Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-15
1101 Az Országgyűlés 15. ülése, 1 Lászlónéval szemben én úgy vélem, hogy ezen a helyen erre igenis szükség van, és ez arra való, — akkor a menetrend csakis a következő lehet szerintem: Mindenekelőtt sort kell keríteni a reális helyzetértékelésre, a közelmúlt folyamatainak mélyreható elemzésére. Beleértve a kormányzat által elkövetett hibák feltárását, a felelősség pontos megállapítását. Ezután következzék a jövőbeni cselekvés programjának kialakítása, mégpedig olyan alternatívák kidolgozásával, amelyek közül érdemi vita után az Országgyűlés felelősséggel ki tudja választani az ország érdekeinek leginkább megfelelőt. Azután a most megújított kormányt meg kell bízni ennek az irányvonalnak következetes képviseletével. Ügy is fogalmazhatom: új kormányprogramra lenne szükség. Csak egy ilyen program megalkotásával szerezhetjük vissza a társadalom bizalmát és adhatunk, mármint nii, az Országgyűlés testülete biztosítékot arra, hogy a kibontakozás elkerülhetetlen áldozatainak, társadalmi költségeinek vállalása ezúttal valóban nem lesz hiábavaló. A cselekvési program hitelét és egyben sikerének esélyeit csak így tudjuk elfogadható mértékben növelni. Az új vezetőknek, akiket most délelőtt megválasztottunk, tehát — s ezt ne tekintsék bizalmatlanságnak - kitöltetlen csekket nem adhatunk. A Parlamentnek minél előbb számonkérhető program végrehajtásával kell megbíznia őket, és a testületeket. Ezért is nagy tisztelettel javaslom az Országgyűlésnek, hogy még a nyár folyamán szenteljen egy újabb ülésszakot a helyzet elemzésének, adjon felhatalmazást a kormánynak, valamint egy erre alakítandó parlamenti bizottságnak, hogy több változatban dolgozza ki a kibontakozás cselekvési programját. Az országgyűlés őszi ülésszakán pedig már erről a programról tárgyalhasson és dönthessen az Országgyűlés. A mostani 47 milliárdos hiány ugyanis drámaian vetíti elénk feszítő gondjainkat. Sürget az idő, cselekednünk kell. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! 60 perces szünetet tartunk. 14 óra 10 perckor folytatjuk a tanácskozást, amikor Medgyessy elvtárs válaszolni fog az elhangzottakra és a javaslatokra. (Szünet: 13.10-14.10 - Elnök: Péter János) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk ülésünket. Mint ahogy az elnöki bejelentésből a délelőtti ülésszak végén világos volt, több felszólaló nem jelentkezett a jelenlegi tárgysorozathoz, ezért a miniszteri válasz következik. Dr. Medgyessy Péter miniszter elvtársat illeti a szó. DR. MEDGYESSY PÉTER: Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a hozzászólásokat. Ezek a hozzászólások a dolog természeténél fogva nem alapvetően az 1986-os költségvetés részkérdéseihez szóltak, hanem inkább az 1987—88-as gazdasági magatartáshoz, a kormány 1987—88^as gazdasági magatartásához adtak támpontokat, és se? 7. június 25-én, csütörtökön 1102 gítettek abban, hogy levonjuk azokat a tanulságokat, amelyekből gazdagodva kell a következő évi és az ezévi gazdasági feladatokat megoldani. Engedjenek meg egy szubjektív megjegyzést. Én, mint új ember, nagy érdeklődéssel hallgattam ezt a mai vitát, és nálam jóval tapasztaltabb emberek véleményét is kérdeztem abban, hogy vajon ez-e a jellemző a Parlamentben? És valami olyasmi választ kaptam, amelyik megegyezett az én véleményemmel is, hogy itt azért hangvételében egy kicsit más jellegű vita volt, amelyiknek talán a fő tanulsága az — vagy legalábbis a pénzügyi kormányzat számára az egyik fő tanulsága az -, hogy nem új igényeket támasztottak a képviselők a költségvetéssel szemben, hanem egy nagyon következetes, szigorú magatartást igényeltek a kormánytól. Én azt hiszem, hogy ez egy nagyon lényeges vonása ennek a mai vitának. Amint az expozéból is kitűnt, a kormány egyetért azzal, hogy a parlament gyakrabban kapjon tájékoztatást a gazdasági folyamatokról, a gazdálkodás eredményeiről és gondjairól, és ha szükséges váltásokat megvalósítani, akkor ehhez megfelelő segítséget és támogatást, szükség esetén felhatalmazást is kérjen. Én arra szeretném külön ráirányítani a figyelmet, hogy a kormány természetesen nemcsak azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekről itt szó esett és amelyek rövidebb távú feladatokat szabtak meg, hanem, mint ahogyan több képviselő is igényelte, a hosszabb távú program kérdéseivel is behatóan foglalkozik, és keresi a kibontakozásnak azokat a formáit, módszereit, amelyekkel garantálható az, hogy a magyar gazdaság fejlődése a következő időszakban eredményesebb lesz. Ilyen értelemben tehát természetesen szélesebb értelemben is foglalkozunk a gazdasági kérdésekkel. Én még annyit szeretnék ehhez hozzátenni, hogy az az igény, amit itt Király Zoltán képviselő fogalmazott meg azzal kapcsolatosan, hogy szükséges lenne a parlamentnek egy külön ülésszakon foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek a múlt értékelésével és a jövő tennivalóival foglalkoznak, ez nem a kormány hatáskörébe tartozó kérdés, ez az országgyűlés hatáskörébe tartozó téma, a parlament vezetésének szól. Ami a kibontakozás fő irányát illeti: egyetértés van abban, és magam személy szerint is egyetértek azzal, amit Kiss Dezső képviselő fogalmazott meg, hogy a szerkezetátalakulás és a technikai fejlődés az alapvető kérdése a következő időszak kibontakozásának; egyetértek azzal is, hogy ennek érdekében áldozatokat kell vallani, de azt is rögtön hozzá kell tenni, hogy az adott pillanatban ez csak úgy képzelhető el, hogy valaminek kedvezményt biztosítani csak úgy tudunk, hogyha más területektől elveszünk lehetőségeket, miután az adott pillanatban nincs több forrás, amely a gazdaság részére rendelkezésre állna. Én azt hiszem, hogy ennek tudatában is egyet kell érteni és támogatni kell azt, amit a terv- és költségvetési bizottság előadója elmondott. A kibontakozáshoz szükség van arra is, hogy a technikai fejlődés