Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-20

1561 Az Országgyűlés 20. ülése, 198 alakítsuk úgy az ügyrendet, ahogyan az a legjobban szolgálhatja munkánkat. Köszönöm. Befejeztem. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e a bizottság beszámolóját és jelentését? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzék. (Megtörténik.) Köszönöm- Aki nem? (Egy szavazat.) Tartózkodott valaki a szavazástól? (Hárman.) Tehát a jelentést az Országgyűlés elfogadta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentéséről nem döntöttünk a közbekerült hozzászólás miatt, ezért felteszem most a kérdést: ki fogadja el a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését? (A többség.) Ki nem fogadja el? (Ketten.) Kik tartózkodnak a szavazástól? (Tízen tartózkodtak a szavazástól.) Most bejelentem, amiként azt a napirendből tudják, hogy Krekács László képviselőtársunk interpellációt jelentett be. Közben kaptam egy levelet tőle, amelyben közli, hogy az ülésszak alatt megbeszélést folytatott a mezőgazdasági és a pénzügyminiszterrel, tisztázódtak a felvetett kérdésben szereplő problémák, megegyezés jött létre, ezért visszalép az interpellációtól. Polgári István képviselőtársunk kérdést kíván feltenni az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez. POLGÁRI ISTVÁN: Tisztelt Államtitkár Elvtárs! A választókörzetemben dolgozó kisiparosok és kiskereskedők azzal a gondjukkal fordultak hozzám, hogy vállalkozásukban alkalmazottként nem foglalkoztathatják házastársukat. Házastárs vagy élettárs csak segítő családtagként foglalkoztatható. Ez több hátrányos jogkövetkezménnyel jár. A segítő családtagi tevékenység nem minősül munkaviszonynak, havi bére nem haladhatja meg a 3000 forintot. A legnagyobb gond azonban a nyugdíjaskor elérésénél jelentkezik, mert az alacsony jövedelemből számított nyugdíj a házastárs számára nem biztosít megélhetési lehetőséget. Áttanulmányozva az idevonatkozó törvényeket és rendeleteket, nem találtam olyan tételes törvényi előírást, amely a házastárs alkalmazottként való foglalkoztatását tiltaná. Igaz, hogy a rendeletek a házastársról, mint segítő családtagról beszélnek. A törvényi megszorítás azonban itt a segítő családtagok körére vonatkozik, mivel azt az előnyt, hogy 3000 forint havi jövedelemig nem kell adót fizetni, és mérsékelt összegű a társadalombiztosítás is, csak közeli hozzátartozó élvezheti. Nincs azonban kizárva, hogy a kisiparos, kiskereskedő ha vállalja az adózási és társadalombiztosítási előírások alkalmazotti jövedelmekre vonatkozó következményeit, úgy a házastárs alkalmazotti minőségben dolgozzon. A tanácsi rendeletek megfogalmazása olyan kategorikus, hogy nem adja meg a választási lehetőséget. Idézek egy városi tanácsi tájékoztatóból: „Alkalmazott lehet bárki, házastárs és élettárs kivételé veL" Tudom, hogy vannak kisipari tevékenységek, melyeknél a házastárs alkalmazottként való bejelentése indokolatlan. A munkában szakmai vagy fizikai korlátok miatt részt venni nem tud, így fiktív bérkifizetésre is sor kerülhet. Ugyanakkor, főként a 7

. szeptember 19-én, szombaton 1562 gyorsan szaporodó kiskereskedelmi ügyletekben a valóságos családi vállalkozás a fő működési forma, és kivételesnek az tekinthető, ha idegent alkalmaznak. Az államtitkár elvtárshoz intézett kérdésem kettős: egyrészt mivel a magasabb rendű jogszabályok tételesen nem tütják a házastárs alkalmazottként való foglalkoztatását, helyes-e az a tanácsi gyakorlat, mely az ilyen tárgyban beadott kérelmeket kategorikusan elutasítja? Másrészt: ha általánosan nem is indokolt ezt a korlátot feloldani, van-e lehetőség arra, hogy a kiskereskedőknél és más indokolt esetekben a házastárs alkalmazottként való foglalkoztatása a jövőben engedélyezett legyen? Köszönöm figyelmüket. ELNÖK: A kérdésre dr. Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke válaszol. Dr. HALMOS CSABA: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Polgári István képviselő! Kérdését aktuálisnak és jogosnak tartom. Valóban kialakult egy olyan joggyakorlat, amely az elmúlt időszakban a házastársak alkalmazottként történő foglalkoztatását mindenekelőtt családjogi és vagyonközösségi szempontból kizártnak tekintette. Valójában ez volt az indoka annak, hogy a családjogi törvény módosítását megelőzően a tanács ilyen rendelkezést adott ki. Lényeges változást hozott ebből a szempontból a családjogi törvény elmúlt évi módosítása, amely a vagyonközösség ezen merev szabályozását feloldotta, és vonatkozó paragrafusában lehetővé tette, hogy a házastársak vagyonközösségi alapon szerződéssel rendezhetik ezirányú kapcsolataikat, ezirányú teendőiket. A másik dolog. Néhány perccel ezelőtt fogadta el a tisztelt országgyűlés az adózással kapcsolatos jogszabályokat, ez újabb kedvező lehetőséget biztosít arra, mindenekelőtt a magánszemélyek jövedelemadózási rendszere, valamint a vállalkozási adó rendszere, hogy a felvetés jogszabályi alapokon megnyugtató módon rendeződjön. Konzultációt folytattam az illetékes tárcák vezetőivel, az érdekképviseleti szervekkel és egyértelműen a jövőre vonatkozó kérdésére elmondhatom, hogy még ebben az évben a kormány elé kívánjuk vinni a vonatkozó módosítást és bízom abban, hogy 1988-ban a jogszabályi lehetőség is megteremtődik arra, hogy a házastárs alkalmazotti foglalkoztatása lehetővé váljon. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. A terv- és költségvetési bizottság, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az önök között szétosztatott javaslatsorozatban javasolja, hogy a kormány a költségvetési reformra vonatkozó javaslatot dolgozza ki és néhány pontban megszabja a bizottság, hogy milyen feladatot bíz rá. Kérem, hogy ezzel olyan értelemben foglalkozzunk, hogy vegye tudomásul az országgyűlés, hogy erre felkérjük a kormányt. A második: a bizottság javasolta egy ad hoc bizottság megalakítását az adóügyi törvények kezelésére. Kérem az országgyűlést, hatalmazzon föl arra, hogy