Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-22

1659 Az Országgyűlés 22. ülése, 1987. december 17-én, csütörtökön 1660 nyilvánított kormányzati szándékot a szabályozó­rendszer stabilitására. Egyet kell értenem és messze­menően támogatom az 1988. évi népgazdasági tervben kifejezett szándékot, mely elsőbbséget biztosít a gaz­daság fejlesztésének. Ez áldozatot kíván társadal­munktól, de azzal a céllal, hogy a gazdaság fejlesztésé­vel elosztható javakat teremtsen, egyet kell érteni. A vállalati szintű tervezés a szabáyozórendszer válto­zásai miatt — legalább is saját tapasztalataim szerint — kész jövő évi tervekkel még nem rendelkezik. Ezek a munkák jelenleg folynak, így nem kételkedhetem azokban a hatásokban, melyeket a terv jelez számunk­ra. Az adórendszer előkészítése során az ország közvé­leménye értesült arról, hogy kevesebb vállalati nyere­ség mellett is több beruházási fonás képződik a válla­latoknál. Pontos tervszámok nélkül is úgy tűnik, hogy reményeinkhez képest a beruházási lehetőség kisebb lesz. A rendelkezésünkre álló anyag növekvő vállalati forrásokkal számol nagyobb szóródással. A pénzesz­közök bővülése azonban jelent növekvő nagyságú be­ruházási lehetőséget. Ezek a lehetőségek jelentősen csökkennek az ÁFA és egyéb hatások következtében. Ugyancsak csökkentő tényező, hogy a tervezés korai időszakában figyelembe vett elvonások maradéktala­nul megvalósulnak, a kedvezmények azonban csak részben. Félek attól, hogy a közvélemény csak a javak elosztására figyel továbbra is. Ezért szükségesnek tar­tom hangsúlyozni, hogy a gazdaság átalakulását, fej­lesztését prioritásnak kell tekinteni. A gazdaság meg­újulása után nyílik lehetőségünk megoldani szociális gondjainkat. Sokan és nem alaptalanul aggódnak az áremelkedések miatt. A közvéleményt irritálja a szükséges és elkerülhe­tetlen árváltozás is. Intézkedéseket kér az áremelési törekvések ellen. Adminisztratív eszközökkel csak ideig-óráig ható korlátozás valósítható meg. A gazda­ság hatékony működése, a kiváltó okok megszűnése kell hogy célunk legyen. Árrendszerünk átalakítására szükség van. A torz árrendszer ilyen fogyasztást és termelést is kialakít. Ennek megszüntetése is össztár­sadalmi érdek. A szükségesnél nem több állami be­avatkozás és automatizmusok kell, hogy gazdasági fej­lődésünket megszabják. A vállalatvezetés feladata és felelőssége, hogy a beruházások átgondolt, célszerű, gazdaságos felhasználását megoldja. A társadalmi szin­ten áldozatokkal létrehozott fejlesztési pénzeszközö­ket nem szabad méltatlan célokra pazarolni. A válla­latok számára a műszaki fejlesztés, a gyártmányfej­lesztés gazdasági kényszer. A vállalatok túlnyomó többsége képes alkalmazkodni, ha a lehetőségek ren­delkezésére állnak. A gazdaság modernizálása és fejlő­dése az egyetlen lehetőség arra, hogy a kormányprog­ramban kitűzött célokat elérjük. Enélkül csak végeláthatatlan vitákat folytathat­tunk arról, hogy hogyan osszuk el, amit nem termel­tünk meg, kinek jusson több abból, ami nincs. Tisztelt Országgyűlés! Szóban és írásban sokan megkerestek olyan kérés­sel, hogy a költségvetési vita kapcsán milyen preferen­ciákat kérjek, jogos, vagy alig vitatható okokra hivat­kozva. A lista elég hosszú, nem kívánom felsorolni, nem kívánom továbbítani, mert nem tett senki arra javaslatot, hogy honnan vegye el a pénzügyi kormány­zat az ehhez szükséges eszközöket. Nem vagyunk an­gyalok, általában mindenki egyetért a költségvetési hiány szűkítésével, egyetért az adósságállomány növe­kedési ütemének csökkentésével, de ennek negatív ki­hatásait tőle kívülálló területeken tudja csak elkép­zelni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Somogy megyéből dr. Borsos Sándor képviselőtársunk következik felszólalásra. Dr. BORSOS SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Egy somogyi kisvárosból, Marcaliból jöttem, ahol a kórház belgyógyász főorvosa vagyok. Választókörze­temben annak idején a jelölőgyűléseken szinte egy­hangúan fogalmazódott meg az az igény, hogy a húsz éve napirenden levő kórházrekonstrukció végre elin­duljon. Nagy örömünkre szolgál, hogy a nehézségek elle­nére a megye és a város összefogásának eredménye­képpen — ha kötvény-kibocsátással is — az építkezés megindult és jó ütemben halad. Azt azonban szomo­rúan vettem tudomásul a költségvetés anyagának át­tanulmányozásából, hogy veszélybe került több egész­ségügyi fejlesztés befejezésének, illetve folytatásának lehetősége, annak ellenére, hogy az ágazat jószándékú elbírálásban részesül. A rendelkezésre álló összeg talán csak arra lesz elég, hogy a válságos helyzetet elkerül­jük. Tovább nehezíti a helyzetet az a tény is, hogy a tanácsi költségvetés csökkentése elsősorban az egész­ségügyet és az oktatást érinti. Ezek alapján úgy gondolom, mindenki számára ter­mészetes lenne, hogy most kérés következik a kor­mányhoz, fontolja meg, próbálja megoldani, vegye figyelembe, hogy az egészségügy is produktív ágazat, a legfontosabbat, a munkaerőt, az embert védi és állít­ja vissza a termelésbe. Annak, hogy mégsem ezt te­szem, több oka is van. Az egyik: tisztában vagyok azzal, hogy a jelen körülmények között az ágazatot csak a többiek kárára lehet kedvezményezett helyzet­be hozni. Választókörzetemben is, meg országosan is azt tapasztalom, hogy nagy őszi nekibuzdulásunkból, lelkesedésünkből keveset tudtunk átadni környeze­tünknek. Ehelyett eluralkodott a kivárás, a majd csak lesz valahogy szemlélet, sokan mintha hitüket vesztet­ték volna. Mások a kibontakozást csak az új, fejlett technika alkalmazásától, a kivitel fokozásától, az új adórendszertől várják, pedig gondjainkat, nehézsége­inket csak magunk tudjuk igazán megoldani, azokat sem a dollár, sem a rubel nem végzi el helyettünk, ne­künk kell megszenvednünk érte. Nem vitatva a fentiek fontosságát is, meggyőződé­sem, hogy nagyon sok tartalékkal rendelkezünk, és ezek nem is mindig a túlbonyolult összefüggések, ha­nem egyszerű hétköznapi gondok. Szabadjon most csak kettőre utalnom, a rendre és a tisztaságra. Vá­lasztókörzetem egyik gazdaságába új vezető érkezett, aki szereti a rendet és a tisztaságot. Azzal hogy meg­szüntette a rendetlenséget, tisztátlanságokat, több

Next

/
Thumbnails
Contents