­nöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Bak István, Bács-Kiskun megye 7. sz. választókerületének képvi­selője. Dr. BAK ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Népköztársaság alkotmányának 63. §-a biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlását. A Miklós Imre államtitkár által elmondottakból is az tűnik ki, hogy a Magyar Népköztársaság tisz­teletben tartja az Alkotmány fenti paragrafusában megfogalmazott emberi jogot. Az új politikai állás­foglalásban is mutatkozik egy olyan szemlélet, hogy a jószándékú embereket — ideológiai meggyőződé­süktől függetlenül — partnernek kell tekinteni a fel­halmozódott feladatok sikeres megoldásában. Az elmúlt évtizedek gyakorlata is azt bizonyítja, hogy a vallásos érzelmű állampolgárokkal jól tudunk együtt dolgozni a szocialista társadalom építésének folyamatában. A vallások önmagukban is tartalmaz­nak olyan értékes etikai megfogalmazásokat, ame­lyek találkoznak a mi társadalmunk célkitűzéseivel, például a tízparancsolat egyes pontjai, vagy a leg­fontosabb, a békéért való aktív tevékenykedés, amely még nemzetközi vonalon is erősíti a Magyar Népköz­társaság ilyen irányú tevékenységét. Az államnak és az egyházaknak az elmúlt évtize­dekben kialakult kapcsolata is azt bizonyítja, hogy mindinkább azok a vonások érvényesülnek, ame­lyek nem szétválasztanak, hanem összekapcsolnak bennünket az emberi haladás területén folytatott munkában. Ez a tény mindenképpen pozitívnak ér­tékelhető. Megerősítem az államtitkár gondolatait abban is, hogy az állami, társadalmi szervek vezetői és az egyházak között nagyon jó és kiegyensúlyozott kapcsolat alakult ki. így van ez Bács-Kiskun me­gyében is. A vallásos emberek jól érzik magukat a megyében, hitéletük gyakorlásában semmilyen kö­rülmény nem akadályozza őket. A munkában helyt­állnak, aktívan dolgoznak a közösségért. Három vá­rosunk és 18 községünk nemzeti hagyományokat őriz. Délszláv, német, szlovák nyelven szól az ének és még több nyelven, a Dunamenti Folklór Feszti­válon. A nemzetiségiek nemzeti öntudatának ébren tar­tásában fokozott jelentőséget nyer az ősök vallása. A mi megyénk hagyományőrző és hagyománytisz­telő más vonalon is. Őrizzük Petőfi, Katona József, Móra Ferenc, Nagy Lajos irodalmi emlékeit. Kodály Zoltán zenei nevelésünkhöz adott útmutatást. A Ko­dály Intézetben tanulók a világ különböző országaiba viszik el élményeiket, s ami a fő, jó hírünket is. Mindezt azért mondottam el, mert az állam és az egyház kapcsolatának alakulása elválaszthatatlan attól a környezettől, ahol együtt élünk, együtt dol­gozunk, építjük társadalmunkat. A megyében a val­lásos emberek döntő többsége római katolikus. En­nek történelmi gyökere az, hogy. I. István királyunk az államalapítással egyidőben érsekséget alapított Kalocsán. Később a reformátusok és evangélikusok is gyülekezetet hoztak létre, templomokat építettek. Majd létrejöttek az ortodoxok, baptisták, őskeresz­tények, pravoszlávok, pünkösdisták, adventisták és a nazarénusok gyülekezete is, amelyek ma is élnek és működnek. Az izraelitáknak az ismert tragédia által megfo­gyatkozott számuk miatt működő imaházuk csak Kiskunhalason van. A megyében lévő többi templo­maikat felújították, amelyek kultúrtörténeti érté­keket képviselnek. Ilyenek Baján, Kecskeméten, Kalocsán és Kiskőrösön találhatók. A közelmúltban pedig Apostagon került felújításra a volt imaház, amelynek az egész ország tanúja lehetett a televízión keresztül. A közös összefogásnak köszönhető, hogy ezek a nemzeti értékek nem mentek veszendőbe, hanem a közművelődést szolgálják a lakosság megelégedésére. Jelenleg a megyében 186 különböző felekezetű temp-

Next

/
Thumbnails
Contents