Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

965 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 966 rád talajai savanyú PH-júak, a humusztartalom alacsony. Mintegy 22 ezer hektáron meliorációs beruházást, 700 hektáron rekultivációt, 16 ezer hektár savanyú talajon meszezést indokolt elvégezni. Emelkedő műtrágya dózisokkal sem lehetséges kellő termésnövekedést elérni. Azonos termésátlaghoz több műtrágyát kell felhasználni. Az utóbbi 10 évben egyre több üzem foglalkozik a talajok termőképességének helyreállítására, megőrzésére és fokozására meliorációs beruházásokkal. Célirányosnak tartom a szabályozónak azt a részét, hogy a meszezést ártámogatásban részesíti, mint ahogy a meliorációs tevékenységet is. A meliorációs beruházás megtérülési ideje rendkívül kedvező, üzemi szinten 3 év, népgazdasági szinten 5—6 év, ha környezetvédelmi hatását is figyelembe vesszük, még rövidebb. Ezen előnyök alapján továbbra is szükségesnek látom a melioráció ösztönzését. Dombvidéki viszonyok között a föld termőképességének javítása a termelésszerkezet fokozatos átalakítását követeli. Jussanak nagyobb szerephez a talajvédő kultúrák: a gyep, az erdő. Tisztelt Országgyűlés! Az 1961. évi VI. törvény a földvédelemről és az 1967. évi IV. törvény a földtulajdonról és földhasználatról betöltötték szerepüket. Segítették a szocialista mezőgazdaság fejlődését, az ország érdekeit szolgálták. A mezőgazdaságban rejlő további lehetőségek kihasználása, a földdel való jobb gazdálkodás érdekében új törvényre van szükség. A törvényjavaslat — nézetem szerint — jól szolgálja össztársadalmi érdekeinket. A törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletnek és a szabályozóknak elő kell segíteni a gyenge minőségű talajok leggazdaságosabb, például a kiscsoportos és egyéni hasznosítását. Semmiképpen sem szabad megengedni, hogy bármilyen érdekek alapján jelentős termőföld kikerüljön a mezőgazdasági művelésből. A biotechnológiai eszközök alkalmazásával gyors genetikai előrehaladás bekövetkezése várható a szarvasmarha és juhágazatban. Ezt követnie kellene takarmánytermesztésünknek, például a gyepgazdálkodásnak is. Ezt jól fejezte ki Eleki János képviselőtársam is. Ismeretes az a tény, hogy a javított gyepre alapozott marhahústermelés energetikai hatékonysága 40 százalékkal kedvezőbb a szántóföldi tömegtakarmányokra alapozottnál. Ennek ellenére gyepgazdálkodásunk színvonala egy helyben topog. Áttörő változás akkor következhet be, ha a természeti erőforrások regionális különbségeinek hasznosításában, illetve megjavításában a cél- és eszközrendszer segít majd. Úgy gondolom, hogy az utánunk következő nemzedékek iránt érzett felelősség kötelezett bennünket, hogy jól gazdálkodjunk földünkkel. Tisztelt Országgyűlés ! Kedves Képviselőtársaim! Az előremutató változásokban bízva, a földről szóló törvényjavaslatot elfogadom, és javaslom önöknek is elfogadásra. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Fodor Sándor képviselőtársunk, Fejér megye 5. számú választókerületének képviselője. FODOR SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az előttünk levő törvényjavaslat az elfogadást követően egy régen nélkülözött jogszabályt fog megvalósítani. Az előttem szólók már utaltak rá, hogy milyen jogszabály-tömeg és mennyiség szabályozta a földdel kapcsolatos dolgokat az elmúlt húsz évben. A jelen tervezet mindezt egységesíti, és mindenki számára egyértelművé teszi a föld olyan sajátosságait, amelyek alapvetően megkülönböztetik a társadalmi viszonyok tárgyát képező egyéb dolgoktól. Engedjék meg, hogy néhány gondolatot ezekről a sajátosságokról elmondjak. A föld a természet és nem az emberi munka terméke, ezért nincs az emberi munkából származó értéke. A föld olyan tárgy, amely nem fogyasztható, nem csökkenthető, nem szaporítható. Más tárgyakkal nem helyettesíthető, mint általában más dolgok. A föld minden emberi tevékenység feltétele. A föld minden kincs forrása, legnagyobb nemzeti kincsünk, és természeti kincseinknek több mint kétharmadát teszi ki — erről is szóltak már előttem. Mivel nem munkatermék, ezért nincs értéke, csak használati értéke, és ebből származó ára van. A föld a mezőgazdaságban alapvető jelentőségű termelőeszköz és munkaeszköz. Alapvetően meghatározó szerepe van az ember élelmezésében. Olyan sajátos dolog, amelynek rendeltetésszerű használata nem rontja, hanem javítja termőképességét. A földre vonatkozó társadalmi viszonyok kiemelkedő jelentőségűek. Alapvető a parasztság számára, hiszen termelő eszköze, de kiemelkedő jelentőségű a munkásosztály számára is, meghatározza a munkásparaszt szövetséget. A törvénytervezet a szocialista tulajdonviszonyok továbbfejlesztését szolgálja, egyenrangúsítja az állami és szövetkezeti földtulajdont. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeptemberben lesz húsz éve, hogy a Tisztelt Ház a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, s a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvényjavaslatot együttesen, összevontnapirendkénttárgyalta. Szocialista társadalmunkban akkor végbement átrendeződések ezt így tették szükségessé. A szocialista mezőgazdaság teljessé válásának időszakában nem is történhetett másképpen. Tanulmányozva a 67 szeptemberi ülés anyagát, az előterjesztésekből, képviselői felszólalásokból is ez tükröződik. Csak egyetlen idézetet engedjenek meg Fehér Lajos elvtársnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének felszólalásából, amely bizonyítja e két törvényjavaslat együtt tárgyalásának fontosságát. Idézem: A földtulajdon és földhasználat kettősségében kétségkívül meglevő ellentmondás mindazonáltal nemigen zavarta a tsz-eket abban, hogy vezetői és tagjai a közös használatban levő földeken dolgozva minden figyelmüket a közös gazdaság építésére, megerősítésére fordítsák. S a mozgalom egésze történelmileg