Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

Í629 Az Országgyűlés 21. ülése, 1987. december 16-án, szerdán 1630 letekhez hasonlóan — növekedett a jövedelem-központosítás. A köztudatban még mindig az él, hogy az agrár-ágazat a legjobban támogatott népgazdasági ágak egyike. Az előterjesztésből az is megállapítható, hogy a mezőgazdaság költségvetési befizető ágazat, a számítások szerint a nettó befizetés 1988ban 4-5 milliárd forinttal lesz több, mint az idei évben várható. A másik ok: az agrár-ágazat árrendszerének évtizedes kötöttségei ugyancsak szűkítették a forrásokat. A két témát is figyelembe véve ágazati méretben nehéz pontos választ adni arra, hogy a lassú hatékonyság-javulás és szerkezetváltás vezet-e a szűkülő forrásokhoz, vagy fordítva, hogy a források differenciált, de reál-értékben egyértelműen kifejezhető csökkenése fokozza a nem kellő ütemű szerkezetváltást. A mezőgazdasági árrendszer kötöttségei 1988-ra csökkentek ugyan, de az összérték több mint a felének az ára most is hatóságilag szabályozott. Az 1988. évre tervezett fogyasztói árnövekedésben, az élelmiszerár növekedésben az élelmiszerár növekedése is jelentős szerepet játszik. Döntően a támogatások és adókedvezmények árasítása miatt várható, hogy az eddigieknél nagyobb figyelem kíséri majd a fogyasztói árak alakulását. Szükséges hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági és élelmiszerek árait ma már döntően az ipari árak határozzák meg. Alapvető fontosságú, hogy ezek lényegesen ne térjenek el a tervezettől, évközi intézkedésekkel ne növeljék a költségeket. A garantált, fegyelmezett árkezelés az agrárágazat számára is nagyon fontos, és az élelmiszerek fogyasztási ára miatt mindannyiunk közös érdeke. A stabilizáció úgy hiszem, valamennyiünk közös ügye. Azt ma már világosan látjuk, hogy nem fog zökkenőmentesen menni. A gyorsítást óhajtó felfokozott figyelem és olykor türelmetlenség is tapasztalható. Máskor meg jöjjön, aminek jönnie kell hangulat uralkodik. Sajnos, emberek, családok, fiatalok és öregek kerülnek átmenetileg, az esetek többségében önhibájuk kívül, nehéz, esetleg kritikus helyzetbe. Erre oda kell figyelnünk minden szinten és határozott, gyors megoldást kell találnunk. Itt engedjenek meg egy kis kitérőt. Mindig hatást gyakorolnak rám azok a filmek, amelyekben bemutatják: milyen emberi, családi tragédiához vezet, megrázkódtatást okoz a munkahely elvesztése. Vagy pedig egy fiatalnak, ha nem kap munkát. Az elkövetkező időszak legnagyobb közös feladata kell legyen, hogy mindenki a legkisebb megrázkódtatás mellett kerüljön, ha szükséges, új, hasznos munkahelyre, ha ez nem lehetséges, egy több évtizedes munkaviszonnyal rendelkező dolgozó pedig nyugdíjba. Ez egy valóban rugalmas, kölcsönös anyagi áldozatvállalást is felvállaló nyugdíjrendszerrel oldható meg, és ennek kialakítását kérem. Vissza kell állítanunk a társadalom értékrendjét, a munka, a család, a közösség becsületét. Az ügyeskedőket, a munka nélkül szerzett jövedelmet vissza kell szorítanunk. Hinnünk kell abban, hogy a társadalom képes lesz a megújulásra, és tennünk kell azért, hogy ezt is kikényszerítse. Bízom abban, hogy a Parlament elé került javaslatok a jelenlegi helyzet alapos ismeretében gyökereznek, a múlt iránti tisztelet és a jövőért, egymásért érzett hosszú távú felelősség ötvözete. Az 1988. év céljainak megvalósításáért, ezek szellemében végzett munka cselekvő részese leszek, azt elfogadom és elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Baranya megyéből Huber Jenő képviselőtársunk következik. HUBER JENŐ: Tisztelt Parlament! Képviselőtársaim! Kedves Vendégeink! Parlamenti szűzbeszédemre való felkészülésem közben az jutott eszembe, hogy a megszólításom sántít. Ugyanis némi túlzással azt kellett volna mondanom a tisztelt parlament megszólítás helyett, hogy titkos parlament. Az ebédszünetben a rádió és tv-újságot böngészve sajnálattal vettem tudomásul azt, hogy sem a rádió, sem a televízió öt csatornáján a parlamenti vita a kellő nyilvánosságot nem kapja meg, csak az összefoglalóban. Vívódások közepette készültem beszédemre, átérezve a választóimért érzett felelősséget, akik Pécsett a történelmi külvárosban és a bányásztelepülésen élnek. Nehézséget okozott a felkészülésemkor, hogy a jövő évi költségvetés nem tartalmaz választási lehetőségeket. Emellett gátolt a rendelkezésemre álló idő rövidségén túl az is, hogy az írásos előterjesztés titkos minősítése nem tette lehetővé, hogy megismerjem választóim véleményét. Tisztelt Képviselőtársaim! A több mint felére csökkentett költségvetési hiányt tartalmazó előterjesztés tárgyalása közben kívánom, hogy gondok miatt a tízmilliárdos költségvetési tartalék felhasználásáról a későbbiekben se legyen szó e Házban. Képviselőtársaimmal együtt üdvözöljük a törvényjavaslat harmadik részének azon politikai tartalmát, amely az országgyűlés hozzájárulásához köti a költségek felhasználását. Fontos változás kezdete ez! A politikai közhangulat alakításának, javításának egyik kulcskérdése. Jelenti ez a legfelsőbb szintű népképviseleti szervünk súlyának, felelősségének növekedését, a központi és a helyi tanácsi költségvetés évközi stabilitását. Tisztelt Országgyűlés! Mindannyian tudjuk, hogy a költségvetési vitáinkon meghatározzuk a célokat, és ehhez rendeljük az anyagi eszközöket. Ezután pedig a végrehajtás következik. A testületek és intézmények közötti információáramlás hiányosságai miatt gyakorta előfordul, hogy a központilag kialakított és meghatározott elsőbbségek kötelező érvényű ereje utat tör a helyi gondok rovására is. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy a lebontott tervek újra felépítve hogyan köszönnek vissza a népgazdasági tervre; az elmaradásokban milyen szerepet játszik a helyi, a más irányú akarat, mindezek csak egy nem mindig egészséges megalkuvással jöhettek létre eddig. A tanácsi önállóságnak meg kell felelnie annak a