Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-15
1079 Az Országgyűlés 15. ülése, 198 hogy a ma még meglévő idegenkedés ne legyen széles körben jellemző. Kiemelném a mezőgazdasági bizottság kérését, miszerint a kistermelők rendelkezésre állását ne fékezze a rájuk vonatkozó adórendszer. A bizottsági ülésen elhangzottakból még a következőket szeretném elmondani, kérve azt, hogy a kibontakozási program elkészítésénél figyelembevételt nyerjenek. A mezőgazdasági produktum jórészt művelőitől független körülmények miatt erősen determinált. A tervtől való elmaradása is ezzel van összefüggésben. Ez a hatás erre az évre elsősorban a szőlőkultúrákban okozott tízmilliárd forintra tehető kárt. Erre vonatkozóan a most bejelentett intézkedést várják. Ugyanakkor azt kérik, hogy az egy-két éve beindult kedvező folyamatok ne legyenek fékezve. Kedvező irányú változás indult meg az építőiparban, noha az elkészült lakások minősége terén a gondok, illetőleg a fővárosban és az ország második városában a lakásépítési feszültségek nem csökkentek. Általában megoldott volt az áruellátás, amellett, hogy néhány gondot ez a terület változatlanul magával visz, így a minőség, valamint a főváros és a kistelepülések élelmiszer-ellátásának gondjait. A tanácsok zökkenőmentes átállása az önálló gazdálkodásra fegyelmezett, céltudatos volt. A tanácsi gazdálkodás kiegyensúlyozottságának megteremtése mellett jogos igény, hogy a tartalékösszegek nagyobb becsületet kapjanak. Célszerű lenne a kettős tervek megszüntetése is. Gondot jelent, hogy a gazdálkodó egységek igyekeznek megszabadulni a jóléti intézményektől, ezeket a tanácsok nem tudják most átvállalni, ugyanakkor a közeljövőben ez a folyamat felerősödik. Tisztelt Országgyűlés! A különböző állandó bizottságoknak a tárgyalandó törvényjavaslattal foglalkozó ülésein elhangzott és az általuk a legfontosabbnak vélt néhány kérdésről szóltam. Az elmondottak alapján az állandó bizottságok nevében a terv- és költségvetési bizottság a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést elfogadásra ajánlja. Tisztelt Országgyűlés! Gondolom, kormányunk, a szakminisztériumok ismerik a felsorolt jelenségeket, amelyek ma erősen foglalkoztatják a szakembereken túl az ország lakosságának közvéleményét is. Egyszerre kell változtatni a gazdaságpolitikán, a gazdaságirányításon, a megszokásokon, a szemléleten, sőt az idejét-múlt elvi tételeken is. Ha nem értjük meg a változások szükségességét, akkor a kedvezőtlen folyamatok elkerülhetetlenül tovább hatnak. Tudatossá kell legyen valamennyiünkben az, hogy szétszaggathatjuk magunkat, de ez mit sem ér, ha nincs eredmény. A közvélemény bizonyos fokig türelmetlen. A türelemhiány talán indokolt. Mindez azonban produktívvá tehető, ha érthető, világos cselekvési programunk van. A rideg hasznosság-elveket tartalmazó program érvényre juttatásában, a köz- és magánérdek ?7. június 25-én, csütörtökön 1080 kereszteződéseiben számolhatunk konfliktusokkal, ezeket minden szinten mindenkinek vállalni kell. ~A jelenségeket felismertük, program kell a változtatásra, a program megvalósításához légkör, megértés és partnerek kellenek. A partnerséghez valamennyi képviselőtársammal és választó-polgárainkkal együtt tisztességgel jelentkezünk. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz hat képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Elsőként Rujsz Lászlóné Vas megyei képviselőtilleti aszó. RUJSZ LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Én ugyan az ipari bizottság, illetve a terv- és költségvetési bizottság ülésén nem vettem részt, de mégis bátorkodom Kiss elvtárs gondolatfolyamatát követni. Az 1986. évről szóló gazdálkodásunk eredménye a költségvetési elszámolás törvényjavaslatában és a csatolt információs anyagokban egyaránt pontosan megfogalmazódik. Képet rajzol az elvégzett munkáról. Egyértelmű előttünk, hogy elképzeléseink ismét nem teljesültek, minden lényeges mutató negatív. A problémakör, amelyből az eredmények következtek, összetett, és gyökerei több évre nyúlnak vissza. A tükörkép gazdálkodásunk egészét mutatja, és a következtetés levonható. Helyzetünk olyan, hogy abból csak nagyon markáns korrekcióval történhet kimozdulás. Mindezekről nagyon sokoldalúan szóltunk is itt már, taglalta és taglalja nagyon sok értekezés és vitaanyag. Ezek általában csak szűkebb szakmai körök számára íródnak, fogalmazódnak meg, bár mindenki számára hozzáférhetők. Azonban gondot kell hogy jelentsen számunkra az, hogy különösen ebben a helyzetben, amikor ezeket a komoly lépéseket csak az ország teljes összefogásával, a tízmillió ember erejének mozgósításával tudjuk megoldani, meglépni, akkor vajon ezek a tájékoztatások, ezek az információs anyagok, ezek a fejtegetések elegek-e, ki tudjuk-e elégíteni a közel tízmillió embernek, vagy annak egy hányadának információs igényszintjét. Ezekre az elméleti fejtegetésekre természetesen nagy szükség van, gyorsan hozzáteszem, nehogy esetleg a támadás vádja érjen. Hiszen mi, akik itt ülünk együttesen, nagyon szívesen olvasgatjuk ezeket, sok mindent tanulunk belőlük. Azonban struktúráról, szerkezetváltásról, szervezett piacról, vásárlóerő-ki áramlási dinamikáról és egyebekről beszélünk egymás közt, a nép pedig egyre kevésbé érti szavunkat. Úgy gondolom, hogy nagyon közérthető, őszinte, világos szónak van, és csak annak van ma közöttünk helye. Hadd éljek egy példával, hogy a fontosságát kidomborítsam annak, hogy népünk mozgósítása menynyire szükséges, és egyben lehetséges is programunk megvalósításához. Czeizel professzor előadásának sorozatával nem azért ért el országos érdeklődést, mert valami népszerű témát tűzött napirendre, hanem