Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

983 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 984 választani a törvény gyakorlati alkalmazásánál is. A törvény ilyen egyértelmű alkalmazásával érhetjük el, hogy ne a kiskapuk keresgélésével töltsük majd az időt. Két példát fölemlítenék. Ha egyszer a zártkertek nyilvántartását a földhivatal elvégzi, miért kell itt még a tanácsokat is külön ebbe a munkába bevonni . A másik példa: ha majort bővít egy termelőüzem, akkor 15 hektár fölött a MÉM engedélye szükséges. Én személy szerint ennek szükségességét nem érzem, olyan szerv adjon mindig mindenre engedélyt, aki tudja és látja, hogy miről van szó. Ettől a MÉM irányító munkájának hatékonysága csak javulhat. Tisztelt Országgyűlés! Itt két kérdést megjegyeznék. Az egyik kérdés a termőföld védelmével kapcsolatos. Én nem hiszem, hogy az elmúlt időszakban szükség volt arra, hogy bizonyos beruházásokat a legjobb szántóterületeken hajtottunk végre. Nem érezhetjük magunkat, csak mi termelőüzemek, hibásnak ebben a kérdésben. A másik kérdés pedig, amivel foglalkozni akarok, az az, hogy hibásnak tartottam azt a propagandamunkát eddig, amit a törvények érdekében kifejtettünk, és nagy szükségét érzem annak, hogy most a törvény megjelenése kapcsán megfelelő propagandamunkát végezzünk, hogy a választó polgáraink is értsék, ami rájuk tartozik. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A törvény tárgyalása kapcsán nem tudok elkerülni két olyan dolgot, ami választókörzetemnek gondja, de szorosan nem tartozik ehhez a törvényhez. Tamási várost átszeli a Koppány folyó. A folyóvölgy elég régóta kevésbé hasznosítható, ellaposodott a talaj, elsavanyodtak a rétek. Az elmúlt évektől a Koppány folyó egyes Balaton melletti települések tisztított szennyvizét is befogadja. A Balaton vízminősége ezzel javult, és én ennek személy szerint legalább úgy örülök. De igaz az is, hogy a Koppány vízminőségét csak úgy óvhatjuk meg, ha a szennyvízkezelés a legkisebb vízhozamnál is eredményes, megfelel a szigorú előírásoknak. Jelen pillanatban már alacsony vízállásnál tapasztaltunk halpusztulást. Évek óta magunkénak érzünk egy olyan tervet, hogy a Koppány folyón Nagykónyi községet elhagyva, Somogy megye irányába tartva egy záportározót hozzunk létre. Fölsorolom az indokokat: a Balaton irányából leérkező szennyvíz tisztítása, levegőztetése hatásosabb lenne. Az öntözési lehetőség választókörzetemben minimális, mondhatnám nincs rá lehetőség. Ugyanakkor esőzések alkalmával a domboldalakon rengeteg víz zúdul le és okoz komoly károkat. Nagy szükségünk lenne erre a záportározóra. Komoly indokot látok a záportározó megvalósításához környezetvédelmi szempontból is. Kifejezett előnyt jelentene, hogy a tározóban halászattal is tudnánk foglalkozni. Utolsó, de nem elhanyagolható indokként említhetem, hogy a gyulaji vadrezervátum szélén, a tamási melegvizes strandhoz közel, jobb lehetőséget nyújtana a pihenéshez is. Amit most felvetettem, illetékesek előtt nem ismeretlen dolog. Anyagiakat tekintve sem tartom megoldhatatlannak. Természetes, hogy a környéken lévő üzemek részt vállalnának és akarnak vállalni ebben a beruházásban. Tisztelettel kérem tehát a MÉM segítségét ennek megoldásába. A következő felvetésem az új földértékelést érinti. Ezzel Nagy László képviselőtársamis foglalkozott. Nem tudom elkerülni, hogy ne beszéljek róla. Pedig ez csak akkor lenne benne, ha kódexről beszélnénk. Az aranykorona mérőszám után most pontértékkel mutatjuk ki földjeink minőségét. Nem vitatkozom azon, hogy ez a módszer — ezt már megvitattuk fórumokon — mennyire pontosan mutatja egyegy üzemnek a valóságos helyzetét. Hozzáértő képviselőtársaim tudják, hogy egy igen általános helyzetet mutat ez a mérőszám. Az előrejelzés szerint 1989-től kerül bevezetésre. Méginkább nem a saját nehéz helyzetünket fogja tükrözni, ha a közgazdasági körülményeket is valamiféle igen általános helyzet alapján állapítjuk meg. Választókörzetem gabonatermő vidék. Szerencsére átlagterméseink jók. Ebből fakadóan szállítási tevékenységünk átlag feletti. Tamási város nem rendelkezik olyan vasúthálózattal, ahol számottevő termény feladása megtörténhetne, mivel a rajta áthaladó mindkét vasútvonal elhasználódott, elöregedett. A terményt, a műtrágyát így nekünk több kilométeren keresztül kell szállítani. A másik példám: hátrányos helyzetben vagyunk azért is, mert évek óta képtelenek vagyunk agrokémiai telepet létrehozni azért, mert nincs megfelelő vasútvonalunk. Kérdezem én: egyenlőek-e akkor a közgazdasági körülményeink azokkal a területekkel, ahol mindez adott? Lép Ferenc dombóvári képviselőtársammal olyan választ kaptunk Urban elvtárstól, hogy a VII. ötéves terv során javítanak ezen a helyzeten. Nagyon kérem Urban elvtársat, kísérje figyelemmel, hogy mielőbb megvalósuljon Keszőhidegkút és Tamási vonatkozásában. Gondolom, nem szegtem meg ezzel a lehetőségemet, hogy ezt a vasút kérdést ide belevettem, ezért elnézést kérek. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Mégegyszer megismétlem, hogy amikor a törvény elfogadására szavazunk, én igennel fogok szavazni. Ismét hangsúlyozom, hogy kevés és célratörő rendelkezések egészítsék ki majd a törvényt. Nagyobb értéket úgy tudunk a földön előállítani, ha azt rendeltetésszerűen, tudásunk legjavát felmutatva használjuk. Ezért kell nekünk dolgozni ott, ahol élünk. Ami felvetéseimet illeti, kérem annak figyelembe vételét és a megvalósítás megértő támogatását. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Dr. Horváth Ferenc Somogy megyei képviselő következik. Dr. HORVÁTH FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársak! E hosszú napon a törvény-