Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-16

1181 Az Országgyűlés 16. ülése, megalakult a teljes programot a lakosság nevében ellenőrző társadalmi bizottság, az ipari miniszter kinevezte a miniszteri biztost. A dorogi környezetvédelmi program így az iparnak a VII. ötéves tervi legnagyobb koncentrált beruházásává vált és nagyságrendje meghaladja a 2,2 milliárd forintot. Az ágazatközi akcióprogram kiterjed a Tatabányai Hőerőmű Vállalat dorogi erőművére, a Dorogi Szénbányák brikettgyárára, valamint Mész- és Ásvány őrlő Üzemére, a Kőbányai Gyógyszerárugyár dorogi gyáregységére, a kommunális fűtés javítására. Az ágazatközi akcióprogram következetes végrehajtása esetén a szilárdanyag kibocsátás évi háromezer tonnával csökken, és a város levegőszennyezettsége számottevően csökkenni fog. Az ágazatközi akcióprogramban, valamint a városi tanács területfelhasználási engedélyében előírt feladatok maradéktalan végrehajtása a kormányzat és a programban érintettek számára fontos politikai feladat, kihat a veszélyes hulladékokat ártalmatlanító országos hálózat további építésére. Az Országos Közegészségügy Intézet még ez év őszén megkezdi Dorogon a komplex településegészségügyi összehasonlító vizsgálatát. A város területén jelenleg is folyamatos légállapotvizsgáló mérőállomások üzemelnek. A Központi Földtani Hivatal elkészítette Dorog és közvetlen környékére vonatkozó környezetföldtani felmérést, mely a városfejlesztés irányainak meghatározásában segít. A program végrehajtásában voltak és vannak még akadályok, amelyek mielőbbi leküzdésére fel kell az illetékesek figyelmét hívni azért, hogy a szükséges intézkedéseiket még kellő időben megtehessék. A társadalmi bizottság a közelmúltban tekintette át a program időarányos végrehajtását és megállapította, hogy még nem született döntés a várost megkerülő út ügyében, változatlanul gondot lát a forint leértékeléséből adódó forráshiány csökkentésében és zárójelben megjegyzem, jelenleg az égetőmű-beruházásnál ez az összeg már 125 millió forintot tesz ki, és szükséges a közeljövőben döntést hozni a dorogi brikettgyárak helyi rekonstrukciója vagy kitelepítése tárgyában. Tisztelt Országgyűlés! Felmerült már sokakban, hogy nálunk a környezetvédelem és a politika hogyan függ össze. Mert összefügg, mivel a lakosság nem kis hányada él olyan területeken, ahol jobban ki van téve a környezeti ártalmaknak. S ha már nem tudunk egyenlő életfeltételeket biztosítani a különböző településen élőknek, akkor politikai döntést igényel az, hogy a védelemben elsőbbség Ülesse a leginkább veszélyeztetetteket. Befejezésül tisztelt képviselő társaimnak az OKTH elnökének előterjesztését, amivel magam is egyetértek, elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Szilágyi Tibor Nógrád megye 2. számú választókerületének képviselője következik. DR. SZILÁGYI TIBOR: Tisztelt Országgyűlés! Csatlakozni szeretnék képviselőtársaimnak a környef

. június 26-án, pénteken 1182 zetvédelem értékelésével kapcsolatos gondolataihoz. Nógrád gazdaságának szerkezete, az ipar területi elhelyezkedése, az alkalmazott technológiák miatt főleg Salgótarján és környéke az ország egyik jelentősen szennyezett területévé vált. Alapvetően nem tudott ezen változtatni az elmúlt évtizedek rekonstrukciós munkája, a termékszerkezet folyamatos korszerűsítése sem, mert a gazdasági növekedés egyben a természeti erőforrások fokozott igénybevételét, szenynyeződését is okozta. Nehezíti a környezetvédelmi munkánk eredményességét, hogy földterületeink gyenge termőképességüek, pusztít az erózió, savanyú kémhatású a termőtalaj. A megye vízföldtani adottságai kedvezőtlenek, a vízigények a szegényes vízkészletekből nehezen, magas költségek árán elégíthetők ki. A városokban az ipari és lakóterületek összefonódtak, a zaj- és levegőszennyezés közvetlenül érinti a lakosságot. Talán csak a természet szépségeiből jutott az átlagnál több Nógrádnak, amire viszont a fokozott figyelem mellett sem tudtunk megfelelően vigyázni. Környezetvédelmi helyzetünk indokolja, hogy megyénk állami és társadalmi szervezetei megkülönböztetett figyelmet fordítsanak környezetünk megóvására. Az elmúlt időszakban politikai döntésekkel támogatva a megyei tanács testületei rendszeresen elemezték a környezet állapotát és meghatározták a továbbfejlesztés feladatait. Kialakult a környezetvédelem irányításának rendszere, a jogi szabályozási keretek funkcionálnak. A gazdasági egységek és intézmények egy része is mind több figyelmet fordít a szennyezések felszámolására, környezetkímélő munkafolyamatok kialakítására. Jelentősen nőtt a közvélemény érzékenysége is, a környezetvédelem a társadalmi törekvések egyik fontos területévé vált. Ezt támasztja alá, hogy az országos összehasonlításban is eredményes társadalmi munkából megyénk környezetvédelmi munkaértéke 27 százalékos részarányt képvisel. A fenti tények azt bizonyítják, hogy értünk el eredményeket, de ezek csak arra elégségesek, hogy a környezet minőségromlását részterületeken megállítsuk. Az erőfeszítések ellenére azonban egyes térségek, települések állapota tovább romlott, s ehhez mindenekelőtt gazdasági egységeink egy részének helytelen szemlélete és gyakorlata is hozzájárult, mivel termelési tevékenységünkbe nem épül be szervesen a környezetvédelem. Tisztelt Országgyűlés! Megyénkben a vízellátás az egyik jelentős, kiemelt feladat. A vízellátás fejlesztésére a VI. ötéves tervben a vízügyi szervekkel közösen több mint 1.2 milliárd forintot fordítottunk, a megyében két vízrendszert helyeztünk üzembe. Ezzel községeink újabb tíz százalékának ivóvízellátása oldódott meg. Az ellátott népesség aránya 51-ről 61 százalékra nőtt, azonban így is 23 százalékkal maradtunk el az országos átlagtól. A VII. ötéves tervciklusban a fejlesztési eszközök 20 százalékát vízellátásra fordítjuk, de ezzel az ütemmel sem tudja a megye saját erejéből az ezredforduló-