Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-15
1075 Az Országgyűlés 15. ülése, 1987. június 25-én, csütörtökön 1076 fájdalmas szakaszán még nem jutottunk túl. További nehéz, népszerűtlen intézkedések is szükségesek ahhoz, hogy a valóságos gazdasági fellendülés hazánkban is meginduljon. Van esélyünk a kibontakozásra, erőnk a megújulásra, de ehhez gondjainkról őszintén kell szólni, hogy világos és következetes programmal mozgósítani tudjuk egész társadalmunkat a cselekvésre. A kibontakozás megvalósításához garanciák is szükségesek, flyen biztosíték a jól megválasztott eszközrendszer, a gazdasági mechanizmus fejlesztése is. Tavaly a Központi Bizottság 1984. évi áprilisi állásfoglalásának megfelelően kialakítottuk a kétszintű bankrendszer szervezeti kereteit, korszerűsítettük a biztosítási intézményi rendszert, befejeződött az állami vállalatoknál az új vállalatirányítási formák bevezetése. A reformfolyamatot folytatni kell és ki kell terjeszteni. Elképzeléseinket vitákban nyilvánosan alakítjuk ki. Tudatában vagyunk annak, hogy a piaci törvényszerűségek figyelembevételével érvényesülő szocialista tervgazdálkodásnak fontos társadalmi-politikai feltételei és következményei vannak. Korszerűsíteni kell a népgazdasági tervezés rendszerét. Felül kell vizsgálni a nemzetközi együttműködés mechanizmusának valamennyi lényeges elemét. Törekedni kívánunk a KGST-ben folyó sokoldalú együttműködés megfelelőbb szervezeti, érdekeltségi és pénzügyi kereteinek a kialakítására. A pénzügyi rendszert, a költségvetési és hitelpolitikát ugyancsak tovább kell fejleszteni. Szükség van adó- és árreformra, a keresetszabályozás, a szociálpolitika, a vállalati jövedelem-szabályozás ezzel összehangolt módosítására is. A társadalom természetesen ezekre a kérdésekre nagyon érzékenyen reagál. Például miközben a most formálódó javaslatok szerint a dolgozók közel fele a főállásból származó jövedelem alapján nem fizet adót a jövőben, de az összeadott jövedelem esetén is legalább 20 százalékuk kívül esik az adózás körén, a nyugdíjasoknak pedig legalább 80 százaléka változatlanul nem fog adót fizetni, a lakosság nehezen barátkozik a személyi jövedelemadó gondolatával. Főképpen a több helyen dolgozók, nagyobb jövedelemmel bírók és a gyerekes családok érzik már előre megrövidítve magukat. Az elkövetkező néhány hónapban ezért olyan konkrét megoldások kialakítására kell törekednünk, amelyekből világossá válik, hogy a közterhek viselésében mindannyiunknak jövedelmünk arányában kell részt vennünk. De az adóviselő képességet a gyerekek száma, kora és a szociális helyzet egyéb tényezői alapvetően behatárolják. Az adórendszert ezzel mindenképpen össze kell hangolnunk. A fő gond abból ered, hogy az adóés árreformra meglehetősen kedvezőtlen gazdasági helyzetben kell felkészülnünk és a hátteret jelentő szociálpolitikai ellátási rendszerek fejlesztésére csak kevés pénzügyi forrás áll rendelkezésre. De mivel fontos követelménye az adó- és árreform bevezetésének a szociális biztonság megőrzése, ezért a bevezetés időpontjában széles körű, az idős korúakat és a gyermekes családokat érintő kompenzálást kell megvalósítanunk. Hosszabb távon az ösztönzést, az igazi társadalmi értékrendet csak a jó bérrendszer képes közvetíteni. Ezt a további munka során, lehetőségeinkkel összhangban figyelembe veszszük. Az 1986-os költségvetés számai is világosan mutatják, hogy a gazdaság problémáit, beleértve az életszínvonalét is — nem az adó- és árreform okozza. Legfeljebb az itt bekövetkező változások a feszültségeket nyíltabban felszínre hozzák, de éppen ez segít létrehozni a gondok megoldásának lehetőségét is. Tisztelt Országgyűlés! A jövőt tervezve és erre stratégiát kialakítva azzal is számolni kell, hogy gazdasági helyzetünk stabilizálása, fejlődésünk megalapozása érdekében olyan lépések is szükségesek, amelyek érdekütközéseket váltanak ki. Ezek feltárásához és a szocialista elveinkkel egyező megoldásához is kérjük az Országgyűlés támogatását. A társadalom energiáinak, szellemi teljesítő képességének, megújuló készségének teljes mozgósítására van szükség ahhoz, hogy a stagnálás után az előttünk álló konszolidációt tartós, az egész társadalomnak távlatokat nyújtó kibontakozási szakasz kövesse. Ezt kell szolgálnia az élet minden területén a reformok továbbfolytatásának is. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak figyelembevételével, a kormány nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az 1986. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot fogadja el és támogassa az 1987. évi költségvetés hiányának mérséklését szolgáló kormányzati törekvéseket. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Kiss Dezső elvtársat, a terv- és költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. KISS DEZSŐ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi ülésszakot megelőzően az országgyűlés állandó bizottságai megvitatták a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottságokban élénk érdeklődés és aktivitás volt. Felelősségteljes vélemények hangzottak el. A képviselők érzékelték a gondokat, a kormány munkájának súlyát és felelősségét. A terv- és költségvetési bizottság összegezte a véleményeket, és kialakította álláspontját. Ezt segítette, hogy a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal előterjesztései időben rendelkezésre álltak. A költségvetés 1986 évi tény-értékei ismertek. A deficitet mint tényt kell kezelni, ugyanis a re ál-helyzetet tudomásul nem venni épp oly hiba, mint a következtetések levonásának elmaradása. Felelősségünk itt abban áll, hogy 1985. decemberében 1986-ra vonatkozóan elfogadtunk egy jelentős költségvetési hiányt, azzal a reménnyel, hogy ez lehetővé teszi a gazdaság jövedelemteremtő képességének növelését, az export növelését, valamint szolgálja a gazdaságpolitika antiinflációs céljait.
