Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-2

67 Az Országgyűlés 2. ülése, 1985. október 10-én, csütörtökön 68 molni, amíg el nem éri a megfelelő készültségi fokot. A rendelkezések szerint minimum 25 százaléknak kell meglennie, a gyakorlatban az előbbi példa alapján, ez 40—50 százalék körüli összeg. Ha a 25 százalékhoz a saját részbe tartozó összeget megkapná az építtető, munkája befektetésével már elérhető lenne a 300 ezer forint építési kölcsön. Ügy érzem, hogy a fiatalokat ma ez a hitelpolitika tartja vissza legerősebben a magánerős építkezéstől. Ez természetesen a lakásra várók egy részének a gondján segítene. Az OTP-s lakásvásárlásnál szükséges lenne a 3 százalékos kamatra adott kölcsön összegének emelése. A hiányzó összeget ugyanis bankkölcsönnel tudják pótolni a fiatalok, amelynek évi kamata 8—10 százalék. A kölcsönök havi törlesztése plusz a rezsi havonta 3500—5000 forint terhet jelent egy családnak., és ez általában az egyik félnek a havi fizetése. Tisztelt Országgyűlés! Tudom, hogy az elmúlt években minden fórumon felvetődött a bérezés és a lakáshelyzet. Az utóbbi 10—12 évben azonban a lakásárak négyszeresére emelkedtek, a fizetések pedig messze elmaradtak ettől az ütemtől. Ez pontosan azt a korosztályt sújtja, amely ezt a programot végre fogja hajtani és nem mindegy, hogy tudását és teljesítőképességét a népgazdaság számára fontos termelőágakban, vagy másodállásban fejti-e ki. Az életszínvonal emelkedésében a főidőben szerzett kereset legyen a meghatározó. Lázár elvtárs előterjesztésével a magam és választóim nevében egyetértek, elfogadom, elfogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés ! Most 20 perc szünet következik. (Szünet: 11.37—12.00. —- Elnök: CSERVENKA FERENCNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat, felszólalásra következik Balogh Lászlój Békés megyei képviselőtársunk. BALOGH LÁSZLÓ : Tisztelt Országgyűlés ! Két és fél esztendeje vitattuk meg és fogadtuk el a kormány e tervidőszakra szóló programját, amely az élet minden területére a társadalmi teljesítmény növelését irányozta elő. Most meghallgatva a kormányprogram végrehajtásáról szóló beszámolót, úgy érzem, az akkor meghatározott feladatokat megvalósítottuk. Javult a népgazdaság pénzügyi egyensúlya, sikerült megőrizni az elért életszínvonalat, a tervezettnek megfelelően javult és tovább fejlődött a lakosság élet- és munkakörülményei, gazdálkodás területén, az intenzív fejlesztés, hatékonyság, minőségjavítása, az export fokozása került előtérbe. Két és fél évvel ezelőtt Lázár elvtárs beszámolójában kérte az országgyűlést, hogy több felelősséggel, alkotó módon vitatkozzon, jobbító javaslatokat adjon és tegye lehetővé, hogy a tervezésben, az előkészítésben a dolgozók az eddiginél nagyobb számban vehessenek részt, csakúgy, mint az elhatározott céljainkat szolgáló szabályozók kialakításában. A döntések demokratikus előkészítése során szerzett ismeretek, tapasztalatok is termelő erővé váljanak, hogy a legjobbat megközelítő döntéseket lehessen hozni, amelyekre a párt helyes iránymutatásai, a mainál gyosabban és maradéktalanabbul valósulhassanak meg. Békés megye dolgozói, választóink is joggal féltették elért eredményeinket, szorgos munkával szépített nyugalmas életünket. Ugyanakkor tudtuk, hogy nem elég csak félteni ezeket,* de tenni is kell védelmük érdekében, dolgozni naprakészen a gyárban, a földeken, termelni jobbat, értékesebbet, szorosra zárni sorainkat a politikában, amelynek segítségével jól szerveződtek társadalmi és gazdasági tennivalóink is. Ezt igazolta a Minisztertanács elnökének beszámolója is. Tisztelt Országgyűlés! Békés megye élelmiszergazdasága fontos helyet foglal el az ország lakosságának élelmiszerekkel való ellátásában és az export feladatok teljesítésében. A megye jelentőségét bizonyítja, hogy a terület arányát meghaladó mértékben állít elő mezőgazdasági termékeket. Például a búza-, a kukoricatermés több mint 10 százalékát, a cukorrépa 16 százalékát, a rizs 42 százalékát itt termelik meg az országos mennyiségből. Ugyanakkor a vágósertés 12,2 százalékát, a baromfinak .14,2 százalékát vásárolják fel itt a feldolgozó vállalatok. Az egy lakosra jutó gabonatermelés megközelíti a 4000 kilogrammot, amely majdnem háromszorosa az országos átlagnak. Hasonló a helyzet a vágóállat tekintetében, amelyből 500 kilogramm az egy lakosra jutó termelés, vagy a 400 literes tejtermelés tekintetében. A termelés növekedésében meghatározó szerepe van a termelékenység növekedésének, a szakmai színvonal emelkedésének, a nagyobb hozamú fajták és a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásának, néhány nagyüzem esetében a számítástechnika és az integrációs formák elterjedésének. A megye élelmiszergazdasága az egyre növekvő igények és a gyorsan változó körülmények között figyelemreméltó eredményeket ér el. Űgy ítéljük meg, hogy a megye mezőgazdasága a VI. ötéves tervben előirányzott 13'—15 százalékos termelésnövekedést teljesíteni fogja, de a fenti szép eredmények mellett élelmiszergazdálkodásunknak árnyoldalai is vannak, mégpedig az állattenyésztési ágazatban. A szarvasmarha-tenyésztésen belül az elmúlt évek során elsősorban a közgazdasági szabályozás miatt fokozatosan csökkent a tej hasznú tehénállomány. Különösen szembetűnő ez a csökkenés a kisüzemekben, de több nagyüzem is felszámolta, illetve csökkentette tehénállományát. A húshasznú szarvasmarha-ágazat sem fejlődött az előirányzatnak megfelelően, mivel az üzemek nem találták meg a számításukat. A szarvasmarha-állomány negatív irányba történő alakulásának okát abban látom, hogy a tej hasznú ágazat jövedelmezőségét a szabályozó rendszer nem segítette elő. Kedvezőtlenül hatott a tejprémium megszüntetése. Kérem az illetékes minisztériumot, hogy ha az eddig tett intézkedések nem hozzák meg a