Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-1

5 Az Országgyűlés 1. ülése, 1985. június 28-án, pénteken délelőtt 10 órakor 6 Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend negyedik szakasza értelmében a legfiatalabb képviselők személyében a korjegyzők kijelölése következik. A két legfiatalabb képviselőtársunk Bödőné Rózsa Edit és Danka Márta. Felkérem őket alakuló ülésünk jegyzői teendőjének ellátására és helyük elfoglalására. (Megtörténik.) Tisztelt Országgyűlés! Választási törvényünk 32. szakaszának f. pontja alapján az Országos Választási Elnökség beszámol az Országgyűlésnek a választások lefolyásáról. Felkérem dr. Papp Lajos elvtársat, az Országos Választási Elnökség elnökét a választási beszámoló megtartására. DR. PAPP LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Választási Elnökség nevében tisztelettel köszöntöm a most megalakuló új Országgyűlést. Megtisztelő kötelességem, hogy az Országos Választási Elnökség megbízásából beszámoljak az új választójogi törvény alapján a június 8-án megtartott országos képviselői és tanácstagi, valamint a június 22-i pótképviselöi és tanácstagi választásokról. Jelentem az Országgyűlésnek, hogy a választások a törvényes előírásoknak megfelelően rendben, a korábbinál nagyobb közéleti érdeklődés mellett, jó politikai légkörben, sikeresen fejeződtek be. Az új választójogi törvény politikai céljait a választások igazolták, a nagyobb társadalmi aktivitás tovább szilárdította a nemzeti egységet, fokozta a választások népfront-jelleg ét, szélesítette választási rendszerünk demokratizmusát. Az ország közvéleményének egyetértésével találkoztak választási rendszerünk új elemei; mindenekelőtt a kötelező kettős-, illetőleg többes jelölés; az országos választási lista; a pótképviselői és póttanácstagi intézmény, valamint a közös tanácsok nem székhely társközségeiben az elöljáróságok alakulása. A kettős, illetőleg a többes jelölés, valamint az a körülmény, hogy az emberek nem egyszerűen csak szavaztak, hanem ténylegesen választottak is, hozzájárult a választások iránt megnyilvánult fokozott közérdeklődéshez és az aktív választópolgári magatartáshoz. Társadalmi méretű vita, véleménycsere folyt a választások egy-egy eseményéről. Az Országos Választási Elnökség is több jelzést, véleményt, javaslatot kapott, mint az előző választások során. Az országos választási listán induló 35 jelöltre leadott szavazatok magas száma és aránya jól demonstrálja népünk egységét, a szövetségi politikánk helyességét, az alapvető politikai célokkal való egyetértést. A kötelező többes jelölés következtében a választási események között megnövekedett a jelölőgyűlések szerepe. A Hazafias Népfront bizottságok a pótválasztást megelőző újabb jelölőgyűlésekkel együtt 846 országgyűlési képviselői és több mint 43 ezer tanácstagi jelölőgyűlést szerveztek. Ezeken több mint másfélmillió választópolgár jelent meg; a résztvevők élénk vita, konkrét, személyre szóló véleménynyilvánítás mellett felelősséggel döntöttek a jelöltek személyéről. Az országyűlési választókerületekben indult 873 képviselőjelölt közül 78-ra a választópolgárok tettek javaslatot, a tanácstagi választókerületekben 89 796 jelölt indult, ebből 3639-et javasoltak a választópolgárok. Összesen 78 olyan képviselői és 2554 tanácstagi választókerület volt, ahol kettőnél több jelölt neve került fel a szavazólapra. Ezek a számok mutatják, hogy a népfront javaslatai nagy többségükben találkoztak a választók elképzeléseivel. A jelölőgyűléseken mintegy 200 000-en szólaltak fel. Véleményt mondtak az országos és a helyi politikáról, a jelöltek személyéről és a velük szemben támasztott követelményekről. Nagyszámú közérdekű javaslat, észrevétel is elhangzott. Ezek hasznosítása az illetékes szervek fontos feladata. A korábbiaknál nagyobb számban tartott választási gyűlések és más fórumok, találkozások lehetőséget adtak az országos és a helyi politizálásra, a választók és a jelöltek közötti eszmecserére, közvetlen kapcsolatok kialakítására, a jelöltek személyének és elképzeléseinek jobb megismertetésére. Az állampolgári aktivitás és felelősségtudat a szavazás során is megnyilvánult. A szavazás módja bonyolultabb volt az előző választások alkalmával megszokottnál. Ezért is figyelemreméltó, hogy az érvénytelen szavazatok aránya viszonylag alacsony volt. A június 8-i választásokon mintegy 5 százalékos, ez a pótválasztásokon már 2 százalék alá csökkent. A szavazás nyugodt körülmények között zajlott le. Az eseményeket jóformán mindenütt a választások jelentőségéhez méltó ünnepélyesség jellemezte. Számos településen a korai munkakezdés vagy a hétvégi kirándulások miatt a választás hivatalos megkezdése előtt kinyitották a szavazóhelyiségeket. A csaknem 650 000 első választó fiatalt emléklappal köszöntötték. Zavaró körülmény sehol sem volt, annak ellenére, hogy első ízben a választás napján nem rendeltük el a szesztilalmat. Mindent egybevetve, a választások jól szolgálták politikai céljainkat. A választópolgárok nagyfokú közéleti érdeklődéséből, véleménynyilvánításából és a szavazás eredményéből levonhatjuk azt a következtetést, hogy népünk magáénak érzi és cselekvően támogatja — miként erről Losonczi Pál elvtárs is szólt — a Magyar Szocialista Munkapárt XIII. kongresszusán megfogalmazott országépítő célokat és a Hazafias Népfront választási felhívásában meghirdetett programot. Joggal mondhatjuk, hogy hazánk választópolgárai a békére, a szocializmus további építésére szavaztak. A választások lebonyolításának szervezésében most kevesebb, erre a célra alakított szerv dolgozott. A választási elnökségek, a szavazatszedő bizottságok tagjai feladataikat társadalmi munkában, esküjükhöz híven, felelősséggel látták el. A csaknem 70 000 társadalmi munkás eredményesen tevékenykedett. A választások sikeréhez nagyban hozzájárult a párt, a Hazafias Népfront, a társadalmi és a tömegszervezetek, a tanácsi és más állami szervek, valamint a hírközlés sok ezer dolgozója, aktivistája. Engedje meg a Tisztelt Országgyűlés, hogy ezen a fóru-