Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-22

1713 Az Országgyűlés 22. ülése, 1987. december 17-én, csütörtökön 1714 igazán az olyan jogi szabályozás, amely holnap mást mond, mint tegnap mondott, anélkül, hogy a szabályozott társadalmi viszonyok ténylegesen megváltoztak volna. A társadalmi-gazdasági folyamatokba történő felesleges, vagy korai jogi beavatkozás inkább zavart okozhat, függetlenül a jogalkotói szándéktól. Természetesen jól tudom, hogy legalább Üyen hiba lenne, ha a valóban szükséges jogi szabályozás elmaradna. Ezért helyeslem én is a törvényjavaslat II. fejezetében foglalt azon rendelkezéseket, amelyek a jogszabályok megalkotásának általános elveit, a magasabb szintű jogi rendelkezések programját, az előkészítésért viselt felelősséget, a véleményezési eljárást és a társadalmi viták szervezését tartalmazzák. Ez utóbbinak nagyon is nagy jelentőséget tulajdonítok, mint az állam vezetésének és az állampolgárok dialógusa, párbeszéde egyik fontos, mondhatnám nélkülözhetetlen módjának és formájának. Meggyőződésem, hogy ezek a viták fejlesztik politikai, de jogi gondolkodásunkat, az állampolgári felelősségtudatot is. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat valóban demokratikus módon, a különféle nézetek ütköztetése alapján, több fordulós előkészítő tárgyalások alapján nyerte el mostani formáját és tartalmát. Természetesen mindannyiunk előtt ismert, hogy minden törvény annyit ér, amenynyi a rendelkezéseiből megvalósul. Ez a törvény sem lesz kivétel e fő szabály alól. Tudjuk, hogy a legszebb elvek és a legjobb előírások is eltorzulhatnak a mindennapi gyakorlatban. Ezt ez esetben sem engedhetjük meg. Személyes meggyőződésem, hogy ez a törvény mind szellemével, mind előírásaival jól szolgálja majd céljainkat. Betartása és betartatása jelentős lépés lesz alkotmányos életünk, az államélet és a szocialista demokrácia együttes fejlesztésének, jogrendszerünk korszerűsítésének útján, a legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti testületünk szerepének további kiteljesedésében. Ezt a meggyőződésemet hangsúlyozom mint képviselő és mint az Alkotmányjogi Tanács elnöke is. Ugyanakkor én Király Zoltán képviselőtársammal ellentétben nem javasolnám, hogy most az Országgyűlés foglalkozzon az államtitkári rendelkezések kérdésével, vagy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az ügyével. Amikor majd napirendre kerül — nem hosszú idő múlva — az alkotmány tervezett és elhatározott korszerűsítése, továbbfejlesztése, akkor lesz lehetősége mindenkinek arra, hogy elmondja a véleményét. Én természetesen most nem azzal a céllal mondom ezt, hogy Király Zoltánnak nem lett volna joga, hogy eloadia amiket itt elmondott. Annyit azonban szeretnék elmondani, hogy először is, rögtönözni azért azt hiszem nem szabad senkinek. Még Király Zoltánnak se, meg nekem se. A másik, nem lényegi dolog, de hozzátartozik az ügyhöz. Én magam is részt vettem a jogi bizottság kétfordulós tanácskozásán — mint említettem is már —, és Király Zoltán képviselőtársunk is ott volt az egyiken. Ott lett volna alkalma és lehetősége, hogy adja elő nézeteit, hogy a jogi bizottság és a kormány illetékes képviselői megvitassák, véleményt formáljanak, s alakítsanak ki. De nem tartom követendő módszernek, hogy valaki az utolsó pillanatban zsebből előrángat nagyon lényeges és elvi kérdéseket is tartalmazó témákat és úgymond „bedobja" az Országgyűlés plénumán. (Közbeszólásoka teremből: —így van. Helyes.) Javasolom, hogy az Országgyűlés ne foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel, hanem majd — mégegyszer mondom — a tervezett alkotmánymódosítás során mindegyik kérdésre vissza lehet térni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Most 60 perc ebédszünet következik. (Szünet: 1335-14.42 - Elnök: Cservenka Ferencné) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatiuk tanácskozásunkat. Bejelentem, hogy a törvényjavaslatokhoz hozzászólásra több képviselőtársunk nem jelentkezett, ezért a vitát lezárom. Dr. Borics Gyula elvtárs kívánja a zárszót megtartani. Dr. BORICS GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elvtársnők, Elvtársak! Mindenekelőtt szeretném megköszönni az Országgyűlésnek, a felszólaló képviselő elvtársaknak, hogy megkönnyítették helyzetemet. Higgyék el, nem volt könnyű ez az első fellépés. Egy adósságomat is szeretném törleszteni, nevezetesen azt: nem indokoltam meg pontosan, hogy mi a különbség és miért van különbség az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának az Alkotmány módosítására vonatkozó javaslata és a mi javaslatunk között. Amint mondottam előadói beszédemben, egyetlen szó van csupán: az Országgyűlés jogi bizottságának a javaslata úgy szól, hogv nem alkothat iogszabályt, mármint az Elnöki Tanács, olyan társadalmi viszonyokról, amelyek szabályozása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Én ezzel szemben azt javasoltam, hogy nem alkothat jogszabályt olyan tárgykörben és a többi ugyanaz. Ezt azért tettem, mert jogüag szerintem a mi meghatározásunk pontosabban utal a törvényalkotás tárgykörére. A társadalmi viszony túl széles fogalom. Nemcsak társadalmi viszonyokról van megítélésünk szerint szó, hanem többek között az állampolgárok alapvető jogairól és kötelezettségeiről is, ami szintén törvényalkotási tárgykör és az általam javasolt szóhasználat talán jobban kifejezi ezt. Tallóssv Frigyes képviselő elvtárs felszólalásával és az elhangzottakkal teljes mértékben egyetértek. Török Sándor képviselő elvtárs felszólalásának lényegével ugyancsak egyetértek. Tett egy megiegvzést, amelynek — megítélésem szerint —, egy része benne van a jogszabályban, másrésze pedig arra vonatkozik, amiről Grósz elvtárs is szólt az első napirend kapcsán. A jogszabályban benne van, tehát a törvényjavaslatban benne van, hogy a hatályosulás vizsgálatának kötelezettsége szükségszerű és most már — ha önök elfogadják e iavaslatot — előírt kö-