Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-15

1143 Az Országgyűlés 15. ülése, 1987. június 25-én, csütörtökön 1144 ez, hiszen a levegő ólomszennyeződése rendkívül káros az emberi szervezetre és beépül abba, mint ahogy a növényzetbe is. Javítani kell a gépkocsipark összetételét. A bizottság ülésén igen kemény vita folyt erről, nem is zárult le igazán. Abban teljes az egyetértés, hogy a kérdést nagyon komolyan kell venni. Valódi társadalmi és közgazdasági érdeket képvisel az, aki a gépkocsi-beszerzéseknél az alacsony fogyasztású, a levegőt kevésbé szennyező autó beszerzését támogatja. Nem vagyunk elégedettek a gépkocsik ellenőrzésével sem, főleg a nagyvárosokban. Ma már szóba került, hogy nemrég Tolna megye településfejlesztési munkájával ismerkedett bizottságunk, a találkozót a Paksi Atomerőműben tartottuk. A környezetgazdálkodás, a levegőtisztaság védelme érdekében nagy jelentőségűnek tartjuk az erőmű működésének tapasztalatait. Sokat várunk az elkövetkezendő kétszer ezer megawattos blokkok létesítésétől is. Az erőmű korszerűsége, a környezet tisztaságának ellenőrzése az elvárásokat igen jól teljesíti. A villamosenergia-termelés növelésével így jelentősen csökkenthetjük a levegőszennyezés mértékét is. Nem tárgya, de szorosan kapcsolódik a beszámolóhoz az, hogy mennyire vagyunk képesek hulladékszegény technológiákat és hulladékfeldolgozó gazdasági tevékenységeket bevezetni. A kormányzat által biztosított jelentős erőforrások felhasználásával jó kezdeti eredmények mutatkoztak, de sajnálatunkra úgy látszik, hogy ez a tevékenység jelenleg már lelassult. Úgy tűnik, hogy a gazdasági kényszer és az ösztönzés, amely a fejlettebb országokban a tevékenységet elősegíti, nálunk még nem hat kellően. Ami a beruházási tevékenységet illeti, álláspontunk változatlan. Az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások és a közlekedés fejlesztése csak a környezetvédelmi követelmények betartásával együtt lehetséges. Néhány éve már egy-két beruházás esetén sikerült elérni a felhalmozási adó alóli mentességet, de ma még gyakori az az eset, hogy a beruházásoknál forráshiányra hivatkozva elmarad a betervezett környezetvédelmi komponens. Most, amikor az új adórendszer kialakítása folyik, időben felhívjuk a figyelmet, megismételjük azt a javaslatunkat, hogy a környezetvédelmi beruházásoknak a társadalom érdekében kedvezményezett helyzetet kell teremteni. összefoglalva tehát, a VII. ötéves tervben megfogalmazott környezetvédelmi feladatokat továbbra is magunkénak tekintjük, azokon belül kell erre a néhány kérdésre a mai helyzetnek megfelelően ráirányítani a figyelmet és újragondolni a tennivalókat. Egyetértünk a beszámolóval, amikor az a tudatformálást hangsúlyozza, mint a környezet védelmének egyik előfeltételét. Előrehaladásunk feltétele, hogy ezt a munkát az ország lakosságával egyetértésben végezhessük. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a sajtó, a napilapok és folyóiratok, a rádió és a televízió az utóbbi időben fokozódó mértékben segíti ezt a munkát. Megállapítható, hogy a tájékoztatás egyre tárgyilagosabb. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság ne csak egyéni, hanem társadalmi érdekeit is lássa érvényesülni tennivalóink megvalósításában. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját bizottságunk az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a beszámolóhoz 17 képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Ma három képviselőtársunkat hallgatnánk még meg. (Morajlás.) Egyet hallgassunk akkor még meg, s holnap folytatnánk. Fenyvesi Henrik, Somogy megye 7-es számú választókerületének képviselője kíván szólni. FENYVESI HENRIK: Tisztelt Országgyűlés! Közkívánatra megszavazták a hozzászólásomat, köszönöm szépen, holnapra már nem kell izgulnom. Mint Balaton-parti képviselő és termelőszövetkezeti vezető kívánok a környezet- és természetvédelem gondjairól, eredményeiről szólni. A földtörvény vitájában már sok szó esett a meliorációról és a földvédelemről, ennek ellenére engedjék meg, hogy erről vessek fel pár gondot, észrevételt. A balatonszárszói Vörös Csillag Termelőszövetkezet a meliorációs munkáira pályázatot nyújtott be, amelyet a MÉM elfogadott, és a pályázat ma is él. A MÉM engedélye alapján olyan mintaterületet alakítottunk ki, amelyen belül 31 referencia-létesítményt helyezünk el, amelyeken újszerű megoldásokat, anyagokat, technológiákat alkalmazunk. A megvalósuló létesítményeken végrehajtott vizsgálatok, mérések, s elemzések után lehetőség lesz arra, hogy a Balaton más vízgyűjtőjén is ezeknek a problémáknak a megoldását ki lehessen próbálni. A dombvidéki adottságok, valamint az a tény, hogy az üzemünk a Balatontól mintegy négy kilométerre helyezkedik el, nagy többletköltséget okoz gazdaságunknak a meüoráció végrehajtásakor. Az előírt vízminőség-fokozatot csak úgy lehet biztosítani, ha a szokványos dombvidéki műszaki és agronómiai megoldásokon felül más létesítmények is kivitelezésre kerülnek. Ezek az üzem számára nem termelésfejlesztési célt szolgálnak, megtervezésükre a Balaton vízminősége és a környezetvédelem érdekében került sor. Ilyenek például: hordalékfogó tározók, vízmosás-kötések, sankolók. Üzemünkben a felsorolt létesítmények összköltsége mintegy 20 millió forint. Ezzel jelentős mértékben megdrágul a melioráció. Elmondhatom tehát, hogy a Balaton térségi melioráció a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszi, sajnos azonban, az általános közgazdasági szabályozás ezeket a többlet ráfordításokat nem ismeri el. A jelenlegi helyzetben az üzemek a fejlesztéshez szükséges pénzeszközökkel nem rendelkeznek. Az érvényben levő meliorációs támogatási rendszerben 30-40 százalékos forráshiány jelentkezik. így a saját erő szűkössége miatt a program elhúzódásával számolni kell. A vízvédelmet szolgáló egyéb, a mezőgazdasági üzemekben megoldandó feladatokhoz és kapcsolódó munkákhoz az üzemek ugyancsak nem rendelkeznek pénzeszközökkel.