Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-12
903 Az Országgyűlés 12. ülése, 1986. december 20-án, szombaton 904 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a beszámolóhoz több képviselő hozzászólásra nem jelentkezett, ezért a vitát lezárom és az ülést húsz percre felfüggesztem. (Szünet: 11.59—12.23 — Elnök: Péter János) ' ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Miként tudják a tisztelt képviselőtársak, az elhangzott hozzászólásokat követően további jelentkező hozzászólásra a külügyminiszteri beszámolóhoz nincs, következik a válaszadás. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter elvtársat illeti a szó. ség gondjaival, problémáival haladó módon foglalkoztunk és célkitűzéseink a haza és az emberiség általános célkitűzéseit szolgálják. E gondolatok jegyében kérem az Országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el, és egyben megragadom az alkalmat, hogy a külügyi dolgozók hevében az országgyűlés minden tagjának békés és boldog új esztendőt kívánjak. — Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérdem az országgyűlést, hogy a külügyminiszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem, szíveskedjék kézfélemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? (Nincs.)— Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: az országgyűlés a külügyminiszter beszámolóját, a kormány külpolitikai tevékenységéről, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Tisztelt Képviselőtársak ! Mint a gyűlés megnyitásakor a tájékoztatóban elmondtam, Morvay László budapesti képviselőtársunk kérdést intézett a lakásnyilvántartással összefüggő egyes kérdésekben a Belügyminisztériumhoz. Kamara János belügyminiszter elvtárs távollétében Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszol. FÖLDESI JENŐ.: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők ! Elvtársak ! Morvay László képviselő elvtárs kérdését indokoltnak tartom. Sok embert foglalkoztat ez a problémakör és érinti az állami, államigazgatási szerveket is. A kérdésre válaszolva mindenekelőtt utalni kívánok arra, hogy több éve folyamatban van a lakcímbejelentés és nyilvántartás korszerűsítése. Mellette jelenleg még léteznek a korábbi manuális nyilvántartó-rendszer elemei^ így a lakónyilvántartó könyvek is. Rendszeresítésükre, vezetésükre még 1945 előtt azért volt szükség, mert az állampolgárokról lakcímük szerint nem volt más helyi nyilvántartás. A nyilvántartó könyvek vezetését legtöbb helyen a házfelügyelők, bizalmiak, gondnokok végezték. Ebben az időszakban a lakcímnyilvántartás központi rendszere is hagyományos, kézi módszerrel működött. Mint ismeretes a tisztelt országgyűlés előtt, lakcímbejelentéssel kapcsolatos végrehajtói feladatok 1975-ben tanácsi hatáskörbe kerültek, a szabályozás azonban továbbra is a belügyminiszter jogkörében maradt. A lakcímbejelentések egyszerűsítése érdekében a Belügyminisztérium az érdekelt szervekkel egyetértésben is több intézkedést tett. 1983-ban a korábbi negyszelvényes lapok helyett egyszelvényes, kevesebb adatot tartalmazó lapok kerültek bevezetésre. Az állampolgároknak csak egy helyre, az új lakóhely szerint illetékes tanácshoz kell a bejelentéssel fordulniuk. Megszüntettük a lakcímbejélentőlapók DR. VÁRKONYI PÉTER: Tisztelt Országgyűlés! Meg szeretném köszönni Barcs Sándor, Fekete János, Boldizsár Iván és Mándity Marin képviselőtársaimnak hozzászólásaikat a beszámolómhoz, amely hozzászólások értékes gondolatokkal és ismeretekkel járultak hozzá közös tevékenységünk, a magyar kormány külpolitikájának megvitatásához. Mind a négy képviselőtársam kifejezte egyetértését a beszámolóval;, és ezzel megkönynyítették a helyzetemet, hogy válaszoljak. Mindaz, amit elmondtak a képviselőtársaink a szovjet parlament felhívásáról, a Magyarok Világszövetsége tevékenységéről, az Interparlamentáris Unió tevékenységéről, a nemzetiségek aktív tevékenységéről a szomszédos országainkkal való kapcsolatok javításában és fejlesztésében — alátámasztja azt a kijelentésemet, amelyet a beszámolómban tettem, hogy a magyar külpolitikának részese a hivatásos apparátuson kívül az egész magyar társadalom; rendkívül nagy aktivitásukkal segítik előre, közös sikerre ügyünket, ügyünk képviseletét. A hivatásos diplomáciai szolgálat nevében meg szeretném köszönni az elismerő szavakat, amelyeket Barcs és Boldizsár elvtársak mondottak. Én ezt úgy fogom fel, jó érzéssel természetesen, hogy ez a figyelem, amely az országgyűlés részéről is megnyilvánul nemzetközi tevékenységünket végzőkkel szemben, még : jobban fokozza felelősségünket, hogy a továbbiakban, a következőkben jobban, hatékonyabban, minőségileg magasabb színvonalon végezzük munkánkat, a kormány külpolitikai célkitűzéseinek valóra váltását. Fekete elvtárs kicsit visszakanyarodott az első napirendi pontunkhoz, és én örülök annak, hogy nemcsak szavunknak, hanem az ország- : nak is van hitele, ez természetes és jó dolog; ez felbátorít arra, hogy elmondjam a két napirendi pont kapcsán, hogy az országgyűlés ezen a két napon olyan témákról tárgyalt, amelyet, hogyha két szóban lehetne jellemezni, akkor : leginkább a magyar reformkor kimagasló, nagy költőjének, Vörösmartynak két, jelmondatként is használt szavát tudnám elmondani: haza és emberiség. Azt hiszem, hogy mi a haza és az emberi- '
