Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

1585 Az Országgyűlés 21. ülése, 1987. december 16-án, szerdán 1586 stagnálást követően a gazdaság élénkülésére utal. Ebben meghatározó volt az ipari termelés tervezettet túllépő bővülése. A konvertibilis export árbevétele az 1986. évit jelentősen meghaladja, s minden jel arra mutat, hogy a tervezettnél is több lehet. A kivitel növekedésében szerepet játszik az is, hogy ebben az esztendőben kétszer is módosítottuk a valutaárfolyamot, aminek egyúttal importot drágító hatása is van. A behozatal ennek ellenére gyorsan bővült. Az állami költségvetés hiánya ez ében az 1986. évinél 12 milliárd forinttal, a tervezettnél pedig mintegy 9. milliárd forinttal kevesebb, várhatóan 35 milliárd forint lesz. Ez a tény akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy év elején még több mint 50 milliárd forint költségvetési deficit veszélye rajzolódott ki. A költségvetés meghatározó elemei az állam és a vállalatok közötti pénzügyi kapcsolatok. A vállalatok ez évben befizetéseik és támogatásaik egyenlegeként többel járulnak az állami költségvetés bevételeihez, mint amennyit terveztünk, többel mint amennyire év közben számítottunk. Ebben közrejátszott, hogy a szabályozásban — a nehézségek dacára — volt merszünk olyan intézkedéseket is hozni, amelyek, bár első ránézésre az államnak pénzébe kerültek, de a vállalati jövedelem-képzést serkentették, és így végső soron állami forrás-többlettel is jártak, vagy járnak. Ilyen például a magas hatékonyságú vállalatok nyereségadó-visszatérítése, a technikai haladást vállaló gazdálkodók pénzügyi kedvezménye az eszközök gyorsított leírása formájában, pénzügyi előírások változtatása a rugalmas készletgazdálkodás érdekében. Van javulás a fajlagos anyagfelhasználásban, az exportteljesítményekben, a jövedelmezőségben. A kedvező vállalati képet ugyanakkor rontja, hogy a vállalati jövedelmek nemcsak a jobb gazdálkodásból, hanem részben a termelői áremelésekből adódnak. A gondok sorába tartozik az is, hogy a számítottal megegyező népgazdasági jövedelem-képződés mellett a belföldi felhasználás a tervezettnél nagyobb mértékben növekszik, amit külföldi hitel finanszíroz. Egészében, bár a nem rubel elszámolású külkereskedelmi és fizetési mérlegünk jobb a tavalyinál, a javulás mértéke nem kielégítő. A számítottat 1,5—2 százalékponttal meghaladó fogyasztói áremelések ellenére a lakossági fogyasztás is túllépi a tervezettet, a növekedés az előző évhez képest 2—2,5 százalékos lesz. Ennek fő oka a jövő évi árszint-növekedés hírére beindult felvásárlás. Úgy ítéljük meg, hogy ez döntően előrehozott fogyasztás, ami átmeneti jelenség, forrása pedig a megtakarítások csökkenése volt. A bevezetett kamatprémium, az áruellátásban hozott eredményes erőfeszítések és a valós információk megismerése arra vezetett, hogy novemberben a megtakarítások csökkenése lassult, a felvásárlási láz csillapodott. A beruházások is túlmennek a tervezetten, különösképpen a vállalati, szövetkezeti körben, ahol a növekedés 5 százalék. Ez nincs összhangban népgazdasági lehetőségeinkkel, bár hordozhat pozitív elemeket is a jövő teljesítményeit illetően. A fő gond azonban nem is a beruházások volumene, hanem azok elhúzódása, ütemtelensége. Az ellenőrzések során azt tapasztaltuk, hogy a beruházások átlagban 51 hónap alatt készülnek el, és 12 hónappal, egy teljes évvel hoszszabb ideig tartanak, mint azt eredetileg tervezték, ez pedig megengedhetetlen veszteségekkel és kockázattal jár. Felerősödtek az anyag- és alkatrész-ellátás zavarai is. A vállalatok kooperációs problémái, érdekeltségi gondjai és a piaci helyzet ellentmondásai kielégíthetetlen import-szükségleteket szülnek. A gazdaságtalanul működő vállalatok és szövetkezetek helyzetének rendezése terén a szükségesnél lassúbb az előrehaladás. Alapvető törekvésünk, hogy ezek az egységek hatékonyan működjenek, vagy ha ez nem reális, szűnjenek meg. Ezért a tartósan igen gyenge eredménnyel dolgozó szervezetekkel szemben határozottabb magatartás szükséges. Ezzel összhangban került sor a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat és a Balassagyarmati Javító- és Karbantartó Vállalat felszámolására. Folyamatban van több mezőgazdasági szövetkezet megszüntetése, vagy egyszerűbb szövetkezeti formába való átterelése. Negyvenöt vállalat és szövetkezet szanálása, alapvető átalakítása van napirenden. Elhatározásra jutott a kormány abban is, hogy néhány, hosszabb ideje húzódó probléma esetében gyökeres változásokat indít meg. Ennek megfelelően megszűnik a Ganz-MÁVAG és helyébe új, önállósult vállalatok alakulnak, amelyek döntő többségben megfelelő profiligazítással, jobb munkaszervezéssel és vezetéssel hitelképessé válnak, és megállják a helyüket a gazdasági versenyben. A vasúti járműgyártás a nemzetközi kötelezettségekre való tekintettel úgy marad fenn, hogy új kötelezettségek csak gazdaságos és jövedelmező termelés esetén vállalhatók. Ha ilyen feltételek mellett nem lehet eredményre jutni, úgy a kifutó szerződésekkel párhuzamosan a vasúti járműgyártás megszüntetésén is gondolkodnunk kell. Ez felelős elemzést kíván, amelyet részben magának a vállalatnak, részben a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséért felelős kormányzati szerveknek kell rövid időn belül elvégezniük. Megszűnik a Tatabányai Szénbányák Vállalat is, a kapcsolódó gazdaságos tevékenységek pedig önálló vállalattá alakulnak. A kimerülőben levő bányák kiaknázása után a bányászkodás szűkebb körre szorul, és a hatékonyság érdemleges javítására megfelelő intézkedési program készül. Mindkét említett nagyvállalatnál megszűnnek az adminisztratív központok. Elkerülhetetlen, hogy ezek a lépések a következő hónapokban más vállalatoknál is folytatódjanak, hiszen létkérdés, hogy ha másként nem, határozott beavatkozással, akár a rosszul gazdálkodó vállalatok megszűnése révén is, kikényszerítsük a népgazdasági hatékonyság javulását, a megfontolt pénzgazdálkodást, sőt a vállalati beruházási politikában a körültekintő óvatosságot is. A gazdaságtalanság határozottabb kezelése, a csődtörvény bevezetése óhatatlanul felvetik a munkanélküliség problémáját. Ma négy- és tízezer között regisztrálják azoknak a számát, akik munkahelyet keresnek. A tervezett szanálások, átszervezések a létbiztonságot nem veszélyeztetik. Rendelkezünk anyagi eszközökkel arra, hogy a felszabaduló munkaerő átcso-