Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-12

903 Az Országgyűlés 12. ülése, 1986. december 20-án, szombaton 904 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelen­tem, hogy a beszámolóhoz több képviselő hoz­zászólásra nem jelentkezett, ezért a vitát lezá­rom és az ülést húsz percre felfüggesztem. (Szünet: 11.59—12.23 — Elnök: Péter Já­nos) ' ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Miként tudják a tisztelt képviselőtársak, az elhangzott hozzászólásokat követően továb­bi jelentkező hozzászólásra a külügyminiszteri beszámolóhoz nincs, következik a válaszadás. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter elvtársat illeti a szó. ség gondjaival, problémáival haladó módon fog­lalkoztunk és célkitűzéseink a haza és az em­beriség általános célkitűzéseit szolgálják. E gondolatok jegyében kérem az Ország­gyűlést, hogy a beszámolót fogadja el, és egy­ben megragadom az alkalmat, hogy a külügyi dolgozók hevében az országgyűlés minden tag­jának békés és boldog új esztendőt kívánjak. — Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Követke­zik a határozathozatal. Kérdem az országgyű­lést, hogy a külügyminiszter beszámolóját, va­lamint a felszólalásokra adott válaszát jóváha­gyólag tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem, szí­veskedjék kézfélemeléssel szavazni. (Megtörté­nik.) Van-e valaki ellene? (Nincs.)— Tartózko­dott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: az országgyűlés a külügyminiszter beszámolóját, a kormány külpolitikai tevékenységéről, valamint a fel­szólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudo­másul vette. Tisztelt Képviselőtársak ! Mint a gyűlés megnyitásakor a tájékoztatóban elmondtam, Morvay László budapesti képviselőtársunk kér­dést intézett a lakásnyilvántartással összefüg­gő egyes kérdésekben a Belügyminisztérium­hoz. Kamara János belügyminiszter elvtárs tá­vollétében Földesi Jenő belügyminisztériumi ál­lamtitkár válaszol. FÖLDESI JENŐ.: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők ! Elvtársak ! Morvay László képviselő elvtárs kérdését indokoltnak tartom. Sok embert foglalkoztat ez a problémakör és érinti az állami, államigazgatási szerveket is. A kérdésre válaszolva mindenekelőtt utal­ni kívánok arra, hogy több éve folyamatban van a lakcímbejelentés és nyilvántartás korszerűsí­tése. Mellette jelenleg még léteznek a korábbi manuális nyilvántartó-rendszer elemei^ így a lakónyilvántartó könyvek is. Rendszeresítésük­re, vezetésükre még 1945 előtt azért volt szük­ség, mert az állampolgárokról lakcímük szerint nem volt más helyi nyilvántartás. A nyilván­tartó könyvek vezetését legtöbb helyen a ház­felügyelők, bizalmiak, gondnokok végezték. Ebben az időszakban a lakcímnyilvántartás köz­ponti rendszere is hagyományos, kézi módszer­rel működött. Mint ismeretes a tisztelt országgyűlés előtt, lakcímbejelentéssel kapcsolatos végrehajtói feladatok 1975-ben tanácsi hatáskörbe kerültek, a szabályozás azonban továbbra is a belügymi­niszter jogkörében maradt. A lakcímbejelenté­sek egyszerűsítése érdekében a Belügyminisz­térium az érdekelt szervekkel egyetértésben is több intézkedést tett. 1983-ban a korábbi negyszelvényes lapok helyett egyszelvényes, kevesebb adatot tartal­mazó lapok kerültek bevezetésre. Az állampol­gároknak csak egy helyre, az új lakóhely sze­rint illetékes tanácshoz kell a bejelentéssel for­dulniuk. Megszüntettük a lakcímbejélentőlapók DR. VÁRKONYI PÉTER: Tisztelt Ország­gyűlés! Meg szeretném köszönni Barcs Sándor, Fekete János, Boldizsár Iván és Mándity Marin képviselőtársaimnak hozzászólásaikat a beszá­molómhoz, amely hozzászólások értékes gon­dolatokkal és ismeretekkel járultak hozzá kö­zös tevékenységünk, a magyar kormány külpo­litikájának megvitatásához. Mind a négy képviselőtársam kifejezte egyetértését a beszámolóval;, és ezzel megköny­nyítették a helyzetemet, hogy válaszoljak. Mindaz, amit elmondtak a képviselőtár­saink a szovjet parlament felhívásáról, a Ma­gyarok Világszövetsége tevékenységéről, az Interparlamentáris Unió tevékenységéről, a nemzetiségek aktív tevékenységéről a szomszé­dos országainkkal való kapcsolatok javításában és fejlesztésében — alátámasztja azt a kijelen­tésemet, amelyet a beszámolómban tettem, hogy a magyar külpolitikának részese a hivatásos apparátuson kívül az egész magyar társada­lom; rendkívül nagy aktivitásukkal segítik elő­re, közös sikerre ügyünket, ügyünk képvisele­tét. A hivatásos diplomáciai szolgálat nevében meg szeretném köszönni az elismerő szavakat, amelyeket Barcs és Boldizsár elvtársak mon­dottak. Én ezt úgy fogom fel, jó érzéssel ter­mészetesen, hogy ez a figyelem, amely az or­szággyűlés részéről is megnyilvánul nemzetkö­zi tevékenységünket végzőkkel szemben, még : jobban fokozza felelősségünket, hogy a továb­biakban, a következőkben jobban, hatékonyab­ban, minőségileg magasabb színvonalon végez­zük munkánkat, a kormány külpolitikai célki­tűzéseinek valóra váltását. Fekete elvtárs kicsit visszakanyarodott az első napirendi pontunkhoz, és én örülök annak, hogy nemcsak szavunknak, hanem az ország- : nak is van hitele, ez természetes és jó dolog; ez felbátorít arra, hogy elmondjam a két napi­rendi pont kapcsán, hogy az országgyűlés ezen a két napon olyan témákról tárgyalt, amelyet, hogyha két szóban lehetne jellemezni, akkor : leginkább a magyar reformkor kimagasló, nagy költőjének, Vörösmartynak két, jelmondatként is használt szavát tudnám elmondani: haza és emberiség. Azt hiszem, hogy mi a haza és az emberi- '

Next

/
Thumbnails
Contents